Idegen szavak marxista magyarázatokkal (1948)

idegenszavakmarxistamagyarazatokkalPár hete kukáztam ezt a remek, 1948-as kiadású idegen szavak szótárát. Ahogy a bevezető végén írja a szerkesztő,

szerény munkája e nemben — a dialektikus materializmus alkalmazását tekintve — az első magyarnyelvű kísérlet.

Vannak benne meredek, de ma (számomra) inkább vicces dolgok. November hetedike alkalmából szemezgetek belőlük, mégpedig úgy, hogy amikor véletlenül felütöttem a könyvet következő helyeken és érdekességeket találtam (sajnos oldalanként gyakran többet is), azokból szemezgettem. (Éppen ezért marad ki innen a burzsoázia, mert azt direkt néztem meg még az utcán :D)

De elsőképp jöjjön egy rövid idézet a bevezető elejéről:

Ez a könyv nem csupán szótára az idegen szavaknak. Az esetek többségében ugyan egyszerűen a szavak magyar jelentésének rövid közlésére szorítkozik. Az esetek kisebb, de fontosabb részében azonban: a világnézeti vonatkozású — idegen szóval megjelölt — fogalmaknál és műkifejezéseknél (a társadalomtudomány, közgazdaságtan, történelem, filozófia, irodalom, művészet stb. köréből), nem csupán a magyar fordítást találja meg az olvasó, hanem a könyv ezen túlmenően részletes fogalmi meghatározással vagy magyarázattal is szolgál. Szükségesnek tartja a természettudományok forradalmi átalakulása következtében gyakran előforduló egyes idegen szavak magyarázatának közlését is.

E magyarázatok, fogalmi meghatározások alapja a dialektikus materializmus világnézete. A szerkesztő arra törekedett, hogy mennél kevesebb címszót határozzon meg a maga egyéni megfogalmazásában: ahol erre módja volt, a fogalmak meghatározása céljából igyekezett a marxizmus—irodalmának klasszikusait idézni.
(…)

A helyesíráson, megfogalmazáson, kiemeléseken sehol nem változtattam, hiszen, mint később a bevezetőben (ami teljes terjedelmében itt olvasható) írja a szerkesztő,

A nemzetközi műkifejezésekkel kapcsolatban (különösen a marxizmus—leninizmus és a természettudományok terén) semmiképpen nem rendezkedhetünk be nyelvi önellátásra. Ez fogalmakat megcsonkító, eltorzító sovinizmus lenne.

Szóval, következzék néhány véