Azoknak, akik belefáradtak a Last Christmas-ba, vagy a “Jingle Bells pánsípra, dorombra és kötélidegekre” jellegű feldolgozásokba, itt egy nagyonnemkarácsonyi, de igazi zenei csemege.

Egy kis ainu dub.

OKI Dub Ainu Band: イースト・オフ・国後

Ian King – Folk Music for the 21st Century

Akkor ezt most kirakom ide:

Pár perces promóciós kisfilm Ian King brit folkzenészről, ennek a bejegyzésnek a címét is onnan kölcsönöztem. King összeállt Adrian Sherwooddal és Skip McDonalddal, és valami egészen kiválót hoztak össze. Először 2009-ben, az I Murder Hate című On-U-s Robert Burns-est kapcsán találkoztam a nevével, és hallottam fickót zenélni (természetesen ( :( )nem a helyszínen élőbben, de megvan a teljes sbd felvétel, a pár példányban készített cédén King által előadott dalok nincsenek rajta). 2010 elején jelent meg az Adrian Sherwoodékkal készített albuma Panic Grass & Fewer Few címmel a Fledg’ling Recordsnál (iTunes link)

Mi is most az apropó? Az idei Kaláka Folkfesztivál jelentősen megváltozik ugye, elsősorban azért, mert Diósgyőrből Egerbe költözik (mellesleg pár napja küldték ki az első tájékoztatólevelet). Szerintem szüksége lenne egy komolyabb külföldi előadóra ezután a lépés után. Régen sok külföldi előadót ismertem és szerettem meg ott, pl fellépett a szlovén Orlek, a katalán Companyia Elèctrica Dharma, vagy a nagy kedvenc cseh-morva (ez a nevükben is benne van :) Čechomor, akik kétszer is jártak itt, vagy, akiket legtöbbet hallgatok azóta (2001-ben jártak itt, jó rég volt…) is ezek közül, a svéd Garmarna, akik középkori skandináv balladákat és népdalokat vegyítenek jelen technikával 21. századi folkká :)

Szóval, milyen király lenne idén, az első egri fesztiválon Ian King fellépését nézni/hallgatni. Persze, ha már álmodozok, akkor merjek nagyot: természetesen a “klasszikus” felállásban, elsősorban Adrian Sherwooddal a potmétereknél és Skip McDonalddal gitáron, de Pete Lockett a cajónnal és a Crispy Horns fúvósszekciója is jó lenne…

African Head Charge in the area!

Meghozta a postás az, egyik leírás alapján a “kivételesen gyönyörű és mélységesen furcsa” zenéjéről ismert On-U Sound-os zenekar African Head Charge új albuma, a már korábban itt is reklámozott Voodoo Of The Godsent.

African Head Charge Voodoo of the Godsent

A belső borítón maga Adrian Sherwood és ütősmester Bonjo Iyabinghi Noah aláírásával, két matricával.

Kiváló anyag, éppen az szól. Bőven megérte azt a tizenegy és fél fontot amit fizetni kellett érte (ebben a postaköltség is benne van).
Hivatalosan 28-án, hétfőn jelenik meg.

Ma este: Lee “Scratch” Perry koncertközvetítés, Bob Marley születésnapi buli

Lee “Scratch” Perry a könnyűzene egyik legérdekesebb és komoly hatású figurája, a szó szerinti őrült zseni. Gyakorlatilag ő találta fel a reggae-t és dub-ot, korai turntablism-t, produceri tevékenység, trükkjei máig használatban vannak. Coxsone Dodd híres Studio One-jában a hatvanas-hetvenes években kb mindenhez/mindenkihez köze volt, amit ma klasszikus és legendás reggae-dub felvételeknek (vagy slágernek:) vagy, emberek esetén híres és legendás zenészeknek/előadóknak nevezünk.
Például az összes korai The Wailers és Bob Marley felvétel.

Mai, Besançon-ban adott, Bob Marley születésnapi partynak írt koncertje (amin, ha jól értelmezem, Max Romeo is jelen lesz! Őt a laikus közönség – a Perryvel közös – I Chase The Devilről, vagy annak Prodigy-feldolgozásáról ismerheti elsősorban.) weben is megtekinthető lesz.

Tehát ma (február 11) este közép-európai idő szerint 22 órától, itt lent beágyazva, vagy itt.

Tackhead turné Mark Stewarttal ősszel!

tackhead Ősszel újra turnéra indul (Európában) a Tackhead teljes létszámban: Adrian Sherwood a keverőpultnál intézi a semmivel össze nem téveszthető On-U hangzást, visszhangokat és zörejeket, Keith LeBlanc a doboknál az ő semmivel össze nem téveszthető játékstílusával, Doug Wimbish basszusgitáron az ő semmivel össze nem téveszthető játékstílusával, Skip ‘Little Axe’ McDonald pedig gitáron zúz vagy épp finoman simogatja. Ének Bernard Fowler.
Feltételezem köze van a 10/10/10-kor várható Sharehead megjelenéshez a turnénak :)

A turné kettős turné lesz, ugyanis esténként két koncert várható, a másik esetén Mark Stewart lép a színpadra Fowler helyett, és a többiek mint a Maffia folytatják a zenélést, persze AMS is marad a keverőpultnál. (Aki nem tudja miről van szó nézzen sürgősen utána!)

Ez a kettő külön külön is erős zenei csemege lesz, egymás után meg pláne. Igaz, Tackheadnél sokan (én is) inkább Gary Clail-t látnánk szívesebben Fowler helyett, sokkal keményebb lenne a buli.

Időpontok még sajnos nincsenek, de remélem eljutnak Magyarországra is. (Ha esetleg olvassa valami rendezvényszervező, akkor a Paperclip Agency-nek kell írni koncertet leszervezni)

Tackhead.com
On-U Sound.com

Végezetül egy szám egy 2005-ös bristoli Maffia koncertről (Stewart, LeBlanc, Wimbish, McDonald + Sherwood), érdekes felvétel, az eredetileg ipari-dub-experimentális a Liberty City-ből és a Blake-féle Jerusalem-himnusz saját, még ipari-experimentálisabb feldolgozásukból gyúrt szolid, lassú de kemény dub:
Mark Stewart & The Maffia: Liberty City/Jerusalem (live) by Neuromancer

Továbbá egy Tackhead koncertről egy videó, 1989, London T&CC, a zenekar focihimnuszát zúzzák miközben a közönség őrjöng (keverőpultnál persze AMS)

Új Skip McDonald dal: Here We Are

Skip McDonald (sz. Bernard Alexander) olyan blueszenész, aki blueszenészi minőségében annak idején a legnagyobbakkal is együtt játszott, majd más stílusokban, más jellegű zenékkel írta be magát több fejezetébe a zenetörténelemben. Ott volt a Sugarhill Records zenészeként a hip-hop születésénél a Sugarhill Gang és Grandmaster Flash és a Furious Five és egyéb alliteráló szám-nevű kollektíváik és a szólóprojectek (Melle Mel, Duke Bootee etc) dalaiban játszott – akkoriban még nem volt samplerezés, azt LeBlanc kezdte ’83-ban) és többnél társszerző is (Keith LeBlanc és Doug Wimbish barátaival), majd az előbbiekkel és Adrian Sherwooddal az On-U Sound berkeiben alkottak jópár megkerülhetetlen zenét, Tackhead és társai, és persze az On-U zenészeként több száz egyéb albumon hagyta ott a keze nyomát, míg a kilencvenes években visszatért a gyökereihez (persze nem hanyagolta a többi dolgait) és megalapította az On-U-nál a Little Axe-et (amiben szintén a Tackhead tagjai a tagok), amivel nagyon finom bluest játszik On-U módra pici zörejjel és persze dubbal keverve. (Mindezt egy mondatban sikerült leírni!) A Little Axe egyben McDonald másik művészneve ami néhol zavart kelthet. (A Little Axe név Bob Marley Small Axe-éből jön.)

A lent beágyazott, kiadatlan dalt McDonald a BBC Radio Solent Sally on Saturday műsorában játszotta el egymaga tegnapelőtt este (dec. 12).

