Hidegpárna

Hidegpárna: A Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség, amikor a medence alján több napon keresztül rétegfelhőzet, hideg, párás, ködös idő alakul ki.
Hidegpárna kialakulásakor rendszerint tartósan anticiklon uralja a térséget, a talaj közelében hőmérsékleti inverzió alakul ki. A tipikus forgatókönyv szerint kezdetben csak a felszín közelében sűrű köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul át. A felhőzet teteje rendszerint 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A felhőzet alatti egyhangú, hideg, párás, szürke idővel szemben a felhőzet fölé nyúló hegycsúcsokon derült, napos, a lentinél melegebb időt tapasztalhatunk.

Hőmérsékleti inverzió: A troposzférában a magassággal általában csökken a hőmérséklet, az ezzel ellentétes jelenséget, vagyis a hőmérséklet magassággal való emelkedését inverziónak nevezzük.
(…) Az inverzió nagymértékben korlátozza a függőleges légmozgást.
(forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

Mindez tegnap este, naplementekor így nézett ki a Bükkben, Három-kőn:

IMG_4155

IMG_1229-export

A Bükk (beköszöntő), 1932.

Igen szép óda a Bükkhöz, annak ellenére, hogy néha nem sikerült egyeztetni mondatalkatrészeket. Forrása az 1932-ben kiadott Bükk útikalauz.
Kiemelések, helyesírás, mint az eredetiben.

Bükk (geológiai metszet)A BÜKK.

(BEKÖSZÖNTŐ)

Csonka hazánk hegységei között a Bükk a legmagasabb, noha két legmagasabb hegyünket a Mátrában találjuk. A Mátrának azonban csak e két csúcsa, a Galyatető (965 m) és a Kékes (1014 m) szárnyalja túl a Bükk tetőző ormát (Istallóskő erőse * 959 m). A Mátra egésze – alacsonyabb.

Legmagasabb hegységünké a Bükköt közel 20 km hosszú és 5-6 km széles fennsíkja avatja, mely egy tömegben 800-900 m magasságban terpeszkedik. Ekkora magasságokat egy darabban már csak a Kárpátokban találunk.

S a Bükk mégsem magasságai miatt vonzó. A fennsíkon járva nem látunk magas hegyeket, széléről pedig más hegyeinkhez hasonló (500-600 m) mélységekbe pillanthatunk.

A Bükk vadregényes. Vadregényes a szó valódi értelmében, mert tájképeinek változatos mását kicsi, szűk hazánkban sehol sem talaljuk.

A Bükk a Kárpátok itt rekedt darabja. Nemcsak magassága, hanem – a tudományos fejezetek egész sora igazolja – természete miatt. Hasonló geológiai felépítést csak Dobsina kornyékén találunk, ekkora hidegek csak a Kárpátok tövén járnak, ilyen bővizű
patakokat csak havasok tövén találunk. Szédítő sziklafal csak csonka határainkon túl van annyi, mint itt. Szálas bükkös, virágos rét is.

S mind e különös szép a Bükk helyzetéből adódik.

A Keszthelytől elinduló magyar Középhegységnek legvégső, legészakibb tagja. Fölötte a Sajó széles völgyén túl már a Kárpátok ereszkedői, délnek az Alföld végeláthatatlan sikja. Nyugaton sincs hegyszomszédja. A Mátra messze. Lábánál csak dombhátak hullámzanak. Keleten is szabad.  Köröskörül magánosan mered fel a magasba, hogy őrt álljon, védelmet nyujtson az Alföld sajó-hernádi főkapujánál.

Magános sziklabástyáját a Kárpátok vihara éri. Ezért oly zord. Ezért hosszabb, havasabb a tele. Szélvédett déli verőin azonban hamar fakaszt virágmezőt a tavasz, érlel mézédes gyümölcsöt a nyár és tüzes bort a kései ősz. Fenn a fennsíkon a korai ősz verőfénye aranyerdőt érlel. Száz színű halódó erdőt, hulló lombok millióival.

A Bükk mindig szép. Télen soká fehér, tavasszal hamar zöld, nyáron hűs, ősszel enyhe, szinpompás. Virága mindig van. Bükköseinek lombkoronája mindig ád enyhet a tűző nap ellen, hatalmas tisztásain, napverte szikláin meg sütkérezhetünk. A Bükkben mindig és mindenütt akad egy-egy zug, hol az évszakok szélsőségei ellen megbújhatunk.

Hegy-völgyei es sziklái is mások. Vadregényesek, mert különbek szűk hazánk egyéb hegységeinél. Teteje nyesett, mintha csak óriások ollója nyírta volna meg. De, a hegység fennsík-koronáját szédítő sziklaszirtek fogják közre. A bükki híres “Kövek”. A kő-koszorú csomójában a Bél-kő szirt-taraja, mögötte az Őr-, Hegyes-, Pes-, Vörös- és Síma-kő, majd a délnek néző szirtfal legtetején a kövek őre, a Tar-kő meg a Három-kő. Északon tagoltabb a szirtfüzér, de változatosabb. A legszebb bükki völgyet őrzi az Istállós-kő, a legszebb kilátást nyújtja a Bálvány- és az Örvény-kő. De van Kő egyebütt is a Bükkben elég. Fehérlő falú szédítő szirtek, melyek vén bükkösök bodorodó lombozatából villannak ki. A szirtek homloka körül keringő sasok, tövükben sötéten ásító barlangok.

Hegyei szelídek. Kerekre kopott, domborodva magasodó tetők, meg bércek, köztük könnyen járható kurta nyergek. Élesebb vonalat csak a Kövek szirtjei lopnak bele a tájba, de azt is enyhíti a szirtek tövébe nyomuló bükkös rengeteg.

Völgyeiben több a változatosság. A fennsík sziklatestébe hasító völgyek mélyek. Oldaluk meredek. Talpuk szűk, szirtje sok. Innen még a szelíd hegyek is magasabbnak látszanak s a patakok csörgedezése harsogva zúg. Levegőjük hűsebb, fáinak árnyéka is komorabb.

Fenn a tetőn ennek ellenkezője. A völgyek sekélyek, tágasak. Gyér forrásaik csobogó vize eltűnik a töbrök mélyén, a kanyargós ér helyett töbrök sora kisér. A nap tűz, de nem hevít, az erdő hűs, de nem oly komor, mint odalenn.

A sok töbör, e vízoldta sziklatölcsérek miatt a Bükkben a tájékozódás is más. Nehéz a teméntelen töbör között rendet találni és e rend nyomán eligazodni. Itt a Bükk tetején nincsenek olyan völgyek, mint egyebütt. Itt a sok kurta hegyhát, a sok sekély
nyereg és ezernyi töbör között csak kellő gyakorlat után tudunk tájékozódni. Még jó térképolvasókkal is megesik, hogy eltévednek. Már ezért is, no meg, hogy “tilosba” ne lépjünk, ajánlatos a jelzett turistaútakhoz ragaszkodni. Annál is inkább, mert, amióta a kincstári területen is elkészültek az új útjelzések, a turistaútak a Bükk minden nevezetesebb helyéhez elvezetnek. Kalauzunk és az új térkép mondja meg, merre vannak e helyek.

A Bükk kilátóhelyei is változatosak. Változatos, vadregényes előtereket láthatunk a mély völgyek fölött meredő sziklaszirtekről (Szent István, Fehér-kő, Molnár-szikla, Zsófia-torony, heteméri Látó-kő, Gerenna-vár stb.), tág hátteret, messzi vidéket a fennsík peremét övező Kövekről. A Bélkő, Tarkő és társai dél felé tárnak elénk nagy távlatokat, a Bálvány meg az Örvénykő északnak néző ormai pedig a Kárpátok hosszú láncolatát láttatják. Tátrát látni verőfényes ősszel, kései nyáron nemcsak az Örvénykőről lehet. Ha kedvező az idő, látunk Tátrát a Bükk északi oldalán minden akkora magas hegyről, amelyik a szomszédos csereháti dombok fölé emelkedik.

S ma a Bükkbe jutni oly konnyű, napokig, hetekig barangolni benne oly kényelmes. Az autóbusz 700 m magasra röpít, ott szállhatunk le a fennsík sziklaszirtje tövében (Haromkő, Bánya-hegy), vagy a hegyalji völgyek fejénél a hegyek tövén. Benn a hegységben immár három menedekház (bánkuti, várkúti és bélkői), tövében három fürdő (Lillafüred, Tapolca és Kács) és számos hegyalji község biztosít szállást és ellátást télen-nyáron.

A Bükk szép és vadregényes. Azzá varázsolja istenadta természete, melyben kő és víz, klima meg növényzet oly változatos harmoniában forr össze. Az elveszett Kárpátok e meqmaradt emlékét, hacsak ízelítőnek is, tekintse meg minden magyar!

Dr. Strömpl Gábor.

* A bécsi eredetű térképek a Bükk legmagasabb hegyének a Peskő melletti Magastetőt (“965” m) vették, de ez – a magyar mérések nyomán – sajtóhibának minősült (“965” helyett csak 905). A közhit a Bálványt (956) tartotta legmagasabbnak, míglen az új magyar felmérések (1928) ezt a tévedést is helyesbítették.

Persze elég nyilvánvaló a szövegből, hogy akkoriban a Bükköt &em;különösen Diósgyőr-Lillafüred vidékét&em; próbálták az új “a hegyinyaralóhelynek” pozicionálni a Tátra helyett. Ezért nem is lehet véletlen maga a könyv megjelenésének időpontja sem, hiszen akkoriban/azelőtt számos komoly fejlesztés folyt a térségben, ami máig meghatározza a Bükk turizmusát-közlekedését. Nem sokkal korábban nyílt meg a Hór-völgyit kiváltó, a bükki kövek alatt kanyargó új országút ami Felsőtárkányon és a Lök-völgyön keresztül Egerrel kötötte össze Miskolcot, Lillafüreden és Diósgyőrön keresztül. Lillafüredet komoly hegyi-üdülőnek kezdték átalakítani, aminek csúcspontjakánt 1929-ben elkészült a Palotaszálló.

Kedvencem egyébként a “más hegyeinkhez hasonló mélységekbe” beszólás.

A szövegben említett “új térkép”: az angyalos térkép.
És a tátralátás máig népsportnak számít errefelé.

Boszorkánykör

Boszorkánygyűrű: bazídiumos gombákból álló gombakör; úgy jön létre, hogy az egy közp.-ból kiinduló gombafonalak sugarasan helyezkednek el.
(Egyetemes lexikon)

Ma két boszorkánykörrel is találkoztam a Gulicska csúcsa közelében, őzlábgombák alkották őket. Egyiket kiléptem (remélem nem ér balszerencse), kb 10 méter átmérőjű volt. Ekkorával még nem találkoztam.

A boszorkánykör (vagy boszorkánygyűrű) neve onnan ered, hogy a néphagyomány szerint ahol boszorkányok vagy tündérek éjszakánként táncot járnak, ott keletkeznek. Ilyenkor nem tanácsos arra járni, mert aki belép a körbe, azt elragadhatják. Igaz, a néphit szerint egyébként is jobb távolságot tartani tőlük

Angolul fairy ring, azaz tündérgyűrű, német nevének jelentése ugyanaz, mint magyarul. A tündérekkel, druidákkal népes ír mitológia tele van táncoló tündérekkel, akik általában holdfényes éjszakákon táncolnak, és a gyűrű másnap reggel jelenik meg. Megjegyezném, hogy pár napja telihold volt.
A másik kör valamivel kisebb volt, és a mészégetők romjai közelében volt. Másik legenda szerint a tündérgyűrű átjáróként szolgál a tündérvilágba. Biztos azon át járnak a mészégető romjain üldögélni :)

sajnos kevés fény volt, így több képet nem töltök fel…

Ismeretlen (és vicces) fejezet a Lázbérci-víztároló történelméből

Mi ez és hol van és miért?
Csak röviden, mert most nem ez a lényeg:
A Lázbérci-víztároló egy mesterséges tó az Upponyi-hegység szélén. Az Upponyi-szoros és Dédestapolcsány között található. A Bán-patak felduzzasztásával létesítették 1968-ban a környékbeli települések vízellátásának biztosítására (ez később fontos lesz!). Meglehetősen gyönyörű helyen és környéken van, érdemes megnézni.

Na, de következzen a sztori, ami egy volt vízműves dolgozótól származik.

Szóval, megépült a víztároló, volt öröm é bódóttá.

Csakhogy az építés után a víz elkezdett nagyon algásodni. Ennek tetejébe a duzzasztás során a víz alá került és elhalt felszíni, azaz szárazföldi növényzet stb rothadásától még jó kis mocsárgáz is fejlődött. Ez utóbbi egészségügyileg akkor is aggályos, ha nem ivóvízbázisról beszélünk, de mivel arról, ezért mindkét jelenség problémás.

Megoldás: busákat kell telepíteni, mert azok megtisztítják a vizet. Busák betelepítve, víz tisztult, volt öröm é bódóttá.

Csakhogy észrevették, hogy jelentősen megnövekedett a foszfortartalma a víznek. Ivóvíznél ez ugye szintén aggasztó. Kiderült, hogy a busáknak annyira jó dolguk volt új élőhelyükön, hogy óriásira megnőttek, továbbá vígan szaporodtak, és már annyit szartak, hogy az emelte meg a foszforszintet, de nagyon. Halguanó.

Megoldás: ritkítani kell az állományt.

Csakhogy a busák már akkorák voltak, hogy nem tudták őket lehalászni. Próbálták.

Megoldás: le kell lőni őket! Búvárok érkeztek szigonypuskával vízalatti vadászatra.

Csakhogy állatvédők nem hagyták, hogy lemészárolják a halakat.

Patthelyzet!

Végül csak megegyezett minden érintett fél (kivéve a halakat, akiket sikeresen megritkítottak), és kialakult a status quo, hiszen az ivóvízbázis védelmével nem lehet játszadozni. A busák máig tisztán tartják a vizet, kontrollált létszámú állományban.
A horgászok meg békák pedig vígan lazulnak a tóparton, öröm é bódottá.

Borsodi Svaicz

A minap idéztem az első bükki útikalauzból (1898), pontosabban a Hámori-tóról szóló részből, most vérszemet kaptam, és Pesty Frigyes Borsod vármegye leírása 1864-ben művéből fogok szemezgetni, mit is ír a környékről. (Ezt egyébként újra kiadták, míg a fentebbi útikalauzt soha már, ahogy a Holló mondaná.)

Alsó- és Felsőhámor

Helynevek
Alsó Felső Hámor községből, Borsod megyéből.

