Az OS X, az Apple és a switcherek

os x dobozok

Kezdjük ott, hogy a Tiger (Mac OS X 10.4) volt a legjobb osx változat. Már a Panther (10.3) is kiforrott rendszernek volt tekinthető, de a Tiger hozta azt a stabilitást, sebességet, amit azóta sem láttunk (félreértések elkerülése végett: újabb rendszerek valóban mind gyorsabbak mint az előzőek… de csak ha erőgépen futtatod. Tiger öreg G3-okon is tudta ezt.)
Valahogy ezt kellett volna továbbvinnie az Apple-nek.

De nem ez történt (és ebben bizonyára szerepe van az intelre váltásnak is, de ez most nem az a poszt). A Leopard és Snow Leopard esetében (10.5, 10.6) már látszott, hogy az Apple az új változatokat nem a régi felhasználóinak készíti, hanem a Windowsról váltott, vagy onnan átcsalogatni kívánt embereknek (“Windows switchers”). Ez a filozófia és folyamat a sok új, valóban hasznos fícsör és egyéb parasztvakítás ellenére a power userek számára a rendszer sajnálatos butulásával (és windowsosodásával, itt ezek most szinonim fogalmak, nem trollcsali) járt együtt.
Szívtuk a fogunkat, de nem volt mit tenni.

A Lion (10.7) esetében az Apple még tovább ment. Felfedezte, hogy, míg az intelre váltás után Windowsról érkezett sok új felhasználó, a platformváltás utáni évben bemutatott iPhone és a többi iOS eszköz nyomán az utóbbi években onnan érkezik a legtöbb új Mac felhasználó.
Így számukra készítették el a legújabb rendszert, azaz az iOS-ről Mac OS X-re váltóknak (iOS switchers).
Ami a sok új látványos fícsör ellenére kurvára nem tesz jót a rendszernek. Power user szemmel (na, már megint, de jobb szó egyelőre nem jut eszembe) meg pláne, van pár dolog ami ki van kapcsolva, vagy úgy kell előcsalogatni (elrejtett Library??), és pár dolog amit pedig azonnal jó kikapcsolni.

Első OS X-eket még úgy rakták össze, hogy próbáltak egy új, rendes rendszert létrehozni (apránként, de sikerült). Nem úgy, hogy OS 8-9 switchereknek, azaz a teljes akkori felhasználói bázisuknak, akik életben tartják a céget ismerős, megszokott legyen az új operációs rendszer. Tudták, hogy ők hamar képesek lesznek azt megtanulni, használni.
Azóta, úgy tűnik, sokat változott a világ.

Verdikt: már az sem volt jó ötlet, hogy Windowsosítani akarták a rendszert, bár azok még bátortalanabb lépések voltak. Az iOS-szel keresztezni pedig egyenesen rossz döntés innen nézve, pedig a folyamat valószínűleg nem fog leállni. Ezt jelzi az a szimbolikus apróság is, hogy kikerült a rendszer nevéből a ‘Mac’. A Mac OS XI valószínűleg ennek a folyamatnak a végállomása, avagy egy újabb korszak első állomása lesz.

Megjegyzés: posztíró egyelőre nem frissített Lion-ra, de előbb-utóbb természetesen megteszi. A Golden Master verzió és mások leírásai alapján rögzítette benyomásait. Néhol meg szándékosan fogalmaztam kicsit sarkosan, néha nekem is szabad rinyálni a saját blogomon, nem? A vélemény ettől függetlenül áll, és azt hiszem, sokan egyetértenek velem mind a folyamatot, mind a következtetést illetően. Aki nem, az győzzön meg.

One Reply to “Az OS X, az Apple és a switcherek”

  1. még magam sem eszközöltem a frissítést, leadandó munkám volt és nam akartam, hogy elszálljon, most meg elmegyünk nyaralni, nemérek rá frissíteni és megtapasztalni a rendszert.
    viszont azt észrevettem, hogy a leo óta valahogy nem hoz lázba a osx frissítés. sokat szoptam velük, valóban a tigrincs volt a legjobb

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.