A legelső NeXT bugreport

Steve Jobs halálával sokminden elszaporodott a neten, többek között a nyerészkedő hajlam. Ezen belül elég sok NeXT, korai Apple cuccot toltak ki rövid idő alatt eBay-re, azzal a gyakran nem, vagy alig leplezett szándékkal, hogy meglovagolják a halálhírt és aprópénzre váltsanak valamit, ami esetleg évek óta porosodik.

Viszont éppen ezért néha egészen érdekes, korábban nem látott dolgok jönnek szembe, ha szétnéz az ember.


a bugreport első oldala

Ilyen a bejegyzés címében is említett dolog, ami a cseppet sem hatásvadász (várjunk, nem ez a jó kifejezés…) Steve Jobs Memorabilia: Very First NeXT Bug Report címmel és NeXT Cube Report Matted and Framed Historical Document alcímmel került ki eladásra. A cím hangvételéhez passzoló árcímkével (5200 amerikai dollárról indul a licit, de ha gyors vagy 25000-ért tied lehet azonnal), nem csoda, hogy nem tett senki ajánlatot két nap alatt; amióta kikerült azóta figyelem, csak az eladó vette le-tette vissza a képeket (tegnap meg is ijedtem, hogy nem mentettem le őket, pedig már akkor blogolni akartam).
De ami most a lényeg, a bugreport “kivitelezése”, és a hozzá tartozó sztori.

A NeXT-ről nem ejtenék most sok szót, jobb helyeken a neten meg szétszórva itt nálam a blogarchívumban elég sok olvasható Steve másik számítógépcégéről, miért volt jó, meg mennyivel járt kora előtt stb (ma is kb minden Apple termék NeXT (szoftver-)technológiát használ vagy arra épül, az iTunes Store-tól kezdve az iPhone appokig).

Annyit azért el kell mondanom, hogy az első NeXT gépek egyetemekre meg kormányhivatalokba kerültek (később is a legnagyobb vásárlók ezek voltak, beleértve a titkosszolgálatokat, kiegészítve bankokkal. Itthon a SZTAKI-t meg a Graphisoftot említeném meg, mint jó ellátott helyeket), gyakran tesztelési céllal, a nem teljesen kész operációs rendszerrel rátöltve. Ami gép és os megjelenésekor évekkel, évtizedekkel előzte a piacot, részben ebből él ma is az Apple.
Valahonnan innen érkezett a bugreport is. A dátuma 1988 december 18-a, a 312-es sorszámú Cube, amin a 0.8-as verziójú operációs rendszer fut a hibát generáló előzetes (preliminary) kiadású Interface Builderrel.


a bugreport második oldala

Két dolog érdekes ebben az egészben.
Az első, hogy milyen szép részletesen írnak, és milyen lelkesedéssel a gépről. Hiszen ilyen rendszer még korábban nem létezett, és utána még évekig más sem.
Péntek délután kapták meg a hardvert, és ahelyett, hogy például hazamentek volna hétvégére, azonnal nekiestek, és elkezdték próbálgatni, rögtön az alkalmazásfejlesztést. És a végülis működő, (és ahogy kiveszem, “normál üzemben” rendesen visszatérő) programban egy bizonyos objektum kiválasztása mégis hibát okoz (ne feledjük, első teljesen objektum-orientált rendszerről beszélünk). Az info panel mai nevén egyébként az Application menüben az About <programnév> alól nyitható meg.
Kedves és egyben ijesztő a “van még ezernyi megjegyzésünk, kérjük ezt csak bevezető üzenetként kezeljék” mondat. De talán a legjobb a végén, az utolsó, egymondatos bekezdés, ami rávilágít, az új és zseniális rendszer:
“Thanks to all at NeXT for making this a reality.”
Ne feledjük, a dokumentum egy hibajelentés, nem köszönőlevél, mégis…

A másik érdekesség, hogy a NeXT-nél annyira megörültek ennek a legleső bugreportnak (mert mérföldkőt jelentett a cég történetében, több év fejlesztés után végre kikerültek a “vadonba” az első gépeik, és használják emberek őket), hogy kinyomtatták, bekeretezték, és kifüggesztették az irodában a falra. Az eBay-es eladó leírása alapján végig ott is lehetett, mert ő akkor vette meg, mikor megszűnt önálló cégként üzemelni a NeXT és kiárusították az ilyen dolgait.
Nem tudom más cég csinált-e, csinálna-e ilyen dolgot, de a NeXT kultúrája nem az a hagyományos élrevasalt cégkultúra volt.

Nexus One Zero

A Google ma minden bizonnyal a legnagyobb World Wide Web-es cég, de jelenleg mindenképp a legnagyobb hatású. Bemutattak egy készüléket Nexus One néven. Jöjjön egy kis web történelem a fentiek kapcsán!

A világ első webböngészője (ami egyben a világ első webszerkesztője – azaz pontosan html editora – volt, és rögtön wysiwyg volt!) a World Wide Web fejlesztésével párhuzamosan készült és vele egy időben lett kiadva. Mindkettőt Tim Berners-Lee készítette a CERN-nél. Mindkettő NeXT platformon készült és futott (ezt most nem a NeXT-fixációm miatt emelem ki). A világ első böngészője eleinte a WorldWideWeb nevet viselte, rögtön grafikus volt (többek között ezért is kellett a NeXT), megjelenítette a beillesztett képeket, videókat(!) és egyéb multimédiás tartalmakat, kezelt stíluslapokat, betűtípusokat stb, és része volt a beépített grafikus (klikkelj-és-megcsinálja, wysiwyg stb) html szerkesztője is. A kor technikai színvonalán egyedül a NeXT-en volt lehetséges mindez, ahogy Berner-Lee nyilatkozta később, a cucc “bármit a hatalmas NeXT standard repertoárból” képes volt megjeleníteni. Ez azt jelenti, hogy ami filetipust a NeXTStep ismert, azt a böngésző is (beleértve pl a PostScriptet is és hasonló nyalánkságokat).
Hamar megjelentek Unix-os böngészők is, de egyik sem volt képes a tartalom grafikus reprezentációjára, tehát azokkal használva a WWW nem sokban különbözött mondjuk egy gophertől, sima parancssoros témázás volt; a népek ( ==amerikai műegyetemek geekjei ;) nagy része nem is tulajdonított a webnek sokáig nagy jelentőséget, mivel egyedül NeXT-en voltak képesek azt úgy látni és használni, mint ahogy ma ismerjük. (Persze kezdetlegesebben, mint most, a HTML5 és CSS3 hajnalán). A Mosaic (későbbi nevén Netscape) és vele pc-re a web csak később jött (Mac-re már a CERN-ben csináltak böngészőt korábban)

Az Berners-Lee böngészőjének neve persze kicsit nehézkes, ráadásul neve alapján a WorldWideWeb program könnyen összekeverhető a World Wide Web fogalommal (ami, mint Douglas Adams is megírta, a világ egyetlen olyan kifejezése, aminek a belőle képzett betűszavát hosszabb kimondani, mint magát a kifejezést).
Ezért Berners-Lee átkeresztelte Nexus-ra. Meg is van az első webhez köthető Nexus. Vagy Nexus Zero ha úgy tetszik, bár eljutott a program a 2-es verzióig (nekem 2.02 a legfrissebb, az már Nexus.app), megnéztem, Wikipedia itt bizony téved a 0.18-as verziószámmal.

Itt kapcsolódik össze a világ jelenleg legmeghatározóbb webes cége a világ első alkalmazásával amivel a webet használni lehetett….

Persze sok egyéb mellett a Nexus a Blade Runner filmben a replikánsok egyik sorozata, amiből a hatos verziósok lázadnak, gyilkolnak és szivárognak be a Földre :) Kíváncsi vagyok, milyen lesz a Google telefon 6-os verziója, mert minden bizonnyal innen, és nem a fentebbi szép történetből kapta a nevét a készülék.
Feltűnt másnak is, mennyire érdekes, hogy az új piacra betörni hivatott forradalminak szánt készüléket olyan dologról nevezték el, ami 1) nevében is mutatja, hogy másolat (replicant), ami nem túl hízelgő egy “forradalmiújdonságnak” 2) a filmben gyilkolnak, lehet megsüti ez a telefon is az ember agyát minden minden egyes mobilfon? (összeeskövéselmélet-hívők szevasztok!) :DDD, de ami fogyasztói szemmel leggyanúsabb 3) beépített rövid élettartammal rendelkeznek ami lejártával megszűnnek működni?

Érdekességképp említem (és ez már az én NeXT fixációm), hogy NeXus volt a neve japán NeXT júzerek szervezetének, a NeXT User Society-nek :)

An excercise in global information availability

Íme az információs panelje (mai szóval about window) a világ legelső webböngészőjének (és egyben html editorának, ráadásul rögtön wysiwyg!), a WorldWideWeb-nek. Mikor ugye a NeXT Cube-on Berners-Lee megírta a webet, nem ártott ha készít hozzá a protokollokon és a szerverdaemonon kívül egy megjelenítőt és szerkesztőt sem. Külön tetszik a panelen, hogy definiálja a hipertextet és hipermédiát, és megint külön tetszik a rövid és velős definíció :)
Ráadásul ez valami tesztverzió (meg alpha). Kíváncsi vagyok több lett-e :)

(a screenshot egy NeXTStation TurboColor-on készült, ma este)

Lunch Time

Ezt már régóta be akarom blogolni, most itt van:

Ez egy pólónak a két oldala. Volt NeXT dolgozók egy ’97-es partyjának pólója. Eléggé szemléletes és találó, úgy vélem. Régebben írtam bejegyzést ami pont ezt boncolgatja, hogy valójában a NeXT kebelezte be az Apple-t, de nem gondoltam, hogy még pólót is csináltak annak idején hozzá :)
(a bejegyzést ha valaki érdekli a következő linkeken találja: első rész, második rész.)

NeXT Apple, kiből lett ki (második rész)?

Az előzőek folytatása.
Tehát az operációs rendszere miatt az Apple felvárásolja a NeXT-et. Ez sokmindent hozott magával, az későbbi OSX-en kívül. Például Steve Jobs-ot. A NeXT vezére és (egyik) főrészvényese személyesen sokat profitált a dologból, például rengeteg Apple részvényt (annak idején eladta majdnem mindet ami volt neki). Először csak tanácsadóként dolgozott az Apple-nek (és nem az Apple-nél), de már akkor és ott tudta egyengetni a saját és a NeXT útját, ami végül a NeXT felvásárlásához vezetett. (Félreértések és összeesküvéselméletek elkerülése végett: nem a külsős Jobs vette meg az Apple által az Apple-nek a saját cégét saját magától. Egyrészt az üzlet révén került egyáltalán oda. A NeXT pedig több szempontból jobb választás volt, mint a Be, köztük a komoly múlttal rendelkező rendszer jelölhető meg fő okként, miközben a BeOS akkoriban még erős félkész állapotban volt (a Windows NT meg Solaris meg komolytalan találgatás volt), és Gassée — aki tudta, hogy az Apple-nek kell új rendszer, záros határidőn belül, úgy taktikázott, hogy szárazra szívja volt munkaadóját a Be eladásával — de csúnyán elszámolta magát. Csak hogy két dolgot említsek.) Az akvizícióval az Apple megszerezte a NeXT termékeit, szolgáltatásait és ipart évekkel megelőző technológiákat. A NeXT technológiái, satöbbijei (ld előző mondat) pedig végre lehetőséget kapott komoly piacra, széleskörű jelenlétre, jelesül majd a teljes Macintosh piac átvételére (átalakítására). Megjegyzés: sok platformon jelen volt a NEXTSTEP, de soha nem portolták PowerPC-re! (Amúgy érik egy Rhapsody-t bemutató bejegyzés, meg esetleg az Apple-NeXT egyesülést a technológiák alapján néző is) Folytatom most mással.
NeXT takes over Apple. Itt mindenkinek az juthat eszébe, hogy “né, a NeXT vezetője Jobs volt, aztán az Apple ura is ő mostansáog!” Nos, próbálkozott ő a tárgyalások folyamán bekerülni az igazgatótanácsba, de nem hagyták neki. Tanácsadó viszont lehetett. Ahonnan hamarosan tényleg ő lett az úr. Tehát a néhai NeXT gazdája az Apple vezetője lett, és azonnal radikálisan neki is esett a cégnek. Lenyesegette a szétburjánzó termékpalettát (bye bye performa és tsai), kinyírta a Newtont (Scully gyermeke!) és a QuickTake-et, satöbbi, ezek mind közismert esetek. Ettől még nem lehetne mondani, hogy ki vette át az uralmat ki felett.
Viszont. A NeXT technológiáival jöttek a NeXT emberei is, akik létrehozták ezt a technológiát, akik fejlesztik és dolgoznak rajta és vele, és akik értenek hozzá. Jött a céggel annak a menedzsmentje is. Akik szépen beültek az Apple-ös kollégáik székébe :) Az akvizíció óta tehát azok az emberek, akik az Apple-ben a stratégiai helyeket elfoglalták, jórészt NeXT-esek. (és még csak ezután jött Jobs második eljövetele a vezérigazgatói székben :D) Példának okáért ott volt Avie Tevanian, aki pár hónapja távozott az Apple-től. Tevanian volt a NeXT-nél is a hasonló ember, logikus, hogy ő került ebbe a székbe — hisz ő volt a legmegfelelőbb ember arra, hogy irányítsa a NEXTSTEP/OPENSTEP/Rhapsody MacOS-szé formázását. A vicc amúgy az, hogy ezen emberek egy része az eredeti Macintosh létrehozói között voltak annak idején. Megint Tevanian-t említem meg, de ezúttal ellenpéldának: őt a NeXT-hez pont nem az Apple-től vitte át Jobs, hanem egyetemi zsákmány, kulcsszó: mach. Tehát az Apple konkrétan lefejezte saját magát, és a nyakára odatelepedett a kis Redwood City-beli cég. Aztán hogy, hogy nem Jobs felemelkedésével lecserélődött az Apple igazgatótanácsa is szinte teljes egészében.

A NeXT-tel jött továbbá az Objective-C, ami a későbbi Cocoa alapja lett (Rhapsody-barátoknak: az ottani BlueBox-ból lett a Carbon, a YellowBox-ból a Cocoa amikor OSX-esedett a rendszer) Ehhez jött az Interface Builder. Végülis ha az osx-t nézzük, akkor (azért most túlozni fogok rendesen) gyakorlatilag egy Aqua-skines OPENSTEP-et látunk. A legszembetűnőbb dolgok az egyszeri júzernek a dokk, application bundle, háromoszlopos Findernézet vagy a program menü. A vicc az, hogy a dokk egy időre a fejlesztés során eltűnt — konkrétan a Rhapsody idején. A másik vicc, hogy a korai Rhapsody user interface design-okban megjelent egy dokk-utánérzés ‘tray’ néven, amiből semmi nem lett. Azt hiszem itt abba is hagyom, mert nagyon elmentem a rendszer felé. De hogy miért is gondolom, hogy a NeXT vette át az Apple helyét?
Fentebbi és előző bejegyzésben ott van, nem igaz? De kis összefoglalóul: a NeXT Apple-be olvasztása után lecserélődtek a kulcspozícióban lévő emberek nagy része a NeXT-esekre. Köztük a cégvezető. Az Apple átépített szinte mindent a NeXT technológiára, amibe a saját technológiái egy részét beolvasztotta (pl QuickTime), és nem fordítva, nem az Apple meglévő dolgaiba a megszerzett NeXT-dolgokat! Az operációs rendszere is a NeXT-é kiegészítve pár almás dologgal, dehát az egész cégfelvásárlós sztori erről szólt. Néhány régi Apple technológiát (pl Newton) az kivégeztek.
És az Apple újra elkezdett innoválni a szürke performa-korszak után. Meg ami még nem jutott eszembe, és kimaradt. Ha a dolgok mögé nézek, tényleg úgy látom, hogy inkább a NeXT él tovább az Apple-ben, nem pedig saját maga. Igaz, ehhez nagyon néznem kellett, de ezért is lett ez a két bejegyzés.

NeXT Apple, kiből lett ki?

Most jelenget meg a mirkoszoft legújabb generációs operációs rendszere, a mac-es világban mindenki azért van oda, hogy mennyit meg mit loptak az OSX-ből, innen jutott eszembe az a gondolat, hogy az Alma mennyit vett át a NeXT-től, meg hogy ha belegondolunk mi és hogy zajlott is anno 1997-ben. (Na jó, valójában semmi köze az Visztának ehhez, már korábban is agyaltam ezen, csak gondoltam felvezetem valami aktuális eseménnyel a dolgot.

A kilencvenes évek közepére az Apple (ne részletezzük most, milyen okokból) igencsak nagy szarban volt. Amiből a PowerPC sem tudta kihúzni, annak ellenére mekkora jó dolog volt, és milyen simán ment a platformváltás. Az alma gondjaihoz hozzátartozott az öregedő operációs rendszere (valahogy bele kellene rakni akkor már például rendes virtuális memóriakezelést és valamiféle rendes preemptive multitaskingot, mert tizenegynéhány év alatt már szükség lett ezekre). Az újgenerációs OS amit fejlesztettek egyre inkább zsákuctának bizonyult, annak a fajtának, ami sok pénzt elnyel. Amivel akkor éppen nem túl jól álltak, konkrétan a csőd szélén egyensúlyozott a vállalat (a helyzet súlyosságát jelzi, hogy megpróbálták a céget eladni másoknak, ezzel természetesen megszűntetve azt). Megfogalmazódott a terv, hogy lehet, hogy ha ők benn nem bírnak a feladattal, mi lenne, ha kívülről hoznának operációs rendszert a Macintoshra? Persze nem úgy, mint ahogy az MS-DOS létrejött a Microsoftnál, hogy átcsomagolták és árulták, hanem nyilván belső fejlesztésekre szükség van, főleg, mert a Macintosh hardver, de főleg az addigi szoftverarchitektúra igencsak egyedi, és semmihez sem hasonlítható volt.
Végül két reális lehetőség maradt, két cég és a rendszere, a vicc, hogy mindkettőt volt Apple-dolgozók, ráadásul volt felsővezetők csinálták és vezetik. Az egyik volt a Be, inc. és a néhol UNIX-hoz hasonlító (POSIX kompatibilitás, shellek indításának lehetősége), de teljesen saját fejlesztésű BeOS operációs rendszerük (vezetője az Apple volt fejlesztési és marketingvezetője, Jean-Louis Gassée, aki John Scully miatt távozott onnan) elérhető PPC és x86 platformra is, a másik a NeXT, a világ leginnovatívabb rendszerével, a(z akkor már erre átkeresztelt) OPENSTEPpel, (és vezetőként az Apple alapítójával és még sokféle funkciót viselőjével, Steve Jobs-zal, aki John Scully miatt távozott onnan. Érdekesség, hogy az utóbbi távozása után az előbbi vette át a helyét a Macintosh csoport vezetésében) ami a mach mikrokernelre épült, és elérhető volt PPC és x86 mellett HP PA-RISC és Sun SPARC architektúrákon is. Ami mondjuk túlzottan valószínűleg nem izgatta az Apple-t, pedig nyithatott volna más rendszerek felé is, ha nem lett volna ennyi baja. A történet ismert, a BeOS szép kezdet után a Microsoft hathatós közreműködésével szépen lassan kimúlt (azaz megvette a Palm végül), a NeXT pedig az Apple-höz vándorolt minden jósággal a zsákjában. Gondoljunk csak az akkor frissiben kifejlesztett WebObjects-re, ami rengeteg nagy és komoly cég online üzletét hajtotta/hajtja.


A next.com-on eleinte így jelent meg a hír a cég felvásárlásáról. Később “Apple Enterprise”-ként jelentkezett be az oldal, ma már nem létezik

Akkor most végre rátérek a lényegre. Tehát az Apple felvásárolta a NeXT-et. Azaz hivatalosan egyesültek, de ez kb olyan volt, mint a német egyesítés, ami valójában az NDK teljes megszűnését és a keleti német tartományok NSZK általi annektálását jelentette. A NeXT-nél is hasonló volt, a NeXT név megszűnt létezni (még csak egy nyamvadt NeXT szoftverdivizió stb sem lett), a termékeit abbahagyták vagy átnevezték. Legalábbis a felszínen ez volt. De valóban így történt-e, mint a németeknél? Szerintem nem. Szerintem valójában a színfalak mögött a NeXT vette át az uralmat az Apple-nél. Tehát ők élnek tovább új néven, míg a régi cég régi dolgai lassan elhaltak vagy átformálódtak. Ezt most elmentem, eszem valamit, meg ilyenek, és a folytatásban kifejtem, miért is gondolom én ezt.

A következő NeXT

És igen. Ímhol egy NeXTStation Mono (vagy röviden Monostation), ez az a példány, amit már több, mint egy éve próbálok megszerezni, és ma sikerült. Voltak mindenféle fennforgások, először a leltári nyilvántartással, (bonyolult sztori,) aztán különböző ügyintézéssel, végül kiderült, hogy ez a masina hivatalosan már vagy 10 éve nincs it ott az egyetemen, már rég el is kellett tűnnie onnan, de valahogy ott maradt. Az a szép, hogy a tanszéki (ahonnan hoztam) ilyen gépfelelős/raktáros nemistudommi elég érdekes, és neméppen sima modorú ember (Kedves egyszóval elintézte: bunkó), meg nem szereti ha onnan elkerülnek dolgok, és az ő ellenállásán is bukott meg a dolog. Legutóbb valami mesével, amit már hálistennek elfelejtett. A vicc az, hogy már legelőször is a tanszékvezetővel beszéltem, és ő kezdettől fogva pozitívan állt a dologhoz, meg próbált segíteni is, meg az adminisztráción (meg mindenütt másutt ahol jártam) szintén segítőkészek voltak. Tök fura. De végül sikerült. Itt van.
És ezt sem tudom kipróbálni. Mert monitor nincs hozzá. És a billentyűzet abba megy bele. És a billentyűzetről lehet bekapcsolni. Brühühühü :(

Ha valakinek van, vagy tud elfekvő NeXT gépet, perifériát, alkatrészt, szoftvert (pl OS) kérem lépjen kapcsolatba velem! Köszi.

És bocsi a címben szereplő rossz szóviccért