Lego 7641 Utcasarok feat. 8401 Minifigura gyűjtemény – egy szociotanulmány (“Életképek”)

Valahol az Egyesült Államokban (a készlet stílusa és a feliratok alapján), a Legóvárosban pezseg az élet! Az utcasarok különösen forgalmas hely, hisz itt nem csak több út forgalma fut össze, hanem egy buszmegálló is található!

A busszal pedig folyamatosan távoznak és érkeznek az emberek, mint aki épp leszáll a 244-es járatról. Most érkezett az amerikai Közép-Nyugat egy tipikus, beltenyészettel, elfojtásokkal, bigottsággal és metaforikus szekrényekből időnként metaforikusan kieső metaforikus csontvázakkal teli városkájából, a bibliaövezet mélyéről, ahol már forróvá vált a lába alatt a talaj. Foglalkozására nézve helyi, isteni küldetéstudattal rendelkező sorozatgyilkos, amit sejtet a külseje is: eszelős vigyor, barna szemöldökhöz feketére festett haj és az arrafelé divatos kockás flaneling, ami begombolva elrejti a vérpettyes pólóinget. Bőröndében szépen elrendezve, ahogy az egy jó munkásemberhez (és jó munkás emberhez) illik, mesterségének eszközei.

Nézzétek, milyen boldog, hisz amint leszállt a buszról, rögtön észrevette a padon ülő zsenge hajadont, aki lakossági rnb-t hallgat a ghetto blasterből. Újabb megváltani való, eltévedt bárány! Meg kell menteni ebből a fertőből, ami a mai világot jelenti, és rám vár a feladat! Előbb becsalogatjuk valahova, a pizzéria pont jó lesz, a kólájába tett altatóval elkábíthatjuk! Jó kezdet, szeretni fogom itt! Remélem nincsenek köztéri kamerák, mint amiket otthon elkezdtek felszerelni.

De O’Malley posztos is figyel ám! Ír őseire jellemző vörös bajusza és bozontos, szintén vörös szemöldöke közül szigorú tekintettel méregeti az újonnan érkezőt.

A távoli krumpliföldek öröksége erősen él benne, neki minden idegen, minden messziről jött ember gyanús. Még ha kedves, istenfélő közép-nyugati bibliaügynöknek is néz ki, mint ez itt aki épp leesett a buszról. Úgy látom, összepiszkolta piros tintával a bőröndje sarkát.
O’Malley épp a “Szerelmes ír hazám…” kezdetű dalt dúdolja, ami kis híján könnyeket csalt a szemébe, majdnem lágyítva az ő kérges lelkén, de aztán eszébe jut, hogy miért is nem a hatvanas években él, mert akkor mindig lenne egy-két szétverhető hippicsoport levezetni a munka közben felgyülemlett feszültséget. Ezt végiggondolva újra elkomorul, és arra gondol ha megint feltűnik a gördeszkás mitugrász majd jól szétcsap közte, mert veszélyezteti a gyalogosokat.

Peroxidos hajú (a szemöldöktetoválást még barna korában készíttette) Wiickyy a legújabb rádiós slágerekre tompul, és üres az agya, miközben az izmosseggű biciklis futárcsáveszt hesszeli félszemmel. Biztos a sok pedálozás teszi… Szája szélén nyálcsepp csordul…

Sally keményen dolgozik, hogy, mint a Legovárosok történetében első női szakács bizonyítani tudjon. Épp most vett ki a kemencéből egy újabb adagot!
Jó érzékkel választotta meg a pizzériájának a helyét, az utcasarok forgalmas hely, mint minden pont ahol több út fut össze. De itt még egy buszmegálló is található, ahova számtalan potenciális kuncsaft érkezhet, mint az a kék, kockás inges úriember, aki épp most száll le a buszról. Nem beszélve azokról, akik a buszuk érkezése előtt gyorsan be akanak kapni pár falatot, mint a szakállas csóka az emeleten. Ott van továbbá a szomszédban a biciklijavító-műhely és gördeszkabolt! Az oda járó hipsterek mindig el vannak eresztve anyagilag, és beülnek egy kólára, ahogy a deszkások is néha itt tekerik a dzsojntot – kis ár a nagy keresletért, elszívni a parkban fogják úgyis, ha el nem kapja őket az a morc közeg aki mindig a sarkon posztol…

F.G. Bicycle Repair Man (barátainak csak Superman) elégedett, kissé gúnyos félmosollyal áll piciny üzlete előtt. Jó választás volt ide telepíteni a boltot, a sok hipster hozza a biciklijét fixivé alakítani aranyáron. Értelme nincs nekik, de üzletnek jó. Mikor meg kimegy a divatból majd visszahozzák jól a gépet, és fillérekért megveszem jól tőlük, visszaalakítom jól és eladom jól normális embereknek, akik biciklivel csak közlekedni szeretnének. Ott jön péltádul az a fazon a hülye szemüvegével és ál-űrpilótadzsekijével, múltkor alakítottam át a bringáját. Ráadásul (természetesen) futárként dolgozik, mert azt hiszi, ez (és ő) menő.
A deszkásköcsögökkel viszont vigyázni kell, mert még teletag-elik nekem a falat, de bölcs előrelátással felszereltettem egy kamerát a bejárat felé. Ahogy nézem, a csaj a padon is rajta lesz a felvételen! A köcsög zsaru a sarkon meg bekaphatja, miatta egy trombitát sem tudok elpöffenteni itt a bolt előtt.

Max (felvett név, mert ő mindenből a Maximumot hozza és jelenti), világ császára, a hipster futár épp csomaggal vonul. Ál-alternatívan trendi külsejével elsősorban csajozni szeret. Úgy döntött, elteker a biciklibolt és kedvenc pizzériája előtt, jól is tettem, mert lehet villogni a ribanc előtt a padon. Még jó, hogy a menőbbik, narancssárga napszemcsim meg új converse tornacsukám van rajtam ma! Mellesleg pizzéria bakker, ide családosok meg gyerekek is járnak, mikor nyílik már egy nyüves romkocsma itt a városban?! Mindegy, addig ez is megteszi. A köcsögölő zsernyák is megint itt van, ennek sincs jobb dolga mint engem baszogatni, mert nincs fék a bringámon, meg hogy nem a járdán kéne mennem, igaz, múltkor is elcsúsztam egy otthagyott palotapincsin. Mindegy, ez a hülye fakabát nem is tudja, hogy mi a menő manapság.

Tárgyalásra menet az üzletembernek álcázott egyetemi oktató beült megebédelni a pizzériába (még van idő a busz indulásig). A yuppie-k ugyan nem hordanak szakállt, de ő sem tudhat mindent. Azt sem tudja, hogy nem tud semmit a campus falain kívüli világról.
Bőröndben a két hónapja átnézetlen, de már kávéval lepecsételt beadandók (majd odapasszolom valamelyik doktorandusznak) társaságában ott a laptopja és Heidegger-kötete, amivel naiv bölcsészlányokat szokott felszedni az egyetemi kávézóban. A kinti padon ülő leányzó a legutóbbi szemináriumán benn ülő hamvas lánykákat juttatja az eszébe, akik bármire képesek egy jó szemináriumi jegyért vagy Erasmus-ajánlásért. És nagyon odaadóak! Így szeretek jó osztályzatokat és ajánlásokat adni…

Gnóm meg csak gurulni szeretne. Épp versenycsíkozást megy rakatni a deszkájára, mert attól gyorsabban gurul. Lehet, ha már itt van a tag-jét is otthagyja valamelyik falon, majd tovagurul, mondjuk bedobni egy pizzát.

Joe, a sofőr meg csak vezet. Este aztán megiszik pár sört a meccs közben, aztán megveri az asszonyt (félszemmel látja a bigét a padon, miért nem tud az asszony is ilyen fiatal és nem kövér lenni?!), mert otthon is ezt látta az apjától.

 

Aztán az egészet elpusztítja a nukleáris tél.

Összes kép (rábökve megnőnek, mint a fentiek):







…és most énekeljük közösen Robert Johnsonnal a Cross Road Blues-t (ugyan nem City Corner blues, de mégis….)
♬ Standin’ at the crossroad, baby, risin’ sun goin’ down
Standin’ at the crossroad, baby, eee, eee, risin’ sun goin’ down ♪

(illetve kommentben van pár megjegyzés)

xkcd: RIP Geocities

Az egyik kedvenc online képregényem, az xkcd a maga (vicces és geek) módján megemlékezik a ma megszűnő Geocities-ről. A Geocities volt az egyik első, és egyik legmeghatározóbb ingyenes tárhelyet kínáló szolgáltatás, ahová az emberek feltolhatták honlapjaikat. Bezárásával az internet történelmének egy része tűnik el, én azt mondom, jogosan és időszerűen.

Az xkcd alkotója, Randall Munroe létrehozott egy gyönyörű (←nem is, ez irónia), kb 1998-as szintű honlapot, vagy geocities mércével mérve kb tegnapit. Referenciának ajánlom a myspace-es profilokat és msn-animációkat, olyat.
Jó nehéz meló lehetett összehozni szándékosan ilyen förmedvényt egy normálisan hozzáértőnek.

Első ránézésre van minden, ami kell, villódzó, olvasást nehezítő, szemet folyató animált gifek, marquee, villogó szöveg, comic sans, “under construction”, vendégkönyv, lycosmail, (szándékosan) törött kép és linkhivatkozások, vagy simán (és szándékosan) törött(nek kinéző) tag-ek, nomeg a végén a “best viewed in…”
És az olyan finomságok, mint webring, nagy színes számláló (magyar web ezt még nagyon nem nőtte ki), elbaszott, idegen kódok, mint az oldal tetején a
INT MAIN(VOID)
{
COUT << "

(és jesszus, nagybetűkkel!)
Meg az ilyen kedves dolgok, mint a boltra mutató link az "e-commerce" szöveget viseli, dos-os file-nevek a képekben (pl XKCDLO~1.JPG)

De az értő szemnek az igazi csemegét a forráskód szolgáltatja, a zömmel nagybetűvel írt tag-ei közé rejtett baromságokkal. Például így indul a kód:
<HTML WEB="2.0">
De később is van elrejtve cucc:
<TABLE BORDER="5" CELLPADDING="5" SHELL="REGEDIT.EXE">
<LANG="AMERICAN/ESPA☃ISH">
És persze, mert modern az oldal, nem csak sima hátéemel, ezért van benne script is! Ugyan nem az űj, modern JavaScript, hanem
<SCRIPT LANGUAGE="QBASIC">IF $BROWSER = "IE" THEN GOTO 50</SCRIPT>

De a kedvencem mégis az, hogy a forrás tartalmaz LISP (pontosabban Scheme) kódot is :D Valamikor tanultam nagyon keveset LISPül, kb semmire nem emlékszem belőle, de a zárójelek tömegéről egyébként is ordít, mi az. (Aztán meg ott van a <SCRIPT LANGUAGE='SCHEME'> is, de előbb akad meg az ember szeme a kódon.) A legjobb a végén az (else (error "Common Lisp or Netscape Navigator 4.0+ Required" exp))

... és a legvégén, a html dokumentumot lezáró tag után ott egy GOTO 10, és minden kezdődhet elölről...

Biztonság kedvéért lementettem az oldalt, de valószínű meg lesz ez mentve a szerveren is, mert remek poénnak tartom (főleg a forráskódos apróságok miatt)
De bevallom, azért én hiányolom a headbangelő Beavis animgifet.... (szerencsére a gugliképkereső megfelelő keresőkifejezéssel második helyen kidobta találatnak:)
beavis headbang!