Érdekesség: az egyetlen, számomra hallgatható Moby albumot bevallottan a Little Axe inspirálta

On-U újdonságok és jó hírek

Egy rajongó írt levelet Adrian Sherwoodnak milyen új albumok (vagy újrakiadások) megjelenése várható. Sherwood válaszolt, olyan kurva jó információkat adott, amik sehol nem jelentek még meg (se hivatalos helyen, se bármely rajongónál), de az eredeti levélíró volt olyan rendes, hogy megossza a jó híreket a közösséggel.

Szóval, ami eddig is tudható volt, hogy újra kiadnak, cd-n két klasszikus African Head Charge albumot, de…

Jön vinyl formátumban a Mighty Upsetter és a Dubsetter! Lee “Scratch” Perry és Adrian Sherwood legutóbbi, zseniális albuma és annak a dubstep remixalbuma. Tavaly furcsálltam is, hogy csak cd-n jelentek meg (igaz, a dubstep remixes kislemezek azok hanglemezen jelengetnek meg, azaz csak azon, ott meg a cd kiadás lett volna furcsa). Legutóbbi mixcastomban vannak róla dalok.
És ki fogják adni 12″-en az Iron Man-t is, aminek egy korai változatát én is beraktam a blogba, akkor még azt hittem, csak viccből készült felvétel, de ezek szerint komolyan gondolják.

Jövőre számtalan új megjelenés lesz, köztük várható AMS újabb szólóalbuma, ami már majdnem kész van és egy New Age Steppers is. Lesz egy válogatásalbum, ami náluk mindig jó, és sok máshol nem kiadott anyagot szokott tartalmazni. Persze, ennél a kiadónál sosem lehet tudni, megjelenik-e végül az, ami be van harangozva és akár félig kész-e, de reménykedjünk.
Legkésőbb 2011-ben kiadják a 30 éves születésnapi box set-et (bár akkor már kicsit elkéstek vele), amin elvileg már egy ideje dolgoznak. Mondjuk több tucat előadó, több száz album és annál is több 12″ hangjai közül kell válogatniuk.

Végezetül itt egy videó, amin Adrian Sherwood élőben kever (remixeli egyik saját számát), na ez valami durva. Nem sequencer progiba írogatja a dolgokat, hanem a kamera előtt alakul a zene a keverőpulton:

Adrian Sherwood: AHeadfullofNoise

Adrian Sherwood beszél a zajról, dubról, keverésről, hallássérülésről (utóbbi például régi Tackhead koncertek sajátja is volt, régebben volt egy thread az on-u levlisten, nosztalgiáztak az öregek és megbeszélték ki mennyire nem hall ez-meg-ez a koncert óta – hozzátéve, hogy bármikor újra bevállalná a következmények tudatában is). Feltűnik továbbá Doug Wimbish, Ghetto Priest és Mark Stewart. Utóbbihoz még annyit szeretnék hozzá tenni, hogy ő (bristoli arc szintén) a Massive Attack albumfelvételei közben is feltűnt a stúdióban Bristolban, fotó is bizonyítja a hivatalos MA oldalon, remélem közre is működik az új albumon, ha már.

Idézem, pontosabban mi is ez:

A few years back Adrian Sherwood and Doug Aubrey’s worlds met and mixed somewhere in North London. A shared interest in noise, silence and a mutual hearing loss, caused by Bombs, Drum and Bass, led the Godfather of dub and Aubrey starting to talk about trying to make a film together…Aided by a few fellow conspirators from On-U-sounds world: Ghetto Priest, Doug Wimbush, Mark Stewart and a passing cat, they produced a short never seen video…until now.
The dubmaster and the filmmaker again met recently in Edinburgh and at Graham Fagan’s fantastic ‘I murder Hate’ event in Stirling and there’s now rumour of a major film collaboration for the 30th anniversary of the seminal On-U-sounds in 2011, which will form part of a DvD box set, a work for cinema and who knows even television…?

“I murder hate” is érkezni fog (azaz feltolom a blogra), mert figyelemreméltó dolog.