Idegen szavak marxista magyarázatokkal (1948)

idegenszavakmarxistamagyarazatokkalPár hete kukáztam ezt a remek, 1948-as kiadású idegen szavak szótárát. Ahogy a bevezető végén írja a szerkesztő,

szerény munkája e nemben — a dialektikus materializmus alkalmazását tekintve — az első magyarnyelvű kísérlet.

Vannak benne meredek, de ma (számomra) inkább vicces dolgok. November hetedike alkalmából szemezgetek belőlük, mégpedig úgy, hogy amikor véletlenül felütöttem a könyvet következő helyeken és érdekességeket találtam (sajnos oldalanként gyakran többet is), azokból szemezgettem. (Éppen ezért marad ki innen a burzsoázia, mert azt direkt néztem meg még az utcán :D)

De elsőképp jöjjön egy rövid idézet a bevezető elejéről:

Ez a könyv nem csupán szótára az idegen szavaknak. Az esetek többségében ugyan egyszerűen a szavak magyar jelentésének rövid közlésére szorítkozik. Az esetek kisebb, de fontosabb részében azonban: a világnézeti vonatkozású — idegen szóval megjelölt — fogalmaknál és műkifejezéseknél (a társadalomtudomány, közgazdaságtan, történelem, filozófia, irodalom, művészet stb. köréből), nem csupán a magyar fordítást találja meg az olvasó, hanem a könyv ezen túlmenően részletes fogalmi meghatározással vagy magyarázattal is szolgál. Szükségesnek tartja a természettudományok forradalmi átalakulása következtében gyakran előforduló egyes idegen szavak magyarázatának közlését is.

E magyarázatok, fogalmi meghatározások alapja a dialektikus materializmus világnézete. A szerkesztő arra törekedett, hogy mennél kevesebb címszót határozzon meg a maga egyéni megfogalmazásában: ahol erre módja volt, a fogalmak meghatározása céljából igyekezett a marxizmus—irodalmának klasszikusait idézni.
(…)

A helyesíráson, megfogalmazáson, kiemeléseken sehol nem változtattam, hiszen, mint később a bevezetőben (ami teljes terjedelmében itt olvasható) írja a szerkesztő,

A nemzetközi műkifejezésekkel kapcsolatban (különösen a marxizmus—leninizmus és a természettudományok terén) semmiképpen nem rendezkedhetünk be nyelvi önellátásra. Ez fogalmakat megcsonkító, eltorzító sovinizmus lenne.

Szóval, következzék néhány véletlenszerűen kiragadott meghatározás (betűrendben):

bürokratizmus : szűkkeblű, kicsinyes formaságokba kapaszkodó, az élettől idegen hivatalnoki szellem; a hivatalnoki kaszt uralmának túltengése az államban

fétisizálódás : a tökés társadalomban az árut, a pénzt és a tőkét, mint anyagi tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházzák fel (pl. a kicserélhetőség s a tőkés számára a haszonszerzés tulajdonságával), amelyek a valóságban nem természetes tulajdonságaik, hanem a tőkés termelési viszonyok kifejeződései. Így áll elő az áru fétis jellege. A kapitalizmusban az ember és ember közötti viszonylatok (a társadalom s a termelés személyi viszonylatai) eldologiasodva, elembertelenedve, mint varázserővel bíró tárgyak (áruk: fétisek) egymáshoz való viszonylatai jelennek meg “a személyek viszonya… a dolgok viszonyának tűnik fel” (Engels). A szocialista államban a fétis-jelleg eltűnik.

(ugyanezen az oldalon található a feudalizmus szócikk, ott egyenesen Sztálintól idéz a szerző, mégis inkább a fentit osztom meg)

jezsuitizmus : képmutatás; a “cél szentesíti az eszközt” elvének alkalmazása

junker : (“úrfi”, “úrficska”). eredetileg a lovagnak készülő nemesifjak neve; katonaiskolai növendék (a cári Oroszországban); keletporosz földbirtokos középnemes, minden haladásnak ellenszegülő, osztálykiváltságaihoz mereven ragaszkodó militarista porosz agrárius

legális marxisták : azok a burzsoá intellektuellek, akik a mult század 90-es éveiben az Oroszországban egyre jobban terjedő marxizmust arra próbálták kihasználni, hogy a munkásmozgalmat a polgári társadalom képére formálják, a burzsoázia érdekeinek alávessék. Marx tanaiból kidobták a legfontosabbat: a proletárforradalomról szóló tanítást. Cikkeiket a legális újságokban és folyóiratokban jelentették meg. A legális marxizmus Lenin jellemzése szerint: “a marxizmus visszatükröződése a burzsoá irodalomban”.

likvidátor : a nemzetközi munkásmozgalomban a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének tanulságai alapján azokat hívják likvidátoroknak, akik a forradalom időleges visszavonulásának, a mozgalom apályának idején elvesztik hitüket a forradalom újabb fellendülésének lehetőségében. Szégyenletesen megtagadják a párt programjának forradalmi követeléseit és a párt forradalmi jelszavait. A proletariátus illegális forradalmi pártjának megszüntetésére, likvidálására törekszenek

Northcliffe-sajtó : Lord Northcliffe alapította brit újságtröszt, mely a legkíméletlenebb brit imperializmus szócsöve

pániszlamizmus : utópikus-reakciós áramlat a mohamedán lakosságú államokban, melynek célja ez országok politikai vallási jelszavak ürügyén való haladásellenes összefogása más népek ellen

továbbá:

pánszlávizmus : imperialista törekvéseket leplező jelszó az orosz cárizmus idején

(egyébként tele van a könyv politikai és egyéb -izmusokkal)

pjatiletka : ötéves terv; a Szovjetunió első ötéves tervének (1928 — 1932) főfeladata Sztálin meghatározása szerint a következő volt: 1. az országot annak elmaradt, helyenként középkori technikájáról az új, modern technika vágányaira vigye át; 2. a Szovjetuniót gyönge, a kapitalista országok szeszélyeitől függő agrárországból erős, teljesen önellátó és a világkapitalizmus szeszélyeitől független ipari országgá tegye; 3. a Szovjetuniót ipari országgá téve, végleg kiszorítsa a kapitalista elemeket, kiszélesítse a gazdaság szocialista formáinak frontját és gazdasági bázist teremtsen arra, hogy a Szovjetunióban megsemmisítsék az osztályokat, felépítsék a szocialista társadalmat; 4. az országban olyan ipart teremtsen, amely képes nemcsak az egész ipart, hanem a közlekedést és a mezőgazdaságot is — a szocializmus alapján átszerelni és átszervezni; 5. a kisüzemű és szétdarabolt mezőgazdaságot a nagyüzemű kollektív gazdaság vágányaira vigye át, ezzel a szocializmus gazdasági bázisát a falun biztosítsa s ilymódon a kapitalizmus visszaállításának lehetőségét a Szovjetunióban megsemmisítse; 6. megteremtse az országban a szükséges technikai és gazdasági előfeltételeket az ország véderejének maximális emelésére és ezzel megadja a lehetőséget arra, hogy eredményesen visszaverje minden kívülről jövő támadás kísérletét. — A második ötéves terv 1933—17-ben került teljes sikerrel végrehajtásra, a harmadik terv végrehajtását (1938—40 munkája után) félbeszakította a Nagy Honvédő Háború, a negyedik ötéves terv munkáját 1946—50-re tűzték ki. Az ötéves tervek sikeres végrehajtása azt is bebizonyította, hogy a kapitalista gazdaságokkal szemben válságmentes, egyre fejlődő és a nép érdekét szolgáló gazdálkodás csupán a szocialista társadalomban lehetséges

racionalizál : ésszerűvé tesz; a célszerűség és nagyobb gazdaságosság elvét fokozatosan keresztülviszi a termelés, elosztás és igazgatás folyamatában, üzemeknél, vállalatoknál, hivataloknál a munkafolyamatok ésszerűsítésével, a munkaerő teljesebb kihasználásával az igazgatás egyszerűsítésével — ennek következménye a költségek (termelési, elosztási, igazgatási) csökkentése s az illető üzem, vállalat, hivatal működési hatásfokának, rentabilitásának növekedése. A kapitalista racionalizálásnál, ahol e rendszabályok célja a profit növelése, mindez a piacokon való fokozott versenyképességet, a racionalizálással lépést tartani nem tudó üzemek bezárását, a munkások és alkalmazottak létszámcsökkentését, a tömeges munkanélküliséget és a termelésben megmaradtak fokozott kizsákmányolását, gyorsabb kimerülését eredményezi. Ezzel szemben a szocialista racionalizálás nyomán a munkaidő megrövidülése, a társadalmi termelés növekedése, a munkások számának emelkedése, az iparosodás gyorsulása, egyszóval a dolgozók helyzetének általános javulása következik be

