Borsodi Svaicz

A minap idéztem az első bükki útikalauzból (1898), pontosabban a Hámori-tóról szóló részből, most vérszemet kaptam, és Pesty Frigyes Borsod vármegye leírása 1864-ben művéből fogok szemezgetni, mit is ír a környékről. (Ezt egyébként újra kiadták, míg a fentebbi útikalauzt soha már, ahogy a Holló mondaná.)

Alsó- és Felsőhámor

Helynevek
Alsó Felső Hámor községből, Borsod megyéből.

Feleletek
1őre Borsod megye, Pesti Kerület, Miskolczi járás, székhelye Miskolcz.
2ra A Községnek neve Alsó és Felső Hámor –
3ra A Községnek hajdan csak ugyan Alsó Felső Hámor neve vala, de mintamellett Borsodi Svaicznak is elneveztetett.
4re A’ Község emlitetik a leg korábban 1765ik évben –
5re Stajer, Morva országból kivándor. népből népesítetett Alső és Felső Hámori Község népe. –
6ra Fazola Heinrik Eger városi polgár, alikitott ezen völgyben vasgyárt, miután egy vasgyárhoz pörölyök az: az: Hámorok szükségeltetnek úgy csak innen származhat ezen Község elnevezése.
7re A’ Község határában ki a’ Diósgyőri koronai uradalmi földön fekszik elő fordúl az úgy nevezett Szentléleki rom, hol hajdan Pál szerzetes barátok léteznek, előfordul egy tó ki maga telyességébe 12 millió akó vizet magába foglal; szántó földek nincsenek miután a’ Község erdei területen, hol több hasadék /:nyilasok:/ források, kutak u: m: /:szinvai és garadnai forrás:/ /:Dióskút, Háromkút, Jávorkút nevezett Kutak:/ előfordulnak, fekszik.
Továbba A: F: Hámori Községnek szomszéd határos községek következők. Keletről Diósgyőri mező város, nyugotról Malyinka, délről Újhutta, északról Varbó községek.
Kelt Alsó Hámor Majus 5én 864.

Néhány kiegészítés:

  • Miért Pesti kerület? Az 1849 utáni új osztrák mutatványok része volt (már a Bach-korszakban) teljesen átalakítani a közigazgatást, bizonyos részek “le lettek választva” az országról (ma is más országban vannak), a maradék pedig öt kerületre lett osztva.
  • A kérdőív amit szétküldtek úgy nézett ki, hogy “Helynevek / …….. községből, ……… megyéből.” Új bekezdésben pedig a kérdések. Ezért van a “Feleletek” és a számozás. A hetedik kérdés pl valami rohadt hosszú, míg a hármas pl így szól: “Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különféleképp iratott a mostani helynév?” A legrövidebb, azaz az ötödik kérdés lakonikusan csak annyira kíváncsi, hogy “Honnan népesíttetett?”
  • Akkor a teljesség kedvéért a többi kérdés tartalma: 1: hol van? (politikai egységekbe helyezve, vagy ha a környéknek van sajátos neve azt is) 2: hányféle neve él most, melyik a helyileg, távolabb stb ismert név (a kérdés külön kitér a többnyelvű ország helyi nyelveken emlegetett településeinek problémájára) 3: ld fenn, 4: “A község mikor emlittetik legkorábban?” 5: ld fenn 6: név eredete, értelme, honnan van az info, mindezt minden helyi nyelvről 7: a település határában levő dolgok felsorolása, szántó, forrás, folyó, tó, láp, külvárosok, utak stb, hosszú és részletes leírás van, miket. “Végre a 7-ik pont alatti helynevek érdekében van, hogy az illető megnevezett tárgynak fekvése is emlegettessék, t. i. neveztessenek a határos, szomszéd területek.”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *