Kerékpáros útfelfestések viszontagságai

Szóval, még 2012 tájékán a város kaphatott sok pénzt az EU-tól, és elkezdték kiépíteni Miskolcon a “hivatásforgalmi kerékpárúthálózatot”. Ami a valóságban sajnos sok helyen használhatatlan valamiket, hülyén kialakított utakat és irányokat, értelmetlen felfestéseket vagy és állandó balesetveszélyes helyeket jelentett.. Egyik kedvencem az autóklub környéke, vagy a Kiss tábornok mentén a kereszteződésekben kialakított bringás “ugrató”, ami mellett a gyalogosjárdán pedig jól eldolgozott rámpa van – igaz, ezen idén javítottak valamennyit.

Valójában nincs hálózat, de igazi kerékpárút sem sok, azok is nagyrészt alkalmatlanok biztonságos és tempós közlekedésre
Valójában nincs hálózat, de igazi kerékpárút sem sok, azok is nagyrészt alkalmatlanok biztonságos és tempós közlekedésre

De nem csak az “utakat”, hanem még a festéseket is sikerült elég gyakran elrontaniuk. Egy ilyen útszakaszt mutatok most be, 2012-es fotók mellett idei “fejlesztések” és korrigációk fotóival.

Sokadik alkalommal hátha sikerül majd jól megcsinálniuk…

A Könyves Kálmán és Köztársaság utcákról lesz csak szó ebben az írásban, de van még munícióm a témában.

Tehát.

Először az “autós” útburkolati jelekkel frissítésével kezdték a munkát. Felezővonal, új, útszéli parkolóhelyek felfestése, miegymás. Aztán elkezdtek felmarni az aszfaltból téglalap alakú részeket néhány méterenként, a kerékpáros nyomfestések előkészítéseként. Itt volt az első furcsaság, a kiliáni szakaszon (Könyves Kálmán u.) ugyanis az út szélére autós parkolóhelyeket festettek fel, ami miatt bevitték a maratásokat az út közepére, közvetlen a felezővonal mellé. Ami később is (a Lórántffytól a vár felé haladva), elhagyva a parkolósított szakaszt, ott maradt kilométereken át. (Szintén furcsa, hogy a felezővonal ugyanakkor a parkolónál is megmaradt az út középvonalán, az egyik sávot ezzel jelentősen leszűkítve.)

Középen a nyomvonal. Sikerült a quick-and-dirty úthibajavítást is belekomponálnom a képbe: a 2010-es nagy árvíz idején süllyedt be az út, amit így javítottak. A kép 2012 őszén készült.
Behúzva a felezővonalhoz a nyomvonal, itt még nem vették észre a hibát. Sikerült a quick-and-dirty úthibajavítást is belekomponálnom a képbe: a 2010-es nagy árvíz idején süllyedt be az út, amit így javítottak. A kép 2012 őszén készült.

Kis idő után rájöttek, hogy a további szakaszokon bizony ki kell hozni szélre a jelzéseket… és újra felmarták mellette az aszfaltot. (Egyébként, ha valaki tudja, a marásra miért van szükség, kommentelje be! Úgy gondolták, kevésbé kopik a festés? A gyakorlat ezt nem igazolta.)

biciklinyomvonal03

lesz-e négy bicikli felfestve?
lesz-e négy bicikli felfestve? (spoiler: nem)

Innentől viszonylag rendben mentek a dolgok. Van egy fekvőrendőrként funkcionáló aszfaltdombocska is a Kandó-Könyves sarkán, oda később terelőket tettek le, ne a kerékpársávban ügyeskedjenek a gépjárművezetők. Ezeket a “kapukat” végül le is csavarozták, mert rendszeresen kirakták oldalra őket (egy másik útszakaszon erről van egy vicces sztorim). Ennek ellenére egy hosszabb szakaszon a bringás nyomon parkoltak az autók, egészen idénig. Persze, nem a biciklisek miatt takarodtak el az útból, erről lentebb írok.

Festik a jeleket

Készül a festés. A háttérben az egyelőre nem leválasztott fekvőrendőr és a nem jó helyen álló autók
Készül a festés. A háttérben az egyelőre nem leválasztott fekvőrendőr és a nem jó helyen álló autók

 

Ugorjunk innen előre a jelenbe (azaz most már a közelmúltba). Biztos a közelgő önkormányzati választások miatt, de idén újrafestették az igen csak megkopott jeleket.

Kapott az aszfalt friss, ropogós felezővonalat és gyalogos átkelőt, és valamit reszeltek a bringás infrastruktúrán is.

Először is, sajnos csak menet közben jöttek rá arra, ami két éve egyáltalán sikerült: nem jó helyen van a felezővonal ott, ahol parkolónak leválasztottak sávot az útból.

Ezt korrigálták, a képeken látható módon (pár hét múlva többé-kevésbé eltűntették a hibás festést).

Ugyanaz a szakasz, két irányból nézve. A jobboldali képen látszik, hogy a zebránál kaptak észbe, és nem a régi festés vonalán haladtak tovább.
Ugyanaz a szakasz, két irányból nézve. A jobboldali képen látszik, hogy a zebránál kaptak észbe, és nem a régi festés vonalán haladtak tovább.

Kábé harminc méterrel odébb megint:

Újra
Kicsit odébb újra sikerült elrontani. A másik helyszínt látjuk, szintén két irányból. Baloldali képen látszik, hogy honnan haladtak, és mikor vették észre a problémát. Aztán jól ráfestettek az előtte elkészített gyalogátkelőhelyet jelző festésre.

Nem tudom, lehet két brigád dolgozott (bár nem valószínű), de létezik, hogy közben elfelejtették a dolgot?

Máshol egy pár tízméteres szakaszon felfestettek egy külön kerékpáros sávot! Ezen a szakaszon volt a fentebb említett szituáció, amikor út egyik oldalán mindig ráparkoltak a kerékpáros nyomra. Itt tűzoltósági felvonulási útvonalat “állapítottak meg”, azóta nem igazán parkol ide senki – a város második legmagasabb lakóépülete tövében járunk.
Az egyik probléma ezzel, hogy elég szűkre sikerült a hely, amit a bicikliseknek hagytak. A régi, kopott, de még látható festés ki is lóg alóla. Persze, ahol folyamatosan ráparkoltak, ott a festés frissnek hat, de ugyanúgy kilóg.

Elég szűk, és takarítani sem ártana. Itt, ha a sávon belül próbál tekerni az ember, balesetveszélynek teszi ki magát.
Elég szűk, és takarítani sem ártana. Itt, ha a sávon belül próbál tekerni az ember, balesetveszélynek teszi ki magát…

Ezt orvosolták persze, felmaratva-leszurkozva a kilógó régi festést… de takarításra nem került sor.

Űrszelvénybe lógó lombozat – itt bizony még az autónak is közepebbre kell húzódni, kerékpársávon meg legfeljebb egy kutya tud elmenni
Űrszelvénybe lógó lombozat – itt bizony még az autónak is közepebbre kell húzódni, kerékpársávon meg legfeljebb egy kutya tud elmenni

Másik probléma ezzel, hogy megint nem sikerült összehangolni másokkal a “fejlesztést”: az út nincs letakarítva, és a fák lombja derékmagasságig ereszkedik, sőt, a képen látható fa utáni példány esetében (a fotón nem látszik) például a földet söpri, és oldalirányból is jóval a szűk kerékpársávocskán túlmenően nyúlnak be az útba.

Ahogy előrehaladt az ősz, az összes falevél ott állt meg és kezdett az esőtől rohadni, nincs bringás aki ráhajtana a balesetveszélyes szakaszra.

Régi és új festés, némi nedves avarral
Régi és új festés, némi nedves avarral

Összefoglalva, kulturált szólással élve, adtak megint a szarnak egy pofont. De bizonyára sok pénzt el lehetett rá lopni, meg talán még szalagot is átvágni. Csak mindenki másnak biztonságosan és értelmesen közlekedni, na az nehéz kenyér.

A képeket 2012-ben és idén ősszel készítettem. A munkások megengedték, hogy lefotózzam őket.

Ja, és az egész tárgyalt útszakasz körül-belül négyszáz méter.

A felújított – részben visszaépített – diósgyőri vár

Két hete újra megnyitották a látogatók előtt a részben újraépített várat Diósgyőrben. Ugyan a felújítás még nem teljesen kész, folyamatosan dolgoznak rajta, meg az eső is szakadt, de elmentünk vasárnap szétnézni. Sajnos néhol már javítani is kell (van, ahol beázik az ablak), néhol nem túl jó megoldásokat használtak, valamint az információs kioszkok is csak részben vannak feltöltve információval (lorem ipsum és egyéb placeholderek sokasága), mégis megérte* már most is szétnézni, az összkép határozottan pozitív. Magyarul, jó lett! Ami nem nehéz a kézzel faragott és felépített gótikus kőboltozatok és szépen kivitelezett berendezési tárgyak (a fabútorok és igen jól sikerült mennyezeti függesztékek) láttán. A romantikusan füstölgő hegyek pedig kiváló hátteret adtak az egészhez. Sőt, a lovagteremben holtidőben, mikor nem járt ott idegenvezetés vagy harci bemutató igen jókat jammeltek a középkorias zenészek! (Ez utóbbi feltételezhetően csak a drágajegyes napokon lesz). Az eső miatt szerencsére nem is voltak sokan.

Néhány kép illusztrálandó, mi vár a vendégre:

Gömpanoráma az udvarról, sikerült az eső miatt turisták nélkül:
(ha nem jelenne meg: katt ide)

Gömbpanoráma a lovagteremből, az említett zenészekkel és turistákkal:

(ha nem jelenne meg: katt ide)

Lásd még: “Várépítő” túra a diósgyőri várban

*nem csak azért, mert ingyen mehettünk be (húsztizennégy szeptember hava és miskolci lakcímkártya együttállása kell ehhez a mutatványhoz)

“Várépítő” túra a diósgyőri várban

A diósgyőri vár folyamatban lévő felújítása kapcsán meghirdetésre kerültek úgynevezett várépítő túrák, amik a programleírás alapján úgy néztek volna ki,

hogy az előzetesen regisztrált látogatók a jelenleg lezárt építési területre, a felső várba is ellátogathatnak Nagy Lajos király, a királyné és udvarhölgyei kíséretében, hogy betekintést nyerhessenek a munkálatok kulisszatitkaiba. Dr. Lovász Emese régész ismerteti a helyszínen a tervek szerint visszaépülő régi-új épületrészeket, a 380 négyzetméteres, gótikus motívumokkal díszített, hárompilléres, kéthajós emeleti lovagtermet, a keleti szárnyban elhelyezkedő kétszintes kápolnát és a déli palotaszárny termeit.

Ez sajnos nem felelt meg a valóságnak, a hétvégén ugyanis egy “sima” vártúrát kaptunk,  ami majdnem ugyanaz, mint korábban évekig a vártúra, annyi különbséggel, hogy a felső várban (ami ugye építési terület) volt pár szó arról, mi lesz visszaépítve, és a kiállítás egy része a várral szemben a volt óvódában volt megtekinthető.  Nem a feltárást vezető Lovász Emese, de még csak nem is műemlékvédelmi, vagy bármilyen szakember tartotta a túrát, és nem volt szó pont arról, amiért többen mentünk: maga a felújítás, vagy visszaépítés hogyan zajlik, miért ez-és-ez épül, milyen kutatás, feltárás előzte meg a visszaépítés alapjául szolgáló, kiírásban említett tervek elkészítését, hogyan állapították meg, milyen lehetett a visszaállítani szándékozott eredeti állapot, milyen (korabeli) módszereket, anyagokat alkalmaznak a visszaépítés során stb. Pedig ezen érdekes információk megosztásán túl remek pozitív üzenetet is közvetíthettek volna mindezzel. Például a régi öntött beton helyett faragott kövek használata.

Éppen ezért a felújításról nem fogok írni (a fent hiányolt információkat megtudtam máshonnan), így csak simán magyarázat, leírás nélkül rakok be közepesen érdekes képeket két panorámával:

IMG_4694_scaledIMG_4699_scaled

Egyébként akit érdekel a vár, menjen el! Ugyan mi nem egészen azt kaptuk, amire számítottunk, de aki ezt olvassa már tudja mire számíthat. A felújítás meg egyébként is érdekes. Sima várbelépővel, de előzetes regisztrációval lehet ezen részt venni, várhatóan április utolsó vasárnapján lesz a következő.

Miskolc, ködben

[iPhone 4S / Instagram]

A főutca az Erzsébet térnél, villamossal

Szemere-kert (a fény azért ilyen, mert hidegfehér LED lámpák intézik a közvilágítást)

Minorita templom. Pár hónapja posztoltam közelebbi képeket is a torony és a szobor mellől (az állványról)

Erzsébet tér, az ország első Kossuth szobra

Kossuth prezentálja a Holdat (tudom, elcsépelt kompozíció, de nem tudtam kihagyni)

Miskolc főterénél Miskolc reprezentatív épülete. Azt hiszem jól reprezentálja, mi megy mostanában itt a hivatalosan kommunikált “Teremtő hangulat, erős lokálpatriotizmus és feltörekvési vágy” helyett…

Templom, Holddal. Ez már valójában Újdiósgyőr. (Van olyan beállítással készült kép is, ahol látszik a templom maga is)

faág, Holddal és templommal :) helyszín, mint az előzőnél.

(Vár környékéről is akartam fotót, de már Újgyőrnél sem igazán volt köd, Ős-Diósgyőrben meg pláne nem, de ez így szok lenni…)

“Teremtő hangulat, erős lokálpatriotizmus és feltörekvési vágy”

Bemutatták Miskolc új arculatát. Legszembetűnőbb az új logó (más még szerintem nincs is) A bejegyzés címeként idézett mondat a polgárjenő szájából hangzott el, miszerint a lapok már a fenti jelzőkkel cikkeznek Miskolcról.

Nem tudom ezt a baromságot honnan vette, én Miskolccal hírekben leginkább a bűnügyi rovatban találkozom, meggyőződésem, hogy a lapok erről szeretnek cikkezni inkább, mint a rengeteg jó dologról (pl most a Cinefest, ami azon kevés jó dolog amit nem sikerült a városvezetésnek elcsesznie), mert nem Miskolc a legbűnfertőzöttebb település… csak a híre rossz.

Persze az igaszsághoz hozzá tartozik, hogy egyre több helyen tűnnek fel egy cikkben a Miskolc szóval a “teremtő hangulat” és az “erős lokálpatriotizmus”, valamint a “feltörekvési vágy” kifejezések, de azok mind a polgármestert idézik…

Az új városi logó elemei kontextus nélkül, egymás mellé lerakott rövid színes vonalakként az önkormányzat lapjának múlt hétvégi számában már feltűntek egy Móricz-idézet társaságában (valamiért kétszer is berakták az újságba, ugyanúgy, ugyanazzal az idézettel, nem redundáns ez egy picit?), amit szerintem a beavatottakon kívül senki nem értett, mi a fene is az. Nem így nézett ki:

Amiket továbbiakban nyilatkozott a polgármester, csak annyiban kommentálnám, hogy szép, hogy sok programot felsorolt, például a diósgyőri várban, de pont ők üldözték el onnan a legrégebbi, leghíresebb és nemzetközi eseményt. Nem beszélve arról, hogy Diósgyőrt tudatosan kezdik leépíteni az elmúlt két évben, rendezvényeket, szolgáltatásokat költöztetnek a város más pontjára a diósgyőri polgárok “örömére” (amikor már a boltban is ezeket hallod vissza, tudod, hogy baromira nem tetszik a népnek amit művelnek lakhelyével).

Miskolcon és közvetlek környékén ezernyi jó dolog van, amiért érdemes ide ellátogatni, csak nem ezt a tényt kéne folyamatosan ismételgetni, hanem kezdeni is valamit, hogy meg is lehessen rendesen látogatni ezeket a dolgokat. Nem parkolót akarok a vár melletti tó helyére (szerencsére ezt a tervet végül szanálták), aszfaltfestéssel létesített, közlekedésre alkalmatlan “bicikliutakat” (aminek minősített esete a belvárosban az az útvonal, ami kétszáz méteren ötször(!) keresztez közutat, hogy a végén ugyanannak az útnak ugyanannak az oldalán folytatódjon) vagy óriásravatalozót az egyetemi campus közepére a parkot felszámolva, hanem mondjuk a közvilágítás kijavítását a Mélyvölgyben (gondoljatok bele, hangulatos macskaköves kis utcás meredek pincesorok a belvárosban, hol van még ilyen?? Ja, és ki tud róla, aki nem helybéli? Csak ezért emeltem ezt ki).
Egyébként örülök, hogy egységes arculatot kívánnak kialakítani, és fejlesztésekre koncentrálnak (legalább szavakban), mert ez azt is jelent(het)i, hogy remélhetőleg befejezték a város intézményeinek szétverését. (Amiről belső látleletként (értsd: szenvedő alanyként) például psztrnk írt sokat, de beszéltem már kultúrintézmény alkalmazottal én is ezekről.)

Ja, az egyszerűsített logó (ld. fenn) tényleg nem rossz.

Ha valaki ezt olvassa, ugyan írja már meg kommentben, hogy Miskolcra asszociálva először a “teremtő hangulat, erős lokálpatriotizmus és feltörekvési vágy” vagy valami egyéb (éspedig?) jut eszébe, erre kíváncsi vagyok. Nekem pl nem, pedig szeretem a várost, itt élek annak ellenére hogy olyan ritka helyzetben vagyok, hogy bármikor elköltözhetnék akár egy héten belül, ha úri kedvem úgy tartaná.

A Diósgyőri Gépgyár biztonsági és tulajdonvédelmi szabályzata (részlet)

Jóváhagyom:
Gécsi Miklós s.k.
Vezérigazgató

I. fejezet

Általános rendelkezések

1./ (…)

A vezetők és dolgozók felelőssége a vállalat biztonságáért és a társadalmi tulajdon védelméért

2./ /1/ A vállalat kezelésében lévő termelő berendezések, a nyers- és alapanyagok, a termelésben létrehozott félkész- és késztermékek, az egységes és oszthatatlan szocialista társadalmi tulajdon részét alkotják.

/2/ A szocialista társadalom gyorsütemü fejlősédének gazdasági forrása a termelőeszközök társadalmi tulajdona. E tulajdonforma szolgáltatja a szocialista tervgazdálkodás és bővitett ujratermelés, valamint a nemzeti jövedelem és a jólét növekedésének alapvető anyagi feltételét és biztosítékát.

(…)

Összeállította
A DIGÉP. Üzemrendészeti Osztálya
1967.

Diósgyőri vár LEGO-ból – újra Sebő Ferenc

Korábban, még szeptemberben bejegyeztem, hogy Sebő Ferenc Legóból mindenféle dolgot építget, konkrétan ott a budai várról volt szó.
Rögtön azután került egy link, amin Diósgyőr vára van legóból megépítve, ráadásul külföldi építőmester munkája.

Nos, a Kockagyár blogra megérkezett a diósgyőri vár Sebő Ferenc építésében, kb mai és kb fénykorabeli állapotban is láthatunk fotókat.
Sajnos csak a belső vár felsőbb részeit építette meg (néhol hozzátoldva a valóságban távolabb, és a megépített falaktól alacsonyabban lévő kapukat), de így is menő a végeredmény. A felhasznált sárga jobban is illik a várhoz, mint a LEGO várépítészetben egyeduralkodó szürke.

A Diósgyőri Vár LEGO-ból

Robert Carney európai várak méretarányos Lego makettjeinek készítésével foglalkozik. Nem microscale-ben! Mindent gondosan előre megtervez, a részletekbe menő vártörténeti kutatástól kezdve a kézzel, a Lego építéshez készített tervrajzokkal egyetemben. Az elkészült művek néha több tízezer kockából állnak.

Pár éve megépítette a Diósgyőri Várat is, feltételezett XVI. század közepi formájában (a rondella már pont lemaradt). Kilenc hétig tartott az építés. A honlapján azt írja, hogy akkora volt a modell, hogy évek óta először kockavásárlásra kényszerült, a kész vár 34352 darabból áll (plusz a legóemberek és felszerelésük), amivel (Vajdahunyad vára után) a második legnagyobb legóvára.

Bizonyos részletek alapján azt mondom, hogy elég sok fényképet/rajzdokumentációt gyűjtött be az építéshez. Fedeztem fel olyan megépített részletet, ami általában le szokott maradni a várról készült fényképekről – de sajnos maradt is le hasonló részlet. De nem mondanám, hogy ez elvesz az értékéből, mert nem.
Aki ismer, tudja, hogy szeretem a várat, a környéket (itt élek) és az átlagosnál jobban ismerem a történelmét is a vidéknek, meg szeretem a jó kis legó építkezéseket, ezért ez a kettő nagyon szépen összejött Carney úr részletesen kidolgozott monumentális Diósgyőre. További képek a kész modellről és az építés menetéről a fentebbi linken találhatók.

Érdemes továbbá meglátogatni a Carney Castle honlapot, más remek építményeket végigböngészni (mindet még nekem sem sikerült). A fickó tud valamit, és van hozzá elég alapanyaga is.

(a várról a linket egy tegnapi Sebőváras, Diósgyőrt kérő kommentemre kaptam a Kockagyáron, sajnos már nem emlékszem, kitől, mert időközben eltűnt a linkes válaszkomment. Szólj, és beírlak a posztba!)

Új bejegyzés: Diósgyőri vár LEGO-ból – újra Sebő Ferenc

Sebő Ferenc és a LEGO Budai vár

A mai nap (hét?) legnagyobb cikke: Sebő Ferenc (nem ismered? szégyelld magad!) megépítette a Budai vár Zsigmond-kori állapotát legóból. Ami önmagában is érdekes hír, de! Mindezt a nyolcvanas években követte el, és sok egyedi technikát használt, és a végeredmény egyszerűen nagyon gyönyörű.

Érdekes interjú legózásról, a nyolcvanas évekről és építészetről a Kockagyáron még több képpel (ez a kép is onnan származ).
Menő.

(Sőt, annak idején a Diósgyőri várat is megépítette – amit hamarosan részben visszaépítenek, ami visszaépítés módja és formája igen kérdéses, hogy jó-e és úgy kéne, de erről talán már itt is rinyáltam.)

Új bejegyzések:
A Diósgyőri vár legóból
Diósgyőri vár LEGO-ból – újra Sebő Ferenc