Kalákafesztivál 2015

Szóval, megvolt az idei Kaláka Folkfesztivál is – immáron negyedszer Egerben. Gyors összegzés: az előző kettőt sajnos ilyen-olyan okokból kihagytam, de az első egrin ott voltam (és előtte tizensok diósgyőrin). Megérte persze, jó volt a buli, sokkal jobb, mint az első egri (az nem volt túl jó…) de még mindig nincs olyan hangulat, mint régen.

A hangulat itt legalább olyan fontos, mint a műsor. Egy-két megszokott fesztiválarc feltűnt, de a régiek közül (akiket minden évben újra láttunk) sokan hiányoztak, beleértve a megszokott csúcsos-szalmakalapos fesztiválrészeget is.

 

A program elég jó volt, főleg szombat. Sajnos külföldi fellépő megint nem volt sok, de a legutóbbi fesztiválommal ellentétben egy volt (régen sok, többségük fesztiválfelfedezett. Igen, ennél a rendezvénynél sok “fesztivál-“ jelzős hagyományunk van), de az igen jó. Nem, nem még mindig nem a Čechomor, hanem az Oi Dipnoi Cataniából, Szicíliából. Ezzel el meg is neveztem az idei fesztivál felfedezettjét. Vettem cédét is, pedig nem tudom hol lejátszani :) Igen kellemes zene, és igen kedves arcok. Szinte hazajárnak Magyarországra, az albumukat is itt vették fel, és a Kaláka koncerten mellettem üvöltötték, hogy nandu!!
Szerencsére fenn van az albumok a Google Music All Accessen, bizonyára a hipszerebb szolgáltatóknál is.

Jövőre is menni kell.

Ian King – Folk Music for the 21st Century

Akkor ezt most kirakom ide:

Pár perces promóciós kisfilm Ian King brit folkzenészről, ennek a bejegyzésnek a címét is onnan kölcsönöztem. King összeállt Adrian Sherwooddal és Skip McDonalddal, és valami egészen kiválót hoztak össze. Először 2009-ben, az I Murder Hate című On-U-s Robert Burns-est kapcsán találkoztam a nevével, és hallottam fickót zenélni (természetesen ( :( )nem a helyszínen élőbben, de megvan a teljes sbd felvétel, a pár példányban készített cédén King által előadott dalok nincsenek rajta). 2010 elején jelent meg az Adrian Sherwoodékkal készített albuma Panic Grass & Fewer Few címmel a Fledg’ling Recordsnál (iTunes link)

Mi is most az apropó? Az idei Kaláka Folkfesztivál jelentősen megváltozik ugye, elsősorban azért, mert Diósgyőrből Egerbe költözik (mellesleg pár napja küldték ki az első tájékoztatólevelet). Szerintem szüksége lenne egy komolyabb külföldi előadóra ezután a lépés után. Régen sok külföldi előadót ismertem és szerettem meg ott, pl fellépett a szlovén Orlek, a katalán Companyia Elèctrica Dharma, vagy a nagy kedvenc cseh-morva (ez a nevükben is benne van :) Čechomor, akik kétszer is jártak itt, vagy, akiket legtöbbet hallgatok azóta (2001-ben jártak itt, jó rég volt…) is ezek közül, a svéd Garmarna, akik középkori skandináv balladákat és népdalokat vegyítenek jelen technikával 21. századi folkká :)

Szóval, milyen király lenne idén, az első egri fesztiválon Ian King fellépését nézni/hallgatni. Persze, ha már álmodozok, akkor merjek nagyot: természetesen a “klasszikus” felállásban, elsősorban Adrian Sherwooddal a potmétereknél és Skip McDonalddal gitáron, de Pete Lockett a cajónnal és a Crispy Horns fúvósszekciója is jó lenne…

Orlek

Azt már tételként is megfogalmazhatjuk, hogy minden folkfesztiválon van felfedezettünk, ami zenekart nagyon megszeretünk. Ilyen volt például a Garmarna, az Anselmo Crew vagy a Čechomor. Idén úgy néz ki a szlovén Orlek az. A programfüzet alapján mindenképp ott akartunk lenni, elég nagy várakozással néztünk elébe, de szerintem sikerült felülmúlniuk azt. :) Idézem:

Az együttes Szlovénia bányászvidékéről, Zagorje ob Saviból származik, az Orlek nevet is a város határában elterülő dombságról kapta. Zenéjük egy különleges rock’n’roll egyveleg, ők “folk punk polka rock-ként” határozzák meg, emellett a hangszereik sokszínűsége miatt az etnofolk stílusba is besorolták. Szövegeiket a humor és társadalmi témák jellemzik.