Feleletek
1őre Borsod megye, Pesti Kerület, Miskolczi járás, székhelye Miskolcz.
2ra A Községnek neve Alsó és Felső Hámor –
3ra A Községnek hajdan csak ugyan Alsó Felső Hámor neve vala, de mintamellett Borsodi Svaicznak is elneveztetett.
4re A’ Község emlitetik a leg korábban 1765ik évben –
5re Stajer, Morva országból kivándor. népből népesítetett Alső és Felső Hámori Község népe. –
6ra Fazola Heinrik Eger városi polgár, alikitott ezen völgyben vasgyárt, miután egy vasgyárhoz pörölyök az: az: Hámorok szükségeltetnek úgy csak innen származhat ezen Község elnevezése.
7re A’ Község határában ki a’ Diósgyőri koronai uradalmi földön fekszik elő fordúl az úgy nevezett Szentléleki rom, hol hajdan Pál szerzetes barátok léteznek, előfordul egy tó ki maga telyességébe 12 millió akó vizet magába foglal; szántó földek nincsenek miután a’ Község erdei területen, hol több hasadék /:nyilasok:/ források, kutak u: m: /:szinvai és garadnai forrás:/ /:Dióskút, Háromkút, Jávorkút nevezett Kutak:/ előfordulnak, fekszik.
Továbba A: F: Hámori Községnek szomszéd határos községek következők. Keletről Diósgyőri mező város, nyugotról Malyinka, délről Újhutta, északról Varbó községek.
Kelt Alsó Hámor Majus 5én 864.

Néhány kiegészítés:

  • Miért Pesti kerület? Az 1849 utáni új osztrák mutatványok része volt (már a Bach-korszakban) teljesen átalakítani a közigazgatást, bizonyos részek “le lettek választva” az országról (ma is más országban vannak), a maradék pedig öt kerületre lett osztva.
  • A kérdőív amit szétküldtek úgy nézett ki, hogy “Helynevek / …….. községből, ……… megyéből.” Új bekezdésben pedig a kérdések. Ezért van a “Feleletek” és a számozás. A hetedik kérdés pl valami rohadt hosszú, míg a hármas pl így szól: “Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különféleképp iratott a mostani helynév?” A legrövidebb, azaz az ötödik kérdés lakonikusan csak annyira kíváncsi, hogy “Honnan népesíttetett?”
  • Akkor a teljesség kedvéért a többi kérdés tartalma: 1: hol van? (politikai egységekbe helyezve, vagy ha a környéknek van sajátos neve azt is) 2: hányféle neve él most, melyik a helyileg, távolabb stb ismert név (a kérdés külön kitér a többnyelvű ország helyi nyelveken emlegetett településeinek problémájára) 3: ld fenn, 4: “A község mikor emlittetik legkorábban?” 5: ld fenn 6: név eredete, értelme, honnan van az info, mindezt minden helyi nyelvről 7: a település határában levő dolgok felsorolása, szántó, forrás, folyó, tó, láp, külvárosok, utak stb, hosszú és részletes leírás van, miket. “Végre a 7-ik pont alatti helynevek érdekében van, hogy az illető megnevezett tárgynak fekvése is emlegettessék, t. i. neveztessenek a határos, szomszéd területek.”

A Taj

A Taj. Az alsó-hámori korcsmától a vizesések mellett a régi meredek szekérút visz fel a tó gátjára. Az uj országút a község felett halad és rövidke alaguton át ugyanoda vezet. A gátra felérve remek látvány tárul elénk: Hámor gyöngye a felséges Taj. A Taj, a Garadna s részben a Szinva patak viztartója dél­ keletről északnyugatra vonul a mindinkább keskenyülő völgyben. Legnagyobb szélessége közel 100 méter, egész terjedelme 12 hektár. Legnagyobb mélysége Márki Sándor szerint 30 méter. A Borsodi Bükk Egylet elnöksége által két ponton eszközölt mérés 6, illetve 9 m. eredményt adott. Hosszusági átmérője — bele nem számitva a part kanyargásait — 1.2 km. Körüljárásához legalább háromnegyedóra szük­séges. A tó szépségeit pár szóval leirni lehetet­len. Északkeleti oldalán szekérút halad, délnyu­gati oldalán ösvényszerű gyalogút vezet. Ennek vége felé a hegyről a kősziklának egy üregéből forrás ömlik alá ki zuhatagot képezve, Vize rövid pályafutás után a meredek lápában a Tajba ömlik. A kis csermely beömlése mellett egyik kiálló sziklára épitett filegoria önként kinálkozik a megpihenésre. Igen szép a Taj mind a két útról, de legnagyobb élvezetet mégis csak a rajta való csolnakázás nyujt. A B. B. E. által beszerzett csolnakon — használati dija tagoknak 10 kr., nem tagoknak 15 kr. — ezt az élvezetet is megszerezhetik a kirándulók. Ugyancsak a B. B. E. nehány fiatal tagja buzgólkodik egy kosár-uszoda létrehozatalán is.

Forrás: Bükkvidéki kalauz (Tájékoztató turisták és az utazó közönség számára), 1898.

V. fejezet: “A diósgyör-hámori völgy.” 6. bekezdés

Néhány kiegészítés:

  • Természetesen a Hámori-tóról van szó. Taj, hehe. Egyébként egy 1932-es útikalauz szerint a német Teich szóból ferdítve jött a név
  • az első mondatban Alsó-Hámort említik. Alsó-Hámornak a mai Alsó-Hámor, Felső-Hámor és Lillafüred községeket hívták eredetileg, még a világháborúk között is. A mai Felső-Hámor volt a település maga, az alsó-hámori részen főleg malmok voltak. (Felső-Hámornak pedig a mai Ó- és Újmassát nevezték)
  • A fentihez kapcsolódik, hogy pár évvel a kalauz megjelenése előtt találták ki, hogy Alsó-Hámor nyugati végén üdülőtelepet alakítanak ki. Ez a mai Lillafüred. A Palotaszállót a könyv után harminc évvel építik fel! (természetesen emiatt Magyarország legmagasabb vízesését sem említik, mert még nem épült meg, csak “vizesések”)

És egy érdekesség a közlekedésről a Lillafüredről szóló részben (amire következetesen egyszerűen, mint “telep” hivatkozik a könyv minden alkalommal). Főleg annak fényében érdekes, hogy most zajlik az előkészítése a villamosvonal pár kilométeres meghosszabbításának Majláthig (ami messze van Lillafüredtől), ha le nem lövik a projectet féltékenységből:

Mindenesetre emelkedni fog a telep, ha a miskolczi villamos vasutat egész eddig meghosszabbitják és megfelelő fürdőt épitenek.

Milyen nagyratörő tervek voltak, mi? Miskolcon 1897-ben indult be a villamosközlekedés.

Államfői geocaching

Úgy néz ki, hogy a világon először a Bükkben logolt geoládát hivatalban lévő legfőbb közjogi méltóság (nálunk államfő, máshol király stb :D)
Múlt hónapban a Bükki nemzeti parkban járt a köztársasági elnök, körbevezették a Fennsíkon, és elvitték a Köröslyuk-barlanghoz is, ahova ugyan nem vezet jelzett turistaút (tehát a nemzeti park szabályai értelmében nem lehet elvileg odamenni:) viszont van ott geoláda [GCkoly], amit a jelenlévő MGKE-tag meg is mutatott neki. És az elnök úr meg logolt egyet. Mivel nincs gchu regisztrációja, így nem tudom mit logolt, de kumin 2009.09.18 18:30 időpontban lévő egyéb típusú logjában van fotó a nagy eseményről :)
Kíváncsi vagyok mi került a logbookba, alkalomadtán elmegyek megnézem (gckoly logolásom már van).

Amúgy is megéri elmenni oda, nagyon szép a környék (jó, a Fennsík hol nem szép? Talán csak Bánkúton nem az…), közelben van a Zsidó-rét, az Olasz-kapu, mellesleg az ország tetején járunk, arrafelé 900 méter körül vagy feletti placcon, 900-as csúcsok között. A barlang is jóval 900 méter felett található (az ország legmagasabban lévő barlangja) és elég jól is néz ki!