1693

Hol jartam tegnap #2
Szoval. Pincesoros maszkalas utan bevetettem magam az egyik ilyen kulonleges helybe, ami elofordul errefele a telepulesszerkezetbol adodoan. Amikor a varosreszek kozt hegy van, ahol vagy dzsungel, vagy epuletek, ilyesmik, vagy vegyes. Nos, megint sikerult olyan hely(ek)re elkeverednem, ahova egyedul legkozelebb lehet, hogy nem mennek vissza (sotetedeskor es azutan meg plane nem… erre a fotokori cimborak azonnal vissza akarnak rangatni :) Megyek uton, udoloovezetre hasonlito kornyek, de megsem az, van benne valami furcsa, megfoghatatlan, bizonytalan, ellenseges. Az egesz hely a domboldalra “epult” (ez tulzas, mert nagy resze athatolhatatlan bozotos/fas, maradek meg inkabb “takolt” mint “epult” :) tobbe-kevesbe, a kohaszat hatoldalanal. Szep kilatas nyilik a hatalmas gyarkomplexumra onnan. Megyek, jobbra lenn a kohaszat, balra nyaraloszerusegek, ilyesmik, egyik telekrol ciganygyermek kiszalad, odaerek, sulyosan leszlomosodott (leslumosodott) bodegak, es ott laknak… Masutt meg kutyak akartak megtamadni, szerencsere a gazdi probalta kordaban tartani oket. Az udvaron en tormeleket es teglabol rakott oszlopokat lattam csak, mint valami okori oszlopcsarnok teglavaltozata, szepen sorban felallitva… Magat a gyarat mar egesz jol szetszedtek, a kerites menten ott meredeznek a regi reflektorok csonkjai, kabelmaradvanyok lognak az oszlopokrol, ilyesmik. Maga az ut is erdekes vonalvezetesu, amin mentem. Talaltam ott rendes allapotban levo hazat is, lakott is volt, ott, a gyar hatuljaban az isten hata mogott, messze mindentol… valoszinuleg valami hatso orszolgalat szolgalati haza lehet, mult szazadi ipari stilusban, de szepen felujitva. Tavolabb meg lattam egy lepcsot a bokorba indulni… Az aljan ott volt a sok sin, mar az a gyarhoz tartozott, meg valami nagyobb, regi epulet, sok mellekepulettel, tornyokkal, es megszamlalhatatlan mennyisegu kemennyel (tizenvalahanynal feladtam). Elkeveredtem valami homokbanyaba is (na, arrol tenyleg nem tudtam, hogy letezik arrafele ilyen…), korulottem es felettem hatalmas vasszerkezetek, villanyoszlopok, rengeteg vezetek zuhan lefele a hegyoldalrol, bennuk suhan az ipari aram, tisztara lain feeling. A homokbanya reg uzemen kivul lehet, mert a loszfal tele volt lyukakkal, amiket madarak vajtak lakas gyanant… Visszafele menet meg szekuritissel is osszefuttotam jol, aztan a sok vastag tavhos cso kozott, a dzsungel kozepen az uton elegansan tavoztam. Azaz nem elegansan, csak az olyan jol hangzik :) Az a videk, amit akkor fedeztem fel, teljesen kulonleges, ahogy keverednek a magara hagyott es elgazosodott, elburjanzott erdo, ipartelep, slum es altalanos pusztulas elemei benne, es mindezt a fekvese teszi kulonlegesse, mert nem is olyan messze polgari hazak, lakotelepek, es bennuk tobb ezer ember el boldog tudatlansagban arrol, milyen helyek is vannak itt a “varosban” (azert idezojel, mert nem vagyok benne biztos, hogy varosban van-e, de ha nem azon kivul (marpedig nem) akkor csak ott… csak nem ugy nez ki…
Legkozelebbi komolyabb felfedezoutam a sokkal domesztikaltabb es meg elobb eszakkeleti ipartelepek fele lesz :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.