A Diósgyőri Gépgyár biztonsági és tulajdonvédelmi szabályzata (részlet)

Jóváhagyom:
Gécsi Miklós s.k.
Vezérigazgató

I. fejezet

Általános rendelkezések

1./ (…)

A vezetők és dolgozók felelőssége a vállalat biztonságáért és a társadalmi tulajdon védelméért

2./ /1/ A vállalat kezelésében lévő termelő berendezések, a nyers- és alapanyagok, a termelésben létrehozott félkész- és késztermékek, az egységes és oszthatatlan szocialista társadalmi tulajdon részét alkotják.

/2/ A szocialista társadalom gyorsütemü fejlősédének gazdasági forrása a termelőeszközök társadalmi tulajdona. E tulajdonforma szolgáltatja a szocialista tervgazdálkodás és bővitett ujratermelés, valamint a nemzeti jövedelem és a jólét növekedésének alapvető anyagi feltételét és biztosítékát.

(…)

Összeállította
A DIGÉP. Üzemrendészeti Osztálya
1967.

Ez annyira durva, hogy inkább nem is kommentálom.

Az alábbi mondat idén júniusban hangzott el Drótos László, az LKM volt vezérigazgatójának a szájából a II. Műszakváltás egyik előadása utáni beszélgetés közben (én is ott voltam, onnan tudom:)

Mikor értékelték fel a privatizációkor a Digépet, a páncélszekrényben lévő 13 millió forintot 3 millió forintra értékelték.

A Digép az ország egyik legnagyobb gép- (és fegyver-)gyártó vállalata volt. Valamikor.

Borsodi Svaicz

A minap idéztem az első bükki útikalauzból (1898), pontosabban a Hámori-tóról szóló részből, most vérszemet kaptam, és Pesty Frigyes Borsod vármegye leírása 1864-ben művéből fogok szemezgetni, mit is ír a környékről. (Ezt egyébként újra kiadták, míg a fentebbi útikalauzt soha már, ahogy a Holló mondaná.)

Alsó- és Felsőhámor

Helynevek
Alsó Felső Hámor községből, Borsod megyéből.

Feleletek
1őre Borsod megye, Pesti Kerület, Miskolczi járás, székhelye Miskolcz.
2ra A Községnek neve Alsó és Felső Hámor –
3ra A Községnek hajdan csak ugyan Alsó Felső Hámor neve vala, de mintamellett Borsodi Svaicznak is elneveztetett.
4re A’ Község emlitetik a leg korábban 1765ik évben –
5re Stajer, Morva országból kivándor. népből népesítetett Alső és Felső Hámori Község népe. –
6ra Fazola Heinrik Eger városi polgár, alikitott ezen völgyben vasgyárt, miután egy vasgyárhoz pörölyök az: az: Hámorok szükségeltetnek úgy csak innen származhat ezen Község elnevezése.
7re A’ Község határában ki a’ Diósgyőri koronai uradalmi földön fekszik elő fordúl az úgy nevezett Szentléleki rom, hol hajdan Pál szerzetes barátok léteznek, előfordul egy tó ki maga telyességébe 12 millió akó vizet magába foglal; szántó földek nincsenek miután a’ Község erdei területen, hol több hasadék /:nyilasok:/ források, kutak u: m: /:szinvai és garadnai forrás:/ /:Dióskút, Háromkút, Jávorkút nevezett Kutak:/ előfordulnak, fekszik.
Továbba A: F: Hámori Községnek szomszéd határos községek következők. Keletről Diósgyőri mező város, nyugotról Malyinka, délről Újhutta, északról Varbó községek.
Kelt Alsó Hámor Majus 5én 864.

Néhány kiegészítés:

  • Miért Pesti kerület? Az 1849 utáni új osztrák mutatványok része volt (már a Bach-korszakban) teljesen átalakítani a közigazgatást, bizonyos részek “le lettek választva” az országról (ma is más országban vannak), a maradék pedig öt kerületre lett osztva.
  • A kérdőív amit szétküldtek úgy nézett ki, hogy “Helynevek / …….. községből, ……… megyéből.” Új bekezdésben pedig a kérdések. Ezért van a “Feleletek” és a számozás. A hetedik kérdés pl valami rohadt hosszú, míg a hármas pl így szól: “Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különféleképp iratott a mostani helynév?” A legrövidebb, azaz az ötödik kérdés lakonikusan csak annyira kíváncsi, hogy “Honnan népesíttetett?”
  • Akkor a teljesség kedvéért a többi kérdés tartalma: 1: hol van? (politikai egységekbe helyezve, vagy ha a környéknek van sajátos neve azt is) 2: hányféle neve él most, melyik a helyileg, távolabb stb ismert név (a kérdés külön kitér a többnyelvű ország helyi nyelveken emlegetett településeinek problémájára) 3: ld fenn, 4: “A község mikor emlittetik legkorábban?” 5: ld fenn 6: név eredete, értelme, honnan van az info, mindezt minden helyi nyelvről 7: a település határában levő dolgok felsorolása, szántó, forrás, folyó, tó, láp, külvárosok, utak stb, hosszú és részletes leírás van, miket. “Végre a 7-ik pont alatti helynevek érdekében van, hogy az illető megnevezett tárgynak fekvése is emlegettessék, t. i. neveztessenek a határos, szomszéd területek.”

A Taj

A Taj. Az alsó-hámori korcsmától a vizesések mellett a régi meredek szekérút visz fel a tó gátjára. Az uj országút a község felett halad és rövidke alaguton át ugyanoda vezet. A gátra felérve remek látvány tárul elénk: Hámor gyöngye a felséges Taj. A Taj, a Garadna s részben a Szinva patak viztartója dél­ keletről északnyugatra vonul a mindinkább keskenyülő völgyben. Legnagyobb szélessége közel 100 méter, egész terjedelme 12 hektár. Legnagyobb mélysége Márki Sándor szerint 30 méter. A Borsodi Bükk Egylet elnöksége által két ponton eszközölt mérés 6, illetve 9 m. eredményt adott. Hosszusági átmérője — bele nem számitva a part kanyargásait — 1.2 km. Körüljárásához legalább háromnegyedóra szük­séges. A tó szépségeit pár szóval leirni lehetet­len. Északkeleti oldalán szekérút halad, délnyu­gati oldalán ösvényszerű gyalogút vezet. Ennek vége felé a hegyről a kősziklának egy üregéből forrás ömlik alá ki zuhatagot képezve, Vize rövid pályafutás után a meredek lápában a Tajba ömlik. A kis csermely beömlése mellett egyik kiálló sziklára épitett filegoria önként kinálkozik a megpihenésre. Igen szép a Taj mind a két útról, de legnagyobb élvezetet mégis csak a rajta való csolnakázás nyujt. A B. B. E. által beszerzett csolnakon — használati dija tagoknak 10 kr., nem tagoknak 15 kr. — ezt az élvezetet is megszerezhetik a kirándulók. Ugyancsak a B. B. E. nehány fiatal tagja buzgólkodik egy kosár-uszoda létrehozatalán is.

Forrás: Bükkvidéki kalauz (Tájékoztató turisták és az utazó közönség számára), 1898.

V. fejezet: “A diósgyör-hámori völgy.” 6. bekezdés

Néhány kiegészítés:

  • Természetesen a Hámori-tóról van szó. Taj, hehe. Egyébként egy 1932-es útikalauz szerint a német Teich szóból ferdítve jött a név
  • az első mondatban Alsó-Hámort említik. Alsó-Hámornak a mai Alsó-Hámor, Felső-Hámor és Lillafüred községeket hívták eredetileg, még a világháborúk között is. A mai Felső-Hámor volt a település maga, az alsó-hámori részen főleg malmok voltak. (Felső-Hámornak pedig a mai Ó- és Újmassát nevezték)
  • A fentihez kapcsolódik, hogy pár évvel a kalauz megjelenése előtt találták ki, hogy Alsó-Hámor nyugati végén üdülőtelepet alakítanak ki. Ez a mai Lillafüred. A Palotaszállót a könyv után harminc évvel építik fel! (természetesen emiatt Magyarország legmagasabb vízesését sem említik, mert még nem épült meg, csak “vizesések”)

És egy érdekesség a közlekedésről a Lillafüredről szóló részben (amire következetesen egyszerűen, mint “telep” hivatkozik a könyv minden alkalommal). Főleg annak fényében érdekes, hogy most zajlik az előkészítése a villamosvonal pár kilométeres meghosszabbításának Majláthig (ami messze van Lillafüredtől), ha le nem lövik a projectet féltékenységből:

Mindenesetre emelkedni fog a telep, ha a miskolczi villamos vasutat egész eddig meghosszabbitják és megfelelő fürdőt épitenek.

Milyen nagyratörő tervek voltak, mi? Miskolcon 1897-ben indult be a villamosközlekedés.

168

Jazz all-stars a Looney Tunes-ban, azaz idézek egy Bugs Bunny rajzfilmből. Egész pontosan az 1955-ös Knight-Mare Hare-ből.
Előzmény most mindegy, a felállás: Bugs szembetalálkozik egy páncélos lovaggal, aki rászegezi dárdáját. a zenészek előtt még pár sort beírok, mert vicces.

Persze Ellington meg Basie is poénkodtak a neveiken közös fellépésen, de különösen mókás, hogy mikor már abszolút értelmetlen (hiszen sehol nincs nemesi cím) akkor Armstrongnak a becenevét tolták be :)
Ez az epizód különösen gazdag egyébként nyelvi humorban (amit popkulturális utalással kombinálnak, huh), például mikor később Bugs találkozik Merlinnel, egész pontosan Merlin of Monroe-val (hehe), aki bemutatkozik, hogy ő varázsló, azaz sorcerer, mire Bugs:
“Really? A soucerer? Hey, come on, let’s see you souce!” (persze ehhez kell Bugs brooklyni–bronxi akcentusa is :)

Neuro of mancer ;)