A Taj

A Taj. Az alsó-hámori korcsmától a vizesések mellett a régi meredek szekérút visz fel a tó gátjára. Az uj országút a község felett halad és rövidke alaguton át ugyanoda vezet. A gátra felérve remek látvány tárul elénk: Hámor gyöngye a felséges Taj. A Taj, a Garadna s részben a Szinva patak viztartója dél­ keletről északnyugatra vonul a mindinkább keskenyülő völgyben. Legnagyobb szélessége közel 100 méter, egész terjedelme 12 hektár. Legnagyobb mélysége Márki Sándor szerint 30 méter. A Borsodi Bükk Egylet elnöksége által két ponton eszközölt mérés 6, illetve 9 m. eredményt adott. Hosszusági átmérője — bele nem számitva a part kanyargásait — 1.2 km. Körüljárásához legalább háromnegyedóra szük­séges. A tó szépségeit pár szóval leirni lehetet­len. Északkeleti oldalán szekérút halad, délnyu­gati oldalán ösvényszerű gyalogút vezet. Ennek vége felé a hegyről a kősziklának egy üregéből forrás ömlik alá ki zuhatagot képezve, Vize rövid pályafutás után a meredek lápában a Tajba ömlik. A kis csermely beömlése mellett egyik kiálló sziklára épitett filegoria önként kinálkozik a megpihenésre. Igen szép a Taj mind a két útról, de legnagyobb élvezetet mégis csak a rajta való csolnakázás nyujt. A B. B. E. által beszerzett csolnakon — használati dija tagoknak 10 kr., nem tagoknak 15 kr. — ezt az élvezetet is megszerezhetik a kirándulók. Ugyancsak a B. B. E. nehány fiatal tagja buzgólkodik egy kosár-uszoda létrehozatalán is.

Forrás: Bükkvidéki kalauz (Tájékoztató turisták és az utazó közönség számára), 1898.

V. fejezet: “A diósgyör-hámori völgy.” 6. bekezdés

Néhány kiegészítés:

  • Természetesen a Hámori-tóról van szó. Taj, hehe. Egyébként egy 1932-es útikalauz szerint a német Teich szóból ferdítve jött a név
  • az első mondatban Alsó-Hámort említik. Alsó-Hámornak a mai Alsó-Hámor, Felső-Hámor és Lillafüred községeket hívták eredetileg, még a világháborúk között is. A mai Felső-Hámor volt a település maga, az alsó-hámori részen főleg malmok voltak. (Felső-Hámornak pedig a mai Ó- és Újmassát nevezték)
  • A fentihez kapcsolódik, hogy pár évvel a kalauz megjelenése előtt találták ki, hogy Alsó-Hámor nyugati végén üdülőtelepet alakítanak ki. Ez a mai Lillafüred. A Palotaszállót a könyv után harminc évvel építik fel! (természetesen emiatt Magyarország legmagasabb vízesését sem említik, mert még nem épült meg, csak “vizesések”)

És egy érdekesség a közlekedésről a Lillafüredről szóló részben (amire következetesen egyszerűen, mint “telep” hivatkozik a könyv minden alkalommal). Főleg annak fényében érdekes, hogy most zajlik az előkészítése a villamosvonal pár kilométeres meghosszabbításának Majláthig (ami messze van Lillafüredtől), ha le nem lövik a projectet féltékenységből:

Mindenesetre emelkedni fog a telep, ha a miskolczi villamos vasutat egész eddig meghosszabbitják és megfelelő fürdőt épitenek.

Milyen nagyratörő tervek voltak, mi? Miskolcon 1897-ben indult be a villamosközlekedés.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.