spiritizmus : világfelfogás, mely hisz a lelkek létezésében, a halál után való továbbélésében és abban, hogy az élők “elhaltak lelkeivel” bizonyos kapcsolatokat is fenntarthatnak. A spiritizmus egyik főjellemvonása a lélekhit materializálása, mely szerint a halottak érzékelhető bizonyságait szolgáltatják létezésüknek: kopogó hangokat adnak, lefényképezhetők, alakot öltenek, fényjelet adnak stb. E jelenségek azonban sem a világosságot, sem a tudományos bírálatot nem állják. A spiritizmus csupán egyik ága a titokzatos túlbecsüléséből élő áltudománynak, az okkultizmusnak smint ilyen a fölbomló s a tudománytól újra a babonához és miszticizmushoz forduló polgárság reakciós szemlélete

itt valamiért elmaradt az ideológiai útmutatás, csak ezért idézem be:

struggle for life : küzdelem a létért

szürrealizmus : irodalmi és művészeti irány, mely a tudatos, de főként a tudattalan lelki elemeket tartja a “többrétű” valóság leglényegesebb és legjellemzőbb vonásainak és ezek kifejezését tartja a többrétű valósághoz igazán hű művészetek igazi feladatának. A szürrealizmus a hanyatló és széteső, irracionalizmusba hajló polgári világ tanácstalanságának és a terméketlen “absztrakt forradalmiságnak” egyik kifejezője a szocialista realizmussal szemben

végül is igaz:

verbéna : egy virág neve

Tudatos kereséssel még további erős definíciókat is lehet találni. Szinte az egész könyvet beidézném. Kéréseket szívesen teljesítek :)

 

Határozat lefoglalás megszüntetéséről (részlet)

hatarozat_censored

A fenti számú ügyben 2014. március 02. napon 10 óra 50 perc körüli időben a Budapest XIII. kerület, Rokolya utca 1-13. szám alatt található ALDI bevásárlóközpontban R█████ Z█████ a bébiételes pulthoz lépett, majd onnan összesen 15 db “Kecskeméti” bébiételt vett le, melyeket elhajigált az üzletben tartózkodó vásárlók közé. A cselekményével okozott kár 4485 Ft.
A helyszínre érkező rendőrök R█████ úrral szemben ruházatátvizsgálást foganatosítottak, mely során a ruházatában találták egy ████████ sorozatszámú, █████████████ névre kiállított személyazonosító igazolványt, amellyel kapcsolatban R█████ úr úgy nyilatkozott, hogy azt hónapokkal korábban találta.
R█████ Z█████tól a fentiek alapján lefoglalásra került a ████████ számú Személyazonosító igazolvány.

A határozat tárgyát képező okiratot a tulajdonosa (nem én) két éve hagyta el, korábban BKV-bliccelésnél is már használták (mások). A bejelentés már két éve megtörtént, ezért az okiratot átküldték az azt kiállító hatóságnak.

Mivel a továbbiakban nem indokolt a ████████ számú Személyazonosító igazolvány lefoglalása, így a megszüntetéséről és kiadásáról a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

(egyébként van fellebbezési lehetőség a határozattal szemben :)

A jelenet, a nevek (az is amit kivágtam), minden tökéletes, ha még egy meztelen nő ésvagy ló átszalad a színen, kész egy Jancsó-féle jelenet.

A Bükk (beköszöntő), 1932.

Igen szép óda a Bükkhöz, annak ellenére, hogy néha nem sikerült egyeztetni mondatalkatrészeket. Forrása az 1932-ben kiadott Bükk útikalauz.
Kiemelések, helyesírás, mint az eredetiben.

Bükk (geológiai metszet)A BÜKK.

(BEKÖSZÖNTŐ)

Csonka hazánk hegységei között a Bükk a legmagasabb, noha két legmagasabb hegyünket a Mátrában találjuk. A Mátrának azonban csak e két csúcsa, a Galyatető (965 m) és a Kékes (1014 m) szárnyalja túl a Bükk tetőző ormát (Istallóskő erőse * 959 m). A Mátra egésze – alacsonyabb.

Legmagasabb hegységünké a Bükköt közel 20 km hosszú és 5-6 km széles fennsíkja avatja, mely egy tömegben 800-900 m magasságban terpeszkedik. Ekkora magasságokat egy darabban már csak a Kárpátokban találunk.

S a Bükk mégsem magasságai miatt vonzó. A fennsíkon járva nem látunk magas hegyeket, széléről pedig más hegyeinkhez hasonló (500-600 m) mélységekbe pillanthatunk.

A Bükk vadregényes. Vadregényes a szó valódi értelmében, mert tájképeinek változatos mását kicsi, szűk hazánkban sehol sem talaljuk.

A Bükk a Kárpátok itt rekedt darabja. Nemcsak magassága, hanem – a tudományos fejezetek egész sora igazolja – természete miatt. Hasonló geológiai felépítést csak Dobsina kornyékén találunk, ekkora hidegek csak a Kárpátok tövén járnak, ilyen bővizű
patakokat csak havasok tövén találunk. Szédítő sziklafal csak csonka határainkon túl van annyi, mint itt. Szálas bükkös, virágos rét is.

S mind e különös szép a Bükk helyzetéből adódik.

A Keszthelytől elinduló magyar Középhegységnek legvégső, legészakibb tagja. Fölötte a Sajó széles völgyén túl már a Kárpátok ereszkedői, délnek az Alföld végeláthatatlan sikja. Nyugaton sincs hegyszomszédja. A Mátra messze. Lábánál csak dombhátak hullámzanak. Keleten is szabad.  Köröskörül magánosan mered fel a magasba, hogy őrt álljon, védelmet nyujtson az Alföld sajó-hernádi főkapujánál.

Magános sziklabástyáját a Kárpátok vihara éri. Ezért oly zord. Ezért hosszabb, havasabb a tele. Szélvédett déli verőin azonban hamar fakaszt virágmezőt a tavasz, érlel mézédes gyümölcsöt a nyár és tüzes bort a kései ősz. Fenn a fennsíkon a korai ősz verőfénye aranyerdőt érlel. Száz színű halódó erdőt, hulló lombok millióival.

A Bükk mindig szép. Télen soká fehér, tavasszal hamar zöld, nyáron hűs, ősszel enyhe, szinpompás. Virága mindig van. Bükköseinek lombkoronája mindig ád enyhet a tűző nap ellen, hatalmas tisztásain, napverte szikláin meg sütkérezhetünk. A Bükkben mindig és mindenütt akad egy-egy zug, hol az évszakok szélsőségei ellen megbújhatunk.

Hegy-völgyei es sziklái is mások. Vadregényesek, mert különbek szűk hazánk egyéb hegységeinél. Teteje nyesett, mintha csak óriások ollója nyírta volna meg. De, a hegység fennsík-koronáját szédítő sziklaszirtek fogják közre. A bükki híres “Kövek”. A kő-koszorú csomójában a Bél-kő szirt-taraja, mögötte az Őr-, Hegyes-, Pes-, Vörös- és Síma-kő, majd a délnek néző szirtfal legtetején a kövek őre, a Tar-kő meg a Három-kő. Északon tagoltabb a szirtfüzér, de változatosabb. A legszebb bükki völgyet őrzi az Istállós-kő, a legszebb kilátást nyújtja a Bálvány- és az Örvény-kő. De van Kő egyebütt is a Bükkben elég. Fehérlő falú szédítő szirtek, melyek vén bükkösök bodorodó lombozatából villannak ki. A szirtek homloka körül keringő sasok, tövükben sötéten ásító barlangok.

Hegyei szelídek. Kerekre kopott, domborodva magasodó tetők, meg bércek, köztük könnyen járható kurta nyergek. Élesebb vonalat csak a Kövek szirtjei lopnak bele a tájba, de azt is enyhíti a szirtek tövébe nyomuló bükkös rengeteg.

Völgyeiben több a változatosság. A fennsík sziklatestébe hasító völgyek mélyek. Oldaluk meredek. Talpuk szűk, szirtje sok. Innen még a szelíd hegyek is magasabbnak látszanak s a patakok csörgedezése harsogva zúg. Levegőjük hűsebb, fáinak árnyéka is komorabb.

Fenn a tetőn ennek ellenkezője. A völgyek sekélyek, tágasak. Gyér forrásaik csobogó vize eltűnik a töbrök mélyén, a kanyargós ér helyett töbrök sora kisér. A nap tűz, de nem hevít, az erdő hűs, de nem oly komor, mint odalenn.

A sok töbör, e vízoldta sziklatölcsérek miatt a Bükkben a tájékozódás is más. Nehéz a teméntelen töbör között rendet találni és e rend nyomán eligazodni. Itt a Bükk tetején nincsenek olyan völgyek, mint egyebütt. Itt a sok kurta hegyhát, a sok sekély
nyereg és ezernyi töbör között csak kellő gyakorlat után tudunk tájékozódni. Még jó térképolvasókkal is megesik, hogy eltévednek. Már ezért is, no meg, hogy “tilosba” ne lépjünk, ajánlatos a jelzett turistaútakhoz ragaszkodni. Annál is inkább, mert, amióta a kincstári területen is elkészültek az új útjelzések, a turistaútak a Bükk minden nevezetesebb helyéhez elvezetnek. Kalauzunk és az új térkép mondja meg, merre vannak e helyek.

A Bükk kilátóhelyei is változatosak. Változatos, vadregényes előtereket láthatunk a mély völgyek fölött meredő sziklaszirtekről (Szent István, Fehér-kő, Molnár-szikla, Zsófia-torony, heteméri Látó-kő, Gerenna-vár stb.), tág hátteret, messzi vidéket a fennsík peremét övező Kövekről. A Bélkő, Tarkő és társai dél felé tárnak elénk nagy távlatokat, a Bálvány meg az Örvénykő északnak néző ormai pedig a Kárpátok hosszú láncolatát láttatják. Tátrát látni verőfényes ősszel, kései nyáron nemcsak az Örvénykőről lehet. Ha kedvező az idő, látunk Tátrát a Bükk északi oldalán minden akkora magas hegyről, amelyik a szomszédos csereháti dombok fölé emelkedik.

S ma a Bükkbe jutni oly konnyű, napokig, hetekig barangolni benne oly kényelmes. Az autóbusz 700 m magasra röpít, ott szállhatunk le a fennsík sziklaszirtje tövében (Haromkő, Bánya-hegy), vagy a hegyalji völgyek fejénél a hegyek tövén. Benn a hegységben immár három menedekház (bánkuti, várkúti és bélkői), tövében három fürdő (Lillafüred, Tapolca és Kács) és számos hegyalji község biztosít szállást és ellátást télen-nyáron.

A Bükk szép és vadregényes. Azzá varázsolja istenadta természete, melyben kő és víz, klima meg növényzet oly változatos harmoniában forr össze. Az elveszett Kárpátok e meqmaradt emlékét, hacsak ízelítőnek is, tekintse meg minden magyar!

Dr. Strömpl Gábor.

* A bécsi eredetű térképek a Bükk legmagasabb hegyének a Peskő melletti Magastetőt (“965” m) vették, de ez – a magyar mérések nyomán – sajtóhibának minősült (“965” helyett csak 905). A közhit a Bálványt (956) tartotta legmagasabbnak, míglen az új magyar felmérések (1928) ezt a tévedést is helyesbítették.

Persze elég nyilvánvaló a szövegből, hogy akkoriban a Bükköt &em;különösen Diósgyőr-Lillafüred vidékét&em; próbálták az új “a hegyinyaralóhelynek” pozicionálni a Tátra helyett. Ezért nem is lehet véletlen maga a könyv megjelenésének időpontja sem, hiszen akkoriban/azelőtt számos komoly fejlesztés folyt a térségben, ami máig meghatározza a Bükk turizmusát-közlekedését. Nem sokkal korábban nyílt meg a Hór-völgyit kiváltó, a bükki kövek alatt kanyargó új országút ami Felsőtárkányon és a Lök-völgyön keresztül Egerrel kötötte össze Miskolcot, Lillafüreden és Diósgyőrön keresztül. Lillafüredet komoly hegyi-üdülőnek kezdték átalakítani, aminek csúcspontjakánt 1929-ben elkészült a Palotaszálló.

Kedvencem egyébként a “más hegyeinkhez hasonló mélységekbe” beszólás.

A szövegben említett “új térkép”: az angyalos térkép.
És a tátralátás máig népsportnak számít errefelé.

Önkormányzati laptop nem kell félnetek jó lesz (frissítve)

Psztrnknál találtam, idézet tőle:

Miskolc a közeljövőben mintegy húszezer laptopot tervez kiosztani a helyi háztartások között az “A »Miskolc és agglomerációja digitális közösség« projekt keretében meghirdetett, informatikai eszközök térítésmentes használatának igénylésére természetes személyek által benyújtható nyílt pályázat” (közismertebb nevén: laptoppályázat) keretében.

Ezzel csak az a komoly gond, hogy backdoort is telepítenek mellé, még ha nem is így nevezik. Ahogy Ádám kiemelte a pályázati kiírásból:

Ugyanakkor lehetőséget ad a rendszergazdáknak szoftverek telepítésére a gép előtt ülő felhasználó beavatkozása nélkül

Mint egy rootkit.

A program nem alkalmas kémkedni a júzer iránt önmagában (dehogynem), és a szerveknek “nincsenek is olyan céljaik, mint amilyeneket a felsorolásban látunk” (kiemelés megint az eredeti bejegyzésből).

A továbbiakat olvassátok el Ádámnál: http://paszternak.me/blog/miskolc-kemlaptop

Az én véleményem pedig a kémkedésről, melyet az “amit megtehetnek, azt meg is szokták tenni“-elv alapján gondolok, és aminek szabad kinyilvánítására jogom van: dehogynem fognak.

Frissítés: tegnap volt a projekttel kapcsolatban lakossági fórum, meglehetősen, khm, érdekes jelenetekkel. A részletek elolvashatók psztrnk új bejegyzésében.

Országimázs

Egy külföldi mesélte a történetet. Pár éve három hónapot töltött Debrecenben, az egyik német informatikai szolgáltatócég küldte ki az ottani leányvállalatához.

A történet pedig így néz ki: a pályaudvaron vonatjegyet szeretett volna váltani Ferihegyre. A jegypénztáros persze nem beszélt külföldiül, ő meg magyarul, de az irányt, végállomást érthetően ki tudta mondani (időponthoz meg elég lett volna ha pl. átnyújtanak neki egy tollat és cetlit).
Hogy reagálta le a jegypénztáros a jegyvásárlási kísérletet? Felállt, szó nélkül kihátrált a pult mögül, majd átült a szomszéd ablakhoz.
A külföldi tanácstalanul elballagott. Másnap újrapróbálkozott. Jegypénztáros ugyanúgy, szó nélkül otthagyta, és átült a szomszéd ablakhoz, mintha ez nem lett volna feltűnő.
Végül sikerült jegyet vennie amúgy, mert negyedszerre egy magyar kollégája leírt magyarul mindent a pénztárosnak (hova, mikorra, és vonatjegyet) amit azonnal odanyújtott neki.

A repülőt is elérte annak ellenére, hogy az indulás előtti esti buli hatására túlment Ferihegyen, mert elpilledt kicsit a vonaton és vissza kellett az ellenvonattal mennie:)

Kalandjaim a szervizek világában

Történt, hogy szervizérett lett a külső monitorom. Ami valójában céges tulajdon, csak épp nem nálam volt a garanciapapír. Akinél meg volt (Budapesten) nem találta hetekig. Végül ez a probléma megoldódott, postán meg is érkeztek a papírok (monitor Diósgyőrben van, ezért miskolci márkaszervizben én intézem a dolgait). Tértivevénnyel jött a levél, hogy biztosan megkapjam. Átvételkor a postásnő rá is csodálkozott a cégnévre, kérdezte, mivel foglalkozik… megpróbáltam minél rövidebben és közérthetőbben elmagyarázni, szerintem nem értette, de ez általában bárkivel így van, mindegy.

Ott tartottunk, hogy van papír, egy szép napon elindultam a márkaszervizbe a monitorral. Előtte a biztonság kedvéért megnéztem a gyártó honlapján mi a helyzet, igen, Miskolcon az és csak az a cég a hivatalos márkaszerviz, megnéztem a cég honlapját is a nyitvatartáshoz, azon is ott figyelt baromi nagy képpel és betűkkel, hogy igen, ők a büszke márkaszerviz, sallárom! Csak rohadt messze vannak.

Nem baj, sikerült azért odaérnem olyan 25 perccel zárás előtt, de valaki épp ott telefonált a zárt bejáratnál, kérdi, szervizbe jövök-e (nagy monitor a hónom alatt, ugye)? Mert akkor mindjárt itt lesznek. Mondom remek. Öt perc múlva kijön egy alkalmazott, nagy kerek szemekkel néz, monitort hoztál szervizbe? Mondom igen. De hát ők már több mint egy éve nem márkaszerviz. Annak ellenére, hogy a nagycég és az ő honlapjukon is ez áll. A vicc az, hogy ez utóbbi megfigyeléseket én akartam megosztani vele, de megelőzött, ezért csak helyeselni tudtam, hogy igen, ma néztem utána, és még mindig ez a helyzet.

Szerencsére tudta, hol van az új márkaszerviz (szerencsére tudta, hogy van új márkaszerviz), eleinte utcanevet mondott, ami annál az utcánál kevés infó, kértem magyarázat. “Van ez-és-ez, onnan elindulsz erre, és lábasházak meg ilyen-nevű ABC mellett”, mivel elég bután nézhettem rá, hozzátette, hogy a volt <híresvoltszocialistaelektronikaigyártó> szerviz az. Erről most már pontosan tudtam, hova menjek, a boltokról stb nem. :)

Szerencsére ők fél órával tovább voltak nyitva, mint az első hely, így odaértem zárás előtt. Átvették, írtunk papírt, volt egy kis értetlenkedés, hogy hol is vagyunk most (ugyebár a cég bp-i), majd a szervizes szájából elhangzott a nap szolgáltatóipari mondata: “Általában egy héten belül jelentkezünk, ha mégsem, egy hét múlva csörögj már ide, mi van”.

Azóta elhoztam a monitort (volt egy rájukcsörgésem is), azt mondták, hogy alaplapcsere volt, mellesleg végig kibaszott barátságtalanok és segítőkésztelenek voltak, de túléltem, a monitor meg működik.

Monitorral egy időben cipészhez bevittem a szandálomat pántjavítás céllal. Kérdi, mikorra kell, mondom, minél hamarabb, erre mondott két nappal későbbet. Éreztem, hogy talán szívatni akar, mert pár perces meló lett volna, de mivel záróra előtt voltunk inkább jóhiszeműen feltételeztem, hogy aznap már nem akar dolgozni, mert lusta. Két nappal később másik faszi volt bent, alig találta meg a szandált, amihez természetesen nem nyúlt senki az ott eltöltött ideje alatt. Ez a másik fickó aztán azonnal, pár perc alatt megcsinálta.

Azt hiszem, mégis jól éreztem az elején, hogy szívatni akarnak, de túléltem, a szandálom meg használom.

(Cég- és márkaneveket szándékosan nem írtam.)

A vélemény Magyarországról (via Panamericana blog)

Bede Márton Dél-Amerikai útibeszámolójának legfrissebb darabjában összegyűjtött pár, útja során hallott vélemény Magyarországról, magyarokról. Igen érdekes, de kettő az, ami nagyon megmaradt bennem, azt hiszem ezek pont jól tükrözik az itteni állapotokat:

Angol befektetési bankár (35):
“Nagyon értelmes emberekkel tárgyaltam én a nemzeti bankotokban. Bár azt hiszem, azóta már mindegyik Londonban dolgozik.”

“Értelmes emberek a nemzeti bankban”, “azt hiszem, Londonban dolgoznak”
Ugh.

Német diáklány (23):
“Apám egy magyar település német testvérvárosának önkormányzatán dolgozik, még házunk is van Szerencs mellett. Én már pár éve nem voltam ott, de egyébként sem tudtam jól magyarul. Arra emlékszem, hogy “nem tudok magyarul”, “seggfej”, “rendőrség” és “nem szabad”.

Pont ezek alkotják magyar szókincsét, mert ezek voltak a legfontosabb kifejezések amit tudott és ami megmaradt benne… olyan ez így egymás után, mint az Ukrajnát megszálló magyar hadsereg nyelvi kiskönyvében az egymást követő, célzott kérdések (a megbízható vezetőről, vagy a falubéli nemibetegekről vagy a fegyverkezésről).