“Lesz ami lesz, leszedetik, vagy beszedetik!”

Volt a tegnapi eset az ország kórtanjáról, ma reggel sikerült a társadalom másik végén lévő hasonlóba belefutni, persze alulnézetből.

A helyszín Budapest első kerülete, annak is “jobb” környéke, ahol gyerekesek, fiatal felnőttek, idősebbek is előfordulnak nagy számban az egymás közelében lévő intézmények miatt mind a régi, mind az új elitből. Ez az a környék, ahol sportautók alváza erodálja laposra a fekvőrendőrt (nem vicc), és ahol peres gumival szerelt G osztályú Mercedesek (nem vicc) is feltűnnek, nem is egy. Egyébként az utca fizető parkoló övezet.

Áll szerencsétlen parkolóőr az autó mellett, tekintetével szinte felgyújtja a szélvédőre frissen kitett parkolási bírságot (alias “mikuláscsomagot”), és zaklatott hangon sírja a telefonba:

…ezt az utasítást adták és kész. Lesz ami lesz, leszedetik, vagy beszedetik!

Sajnos hegynek felfelé tekertem, így inkább nem álltam meg meghallgatni a végét. De mikor picit később visszanéztem, épp visszafordult az út közepéről és emelte a telefonját lefotózni az ominózus autót.

Egyes autók egyenlőbbek a többinél, ezt biztos megtanulta ma szegény közterületes, remélem végül nem saját kárán.

A zebrán… mit is?

Há’ a zebrán tolni kéne a biciklit!

– üvölti az utat keresztező gyalogosátkelőhelyen, a járdáról tilos jelzésnél lelépő idősödő nő a jobbról érkező és csengető, egyébként szabályosan közlekedő kerékpárosnak (nem én voltam, én pár pillanattal később balról érkeztem és csengettem). Elismétlem hétköznapian: a zebra keresztezte a kerékpársávot, és piros volt a gyalogosoknak.

Megszoktam már az ilyet, de valamiért most elszomorított ez a helyzet, mert sajnos nagyon jól illusztrálja az ország állapotát (pedig nagyon is utálom az ilyen jellegű kijelentéseket): a fogalmatlan ember a nagypofájú arroganciájával, a “nekem mindent szabad mindenki más hülye” alapállásban, értelmetlen konfliktusgerjesztésével, önveszélyes magatartásával és abszolút fogalmatlanságával (pirosnál lelép, és neki áll feljebb…) és tudatlanságával (nem létező szabályozásra hivatkozva* üvölt) lehetne az egyszeri állampolgár jó példája. Ja, és még balesetveszélyt is okozott!

* Semmilyen körülmények között nem kell tolni a zebrán a biciklit, akár az úton haladva keresztezed azt, akár te keresztezed az utat rajta a gyalogosokkal párhuzamosan (persze tiltva sincs, hogy utóbbi esetben leszállj, igaz, így kétszer akkora széles helyet foglalsz el). Aki nem hiszi, járjon utána: 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet

Idegen szavak marxista magyarázatokkal (1948)

idegenszavakmarxistamagyarazatokkalPár hete kukáztam ezt a remek, 1948-as kiadású idegen szavak szótárát. Ahogy a bevezető végén írja a szerkesztő,

szerény munkája e nemben — a dialektikus materializmus alkalmazását tekintve — az első magyarnyelvű kísérlet.