Főleg a folk punk polka rock fogott meg. És kibaszott jók voltak. Jurij, a harmónikás, egészen különleges jelenség. Egy gondom volt amúgy, a ritmusszekció gyengesége. Viszont hatalmas bulikat csaptak. Erősen középkorú frontemberük folyamatosan szította a tüzet, rengeteg magyar kifejezéssel a mondandójába tűzve (akcentus meg alig). Úgy nézett ki, nagyon szeretik a magyarokat, aminek hangot is adnak (van egyébként “Pišta bači” számuk is:) Jó nagy zúzást rendeztünk a koncerten, de ők is a színpadon. Még egy rövid “hiphopmuzik” betétet is lenyomtak, amikor a zenekar hip-hop alapokat játszott, és a szaxofonos reppelt rá kurva jól. Ráadásként meg elnyomták a “Dzsóbácsi” nevű számot, ami valójában a Hey Joe volt orlekesítve.
Orleket szerezni kell.

Folkfeszt

No, megvolt a folkfesztivál első két napja. Péntek jól indult, délután még a sörcsapolót szereltük apámmal, mert kehes volt (a csapoló). Utána megérkezett Kelt meg az öccse, akik ilyenkor itt laknak. Mi pénteken Miqueu Montanaro-ra akartunk mindenképp odaérni, mert emlékeztünk rá korábbról, hogy jó. Most is nagyon szimpatikus volt, lenyomott szólóban egy darabot, aztán mesélt, meg is állapítottuk, hogy nagy ember. Aztán felhívta a vonósnégyesét a színpadra, és megint megállapítottuk, hogy nagy ember, mert sikerült csinos fiatal lányokkal körülvennie magát zenekarnak :) (utána eszünkbe jutott, hogy félig olasz, félig francia, tehát könnyű dolga lehetett). Sajnos ezzel a vonósnégyessel annyira nem volt meggyőző. Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band (a következő fellépő) a várban viszont annál inkább! Jó cucc volt! A következő Mondala elment, a táncosokra például nem volt szükség szerintünk, de az énekesnő nagyon szimpatikus volt és jól énekelt. A Méta is jaó volt, de utána Ferenczi György és a Racka Jam egyszóval jellemezve: szar. Továbbra sem fogom szeretni azt az embert és munkásságát, pedig próbálkozom, de ez inkább olyan volt, mint a mulatós zenék folkfesztes vállfaja (ez hasonlat). Igaz, a korábbi matyós produkciót nem sikerült alulmúlnia. Ott is hagytam.

Vicces volt, hogy ahogy délután-este ott üldögéltünk, és láttuk jönni-menni főszervező G. Dánielt és egyéb Kaláka-tagokat, elkezdtünk terveket kovácsolni, hogy elárasztjuk sok címről e-mail-ekkel őket, hogy hívják meg megint az Anselmo-t. Végére már szkriptekkel automatizált hamis emailcímgenerálás és többféleképp megírt “legyen anselmo” levelek random összerendelésével árasztjuk el őket :) Aztán másnap (szombaton) felfedeztük, hogy bizony vannak itt a fesztiválon Anselmo Crew tagok. A R-ózsaszín vállalat felállitott kioszkokat, rajta Cubase-zel, hogy emberek felénekelhetnek dolgokat, és kiirják nekik cd-re, meg alá raknak alapokat, esetleg segítenek hangszeren ottani jómunkásemberek. Köztük az Anselmósok. Nem irigylem őket, viszont aszonták készül a következő album!

Szombaton a Free Style Chamber Orchestra-ra értünk oda, mert Mérnökúr későn érkezett az alapanyagokkal ezért sokáig készült a gulyás. Voltak jó pillanataik. Viszont Palya Bea továbbra is nagyon gáz jelenség (bár a sok unatkozom-de-úgy-teszek-mintha- érdekele-mert-reprezentálnom-kell- itten-és-nem-tudom-hogy-arcomról- leolvasható-mindez arcú ember vicces volt), el is ugrottunk a Bányászba. De a szlovén Orlek-ra mindenképp vissza akartunk érni. Ők külön posztot kapnak. Utánuk a Budapest Klezmer Band is jó volt, bár elején kicsit lagymatag (egy Orlek után simán), ezért Kelték otthagyták, így lemaradtak a zúzós részekről, ami kellett az Orleken felpörgött népnek. A Söndörgőről eltávoztunk.

Amúgy az jó volt, hogy G. Dániel hagyta a partit folyni, nem húzta ki a hangosítást, mint valamelyik fesztiválon, meg ilyenek. Ja, és soha nem láttunk ilyen sűrű koncentrációban jó csajokat a fesztiválon, mint most. Ha már nekem is feltűnt (többieknek simán) akkor az azt jelenti, hogy nagyon sokan voltak. :)

27. Kaláka Folkfesztivál

Ma kezdődik a várban (megint megjegyzem: amikor simán “várat” emlegetek, akkor mindig a diósgyőri várra gondolok, mert az van itt) az idei Kaláka folkfesztivál, ami hagyományosan az év (egyik) legjobb bulija. Részben maga a fesztivál meg a vár miatt, részben pedig mert az otthonom ilyenkor szintén fesztiválközponttá válik magam és barátok számára, így egész napos minden nap a parti (főzés, miegymás). Ez a jó abban, hogy karnyújtásnyira lakom a vártól, meg jó a kertünk hehe. Felkészülés a partira: épp az imént mostuk ki apámmal a sörcsapolót, és mindjárt indulunk a sörért. A friss, mai főzet sörért. Jó lesz.