Vannak benne meredek, de ma (számomra) inkább vicces dolgok. November hetedike alkalmából szemezgetek belőlük, mégpedig úgy, hogy amikor véletlenül felütöttem a könyvet következő helyeken és érdekességeket találtam (sajnos oldalanként gyakran többet is), azokból szemezgettem. (Éppen ezért marad ki innen a burzsoázia, mert azt direkt néztem meg még az utcán :D)

De elsőképp jöjjön egy rövid idézet a bevezető elejéről:

Ez a könyv nem csupán szótára az idegen szavaknak. Az esetek többségében ugyan egyszerűen a szavak magyar jelentésének rövid közlésére szorítkozik. Az esetek kisebb, de fontosabb részében azonban: a világnézeti vonatkozású — idegen szóval megjelölt — fogalmaknál és műkifejezéseknél (a társadalomtudomány, közgazdaságtan, történelem, filozófia, irodalom, művészet stb. köréből), nem csupán a magyar fordítást találja meg az olvasó, hanem a könyv ezen túlmenően részletes fogalmi meghatározással vagy magyarázattal is szolgál. Szükségesnek tartja a természettudományok forradalmi átalakulása következtében gyakran előforduló egyes idegen szavak magyarázatának közlését is.

E magyarázatok, fogalmi meghatározások alapja a dialektikus materializmus világnézete. A szerkesztő arra törekedett, hogy mennél kevesebb címszót határozzon meg a maga egyéni megfogalmazásában: ahol erre módja volt, a fogalmak meghatározása céljából igyekezett a marxizmus—irodalmának klasszikusait idézni.
(…)

A helyesíráson, megfogalmazáson, kiemeléseken sehol nem változtattam, hiszen, mint később a bevezetőben (ami teljes terjedelmében itt olvasható) írja a szerkesztő,

A nemzetközi műkifejezésekkel kapcsolatban (különösen a marxizmus—leninizmus és a természettudományok terén) semmiképpen nem rendezkedhetünk be nyelvi önellátásra. Ez fogalmakat megcsonkító, eltorzító sovinizmus lenne.

Szóval, következzék néhány véletlenszerűen kiragadott meghatározás (betűrendben):

bürokratizmus : szűkkeblű, kicsinyes formaságokba kapaszkodó, az élettől idegen hivatalnoki szellem; a hivatalnoki kaszt uralmának túltengése az államban

fétisizálódás : a tökés társadalomban az árut, a pénzt és a tőkét, mint anyagi tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházzák fel (pl. a kicserélhetőség s a tőkés számára a haszonszerzés tulajdonságával), amelyek a valóságban nem természetes tulajdonságaik, hanem a tőkés termelési viszonyok kifejeződései. Így áll elő az áru fétis jellege. A kapitalizmusban az ember és ember közötti viszonylatok (a társadalom s a termelés személyi viszonylatai) eldologiasodva, elembertelenedve, mint varázserővel bíró tárgyak (áruk: fétisek) egymáshoz való viszonylatai jelennek meg “a személyek viszonya… a dolgok viszonyának tűnik fel” (Engels). A szocialista államban a fétis-jelleg eltűnik.

(ugyanezen az oldalon található a feudalizmus szócikk, ott egyenesen Sztálintól idéz a szerző, mégis inkább a fentit osztom meg)

jezsuitizmus : képmutatás; a “cél szentesíti az eszközt” elvének alkalmazása

junker : (“úrfi”, “úrficska”). eredetileg a lovagnak készülő nemesifjak neve; katonaiskolai növendék (a cári Oroszországban); keletporosz földbirtokos középnemes, minden haladásnak ellenszegülő, osztálykiváltságaihoz mereven ragaszkodó militarista porosz agrárius

legális marxisták : azok a burzsoá intellektuellek, akik a mult század 90-es éveiben az Oroszországban egyre jobban terjedő marxizmust arra próbálták kihasználni, hogy a munkásmozgalmat a polgári társadalom képére formálják, a burzsoázia érdekeinek alávessék. Marx tanaiból kidobták a legfontosabbat: a proletárforradalomról szóló tanítást. Cikkeiket a legális újságokban és folyóiratokban jelentették meg. A legális marxizmus Lenin jellemzése szerint: “a marxizmus visszatükröződése a burzsoá irodalomban”.

likvidátor : a nemzetközi munkásmozgalomban a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének tanulságai alapján azokat hívják likvidátoroknak, akik a forradalom időleges visszavonulásának, a mozgalom apályának idején elvesztik hitüket a forradalom újabb fellendülésének lehetőségében. Szégyenletesen megtagadják a párt programjának forradalmi követeléseit és a párt forradalmi jelszavait. A proletariátus illegális forradalmi pártjának megszüntetésére, likvidálására törekszenek

Northcliffe-sajtó : Lord Northcliffe alapította brit újságtröszt, mely a legkíméletlenebb brit imperializmus szócsöve

pániszlamizmus : utópikus-reakciós áramlat a mohamedán lakosságú államokban, melynek célja ez országok politikai vallási jelszavak ürügyén való haladásellenes összefogása más népek ellen

továbbá:

pánszlávizmus : imperialista törekvéseket leplező jelszó az orosz cárizmus idején

(egyébként tele van a könyv politikai és egyéb -izmusokkal)

pjatiletka : ötéves terv; a Szovjetunió első ötéves tervének (1928 — 1932) főfeladata Sztálin meghatározása szerint a következő volt: 1. az országot annak elmaradt, helyenként középkori technikájáról az új, modern technika vágányaira vigye át; 2. a Szovjetuniót gyönge, a kapitalista országok szeszélyeitől függő agrárországból erős, teljesen önellátó és a világkapitalizmus szeszélyeitől független ipari országgá tegye; 3. a Szovjetuniót ipari országgá téve, végleg kiszorítsa a kapitalista elemeket, kiszélesítse a gazdaság szocialista formáinak frontját és gazdasági bázist teremtsen arra, hogy a Szovjetunióban megsemmisítsék az osztályokat, felépítsék a szocialista társadalmat; 4. az országban olyan ipart teremtsen, amely képes nemcsak az egész ipart, hanem a közlekedést és a mezőgazdaságot is — a szocializmus alapján átszerelni és átszervezni; 5. a kisüzemű és szétdarabolt mezőgazdaságot a nagyüzemű kollektív gazdaság vágányaira vigye át, ezzel a szocializmus gazdasági bázisát a falun biztosítsa s ilymódon a kapitalizmus visszaállításának lehetőségét a Szovjetunióban megsemmisítse; 6. megteremtse az országban a szükséges technikai és gazdasági előfeltételeket az ország véderejének maximális emelésére és ezzel megadja a lehetőséget arra, hogy eredményesen visszaverje minden kívülről jövő támadás kísérletét. — A második ötéves terv 1933—17-ben került teljes sikerrel végrehajtásra, a harmadik terv végrehajtását (1938—40 munkája után) félbeszakította a Nagy Honvédő Háború, a negyedik ötéves terv munkáját 1946—50-re tűzték ki. Az ötéves tervek sikeres végrehajtása azt is bebizonyította, hogy a kapitalista gazdaságokkal szemben válságmentes, egyre fejlődő és a nép érdekét szolgáló gazdálkodás csupán a szocialista társadalomban lehetséges

racionalizál : ésszerűvé tesz; a célszerűség és nagyobb gazdaságosság elvét fokozatosan keresztülviszi a termelés, elosztás és igazgatás folyamatában, üzemeknél, vállalatoknál, hivataloknál a munkafolyamatok ésszerűsítésével, a munkaerő teljesebb kihasználásával az igazgatás egyszerűsítésével — ennek következménye a költségek (termelési, elosztási, igazgatási) csökkentése s az illető üzem, vállalat, hivatal működési hatásfokának, rentabilitásának növekedése. A kapitalista racionalizálásnál, ahol e rendszabályok célja a profit növelése, mindez a piacokon való fokozott versenyképességet, a racionalizálással lépést tartani nem tudó üzemek bezárását, a munkások és alkalmazottak létszámcsökkentését, a tömeges munkanélküliséget és a termelésben megmaradtak fokozott kizsákmányolását, gyorsabb kimerülését eredményezi. Ezzel szemben a szocialista racionalizálás nyomán a munkaidő megrövidülése, a társadalmi termelés növekedése, a munkások számának emelkedése, az iparosodás gyorsulása, egyszóval a dolgozók helyzetének általános javulása következik be

spiritizmus : világfelfogás, mely hisz a lelkek létezésében, a halál után való továbbélésében és abban, hogy az élők “elhaltak lelkeivel” bizonyos kapcsolatokat is fenntarthatnak. A spiritizmus egyik főjellemvonása a lélekhit materializálása, mely szerint a halottak érzékelhető bizonyságait szolgáltatják létezésüknek: kopogó hangokat adnak, lefényképezhetők, alakot öltenek, fényjelet adnak stb. E jelenségek azonban sem a világosságot, sem a tudományos bírálatot nem állják. A spiritizmus csupán egyik ága a titokzatos túlbecsüléséből élő áltudománynak, az okkultizmusnak smint ilyen a fölbomló s a tudománytól újra a babonához és miszticizmushoz forduló polgárság reakciós szemlélete

itt valamiért elmaradt az ideológiai útmutatás, csak ezért idézem be:

struggle for life : küzdelem a létért

szürrealizmus : irodalmi és művészeti irány, mely a tudatos, de főként a tudattalan lelki elemeket tartja a “többrétű” valóság leglényegesebb és legjellemzőbb vonásainak és ezek kifejezését tartja a többrétű valósághoz igazán hű művészetek igazi feladatának. A szürrealizmus a hanyatló és széteső, irracionalizmusba hajló polgári világ tanácstalanságának és a terméketlen “absztrakt forradalmiságnak” egyik kifejezője a szocialista realizmussal szemben

végül is igaz:

verbéna : egy virág neve

Tudatos kereséssel még további erős definíciókat is lehet találni. Szinte az egész könyvet beidézném. Kéréseket szívesen teljesítek :)

 

Határozat lefoglalás megszüntetéséről (részlet)

hatarozat_censored

A fenti számú ügyben 2014. március 02. napon 10 óra 50 perc körüli időben a Budapest XIII. kerület, Rokolya utca 1-13. szám alatt található ALDI bevásárlóközpontban R█████ Z█████ a bébiételes pulthoz lépett, majd onnan összesen 15 db “Kecskeméti” bébiételt vett le, melyeket elhajigált az üzletben tartózkodó vásárlók közé. A cselekményével okozott kár 4485 Ft.
A helyszínre érkező rendőrök R█████ úrral szemben ruházatátvizsgálást foganatosítottak, mely során a ruházatában találták egy ████████ sorozatszámú, █████████████ névre kiállított személyazonosító igazolványt, amellyel kapcsolatban R█████ úr úgy nyilatkozott, hogy azt hónapokkal korábban találta.
R█████ Z█████tól a fentiek alapján lefoglalásra került a ████████ számú Személyazonosító igazolvány.

A határozat tárgyát képező okiratot a tulajdonosa (nem én) két éve hagyta el, korábban BKV-bliccelésnél is már használták (mások). A bejelentés már két éve megtörtént, ezért az okiratot átküldték az azt kiállító hatóságnak.

Mivel a továbbiakban nem indokolt a ████████ számú Személyazonosító igazolvány lefoglalása, így a megszüntetéséről és kiadásáról a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

(egyébként van fellebbezési lehetőség a határozattal szemben :)

A jelenet, a nevek (az is amit kivágtam), minden tökéletes, ha még egy meztelen nő ésvagy ló átszalad a színen, kész egy Jancsó-féle jelenet.

A Bükk (beköszöntő), 1932.

Igen szép óda a Bükkhöz, annak ellenére, hogy néha nem sikerült egyeztetni mondatalkatrészeket. Forrása az 1932-ben kiadott Bükk útikalauz.
Kiemelések, helyesírás, mint az eredetiben.

Bükk (geológiai metszet)A BÜKK.

(BEKÖSZÖNTŐ)

Csonka hazánk hegységei között a Bükk a legmagasabb, noha két legmagasabb hegyünket a Mátrában találjuk. A Mátrának azonban csak e két csúcsa, a Galyatető (965 m) és a Kékes (1014 m) szárnyalja túl a Bükk tetőző ormát (Istallóskő erőse * 959 m). A Mátra egésze – alacsonyabb.

Legmagasabb hegységünké a Bükköt közel 20 km hosszú és 5-6 km széles fennsíkja avatja, mely egy tömegben 800-900 m magasságban terpeszkedik. Ekkora magasságokat egy darabban már csak a Kárpátokban találunk.

S a Bükk mégsem magasságai miatt vonzó. A fennsíkon járva nem látunk magas hegyeket, széléről pedig más hegyeinkhez hasonló (500-600 m) mélységekbe pillanthatunk.

A Bükk vadregényes. Vadregényes a szó valódi értelmében, mert tájképeinek változatos mását kicsi, szűk hazánkban sehol sem talaljuk.

A Bükk a Kárpátok itt rekedt darabja. Nemcsak magassága, hanem – a tudományos fejezetek egész sora igazolja – természete miatt. Hasonló geológiai felépítést csak Dobsina kornyékén találunk, ekkora hidegek csak a Kárpátok tövén járnak, ilyen bővizű
patakokat csak havasok tövén találunk. Szédítő sziklafal csak csonka határainkon túl van annyi, mint itt. Szálas bükkös, virágos rét is.

S mind e különös szép a Bükk helyzetéből adódik.

A Keszthelytől elinduló magyar Középhegységnek legvégső, legészakibb tagja. Fölötte a Sajó széles völgyén túl már a Kárpátok ereszkedői, délnek az Alföld végeláthatatlan sikja. Nyugaton sincs hegyszomszédja. A Mátra messze. Lábánál csak dombhátak hullámzanak. Keleten is szabad.  Köröskörül magánosan mered fel a magasba, hogy őrt álljon, védelmet nyujtson az Alföld sajó-hernádi főkapujánál.

Magános sziklabástyáját a Kárpátok vihara éri. Ezért oly zord. Ezért hosszabb, havasabb a tele. Szélvédett déli verőin azonban hamar fakaszt virágmezőt a tavasz, érlel mézédes gyümölcsöt a nyár és tüzes bort a kései ősz. Fenn a fennsíkon a korai ősz verőfénye aranyerdőt érlel. Száz színű halódó erdőt, hulló lombok millióival.

A Bükk mindig szép. Télen soká fehér, tavasszal hamar zöld, nyáron hűs, ősszel enyhe, szinpompás. Virága mindig van. Bükköseinek lombkoronája mindig ád enyhet a tűző nap ellen, hatalmas tisztásain, napverte szikláin meg sütkérezhetünk. A Bükkben mindig és mindenütt akad egy-egy zug, hol az évszakok szélsőségei ellen megbújhatunk.

Hegy-völgyei es sziklái is mások. Vadregényesek, mert különbek szűk hazánk egyéb hegységeinél. Teteje nyesett, mintha csak óriások ollója nyírta volna meg. De, a hegység fennsík-koronáját szédítő sziklaszirtek fogják közre. A bükki híres “Kövek”. A kő-koszorú csomójában a Bél-kő szirt-taraja, mögötte az Őr-, Hegyes-, Pes-, Vörös- és Síma-kő, majd a délnek néző szirtfal legtetején a kövek őre, a Tar-kő meg a Három-kő. Északon tagoltabb a szirtfüzér, de változatosabb. A legszebb bükki völgyet őrzi az Istállós-kő, a legszebb kilátást nyújtja a Bálvány- és az Örvény-kő. De van Kő egyebütt is a Bükkben elég. Fehérlő falú szédítő szirtek, melyek vén bükkösök bodorodó lombozatából villannak ki. A szirtek homloka körül keringő sasok, tövükben sötéten ásító barlangok.

Hegyei szelídek. Kerekre kopott, domborodva magasodó tetők, meg bércek, köztük könnyen járható kurta nyergek. Élesebb vonalat csak a Kövek szirtjei lopnak bele a tájba, de azt is enyhíti a szirtek tövébe nyomuló bükkös rengeteg.

Völgyeiben több a változatosság. A fennsík sziklatestébe hasító völgyek mélyek. Oldaluk meredek. Talpuk szűk, szirtje sok. Innen még a szelíd hegyek is magasabbnak látszanak s a patakok csörgedezése harsogva zúg. Levegőjük hűsebb, fáinak árnyéka is komorabb.

Fenn a tetőn ennek ellenkezője. A völgyek sekélyek, tágasak. Gyér forrásaik csobogó vize eltűnik a töbrök mélyén, a kanyargós ér helyett töbrök sora kisér. A nap tűz, de nem hevít, az erdő hűs, de nem oly komor, mint odalenn.

A sok töbör, e vízoldta sziklatölcsérek miatt a Bükkben a tájékozódás is más. Nehéz a teméntelen töbör között rendet találni és e rend nyomán eligazodni. Itt a Bükk tetején nincsenek olyan völgyek, mint egyebütt. Itt a sok kurta hegyhát, a sok sekély
nyereg és ezernyi töbör között csak kellő gyakorlat után tudunk tájékozódni. Még jó térképolvasókkal is megesik, hogy eltévednek. Már ezért is, no meg, hogy “tilosba” ne lépjünk, ajánlatos a jelzett turistaútakhoz ragaszkodni. Annál is inkább, mert, amióta a kincstári területen is elkészültek az új útjelzések, a turistaútak a Bükk minden nevezetesebb helyéhez elvezetnek. Kalauzunk és az új térkép mondja meg, merre vannak e helyek.

A Bükk kilátóhelyei is változatosak. Változatos, vadregényes előtereket láthatunk a mély völgyek fölött meredő sziklaszirtekről (Szent István, Fehér-kő, Molnár-szikla, Zsófia-torony, heteméri Látó-kő, Gerenna-vár stb.), tág hátteret, messzi vidéket a fennsík peremét övező Kövekről. A Bélkő, Tarkő és társai dél felé tárnak elénk nagy távlatokat, a Bálvány meg az Örvénykő északnak néző ormai pedig a Kárpátok hosszú láncolatát láttatják. Tátrát látni verőfényes ősszel, kései nyáron nemcsak az Örvénykőről lehet. Ha kedvező az idő, látunk Tátrát a Bükk északi oldalán minden akkora magas hegyről, amelyik a szomszédos csereháti dombok fölé emelkedik.

S ma a Bükkbe jutni oly konnyű, napokig, hetekig barangolni benne oly kényelmes. Az autóbusz 700 m magasra röpít, ott szállhatunk le a fennsík sziklaszirtje tövében (Haromkő, Bánya-hegy), vagy a hegyalji völgyek fejénél a hegyek tövén. Benn a hegységben immár három menedekház (bánkuti, várkúti és bélkői), tövében három fürdő (Lillafüred, Tapolca és Kács) és számos hegyalji község biztosít szállást és ellátást télen-nyáron.

A Bükk szép és vadregényes. Azzá varázsolja istenadta természete, melyben kő és víz, klima meg növényzet oly változatos harmoniában forr össze. Az elveszett Kárpátok e meqmaradt emlékét, hacsak ízelítőnek is, tekintse meg minden magyar!

Dr. Strömpl Gábor.

* A bécsi eredetű térképek a Bükk legmagasabb hegyének a Peskő melletti Magastetőt (“965” m) vették, de ez – a magyar mérések nyomán – sajtóhibának minősült (“965” helyett csak 905). A közhit a Bálványt (956) tartotta legmagasabbnak, míglen az új magyar felmérések (1928) ezt a tévedést is helyesbítették.

Persze elég nyilvánvaló a szövegből, hogy akkoriban a Bükköt &em;különösen Diósgyőr-Lillafüred vidékét&em; próbálták az új “a hegyinyaralóhelynek” pozicionálni a Tátra helyett. Ezért nem is lehet véletlen maga a könyv megjelenésének időpontja sem, hiszen akkoriban/azelőtt számos komoly fejlesztés folyt a térségben, ami máig meghatározza a Bükk turizmusát-közlekedését. Nem sokkal korábban nyílt meg a Hór-völgyit kiváltó, a bükki kövek alatt kanyargó új országút ami Felsőtárkányon és a Lök-völgyön keresztül Egerrel kötötte össze Miskolcot, Lillafüreden és Diósgyőrön keresztül. Lillafüredet komoly hegyi-üdülőnek kezdték átalakítani, aminek csúcspontjakánt 1929-ben elkészült a Palotaszálló.

Kedvencem egyébként a “más hegyeinkhez hasonló mélységekbe” beszólás.

A szövegben említett “új térkép”: az angyalos térkép.
És a tátralátás máig népsportnak számít errefelé.

Önkormányzati laptop nem kell félnetek jó lesz (frissítve)

Psztrnknál találtam, idézet tőle:

Miskolc a közeljövőben mintegy húszezer laptopot tervez kiosztani a helyi háztartások között az “A »Miskolc és agglomerációja digitális közösség« projekt keretében meghirdetett, informatikai eszközök térítésmentes használatának igénylésére természetes személyek által benyújtható nyílt pályázat” (közismertebb nevén: laptoppályázat) keretében.

Ezzel csak az a komoly gond, hogy backdoort is telepítenek mellé, még ha nem is így nevezik. Ahogy Ádám kiemelte a pályázati kiírásból:

Ugyanakkor lehetőséget ad a rendszergazdáknak szoftverek telepítésére a gép előtt ülő felhasználó beavatkozása nélkül

Mint egy rootkit.

A program nem alkalmas kémkedni a júzer iránt önmagában (dehogynem), és a szerveknek “nincsenek is olyan céljaik, mint amilyeneket a felsorolásban látunk” (kiemelés megint az eredeti bejegyzésből).

A továbbiakat olvassátok el Ádámnál: http://paszternak.me/blog/miskolc-kemlaptop

Az én véleményem pedig a kémkedésről, melyet az “amit megtehetnek, azt meg is szokták tenni“-elv alapján gondolok, és aminek szabad kinyilvánítására jogom van: dehogynem fognak.

Frissítés: tegnap volt a projekttel kapcsolatban lakossági fórum, meglehetősen, khm, érdekes jelenetekkel. A részletek elolvashatók psztrnk új bejegyzésében.

Országimázs

Egy külföldi mesélte a történetet. Pár éve három hónapot töltött Debrecenben, az egyik német informatikai szolgáltatócég küldte ki az ottani leányvállalatához.

A történet pedig így néz ki: a pályaudvaron vonatjegyet szeretett volna váltani Ferihegyre. A jegypénztáros persze nem beszélt külföldiül, ő meg magyarul, de az irányt, végállomást érthetően ki tudta mondani (időponthoz meg elég lett volna ha pl. átnyújtanak neki egy tollat és cetlit).
Hogy reagálta le a jegypénztáros a jegyvásárlási kísérletet? Felállt, szó nélkül kihátrált a pult mögül, majd átült a szomszéd ablakhoz.
A külföldi tanácstalanul elballagott. Másnap újrapróbálkozott. Jegypénztáros ugyanúgy, szó nélkül otthagyta, és átült a szomszéd ablakhoz, mintha ez nem lett volna feltűnő.
Végül sikerült jegyet vennie amúgy, mert negyedszerre egy magyar kollégája leírt magyarul mindent a pénztárosnak (hova, mikorra, és vonatjegyet) amit azonnal odanyújtott neki.

A repülőt is elérte annak ellenére, hogy az indulás előtti esti buli hatására túlment Ferihegyen, mert elpilledt kicsit a vonaton és vissza kellett az ellenvonattal mennie:)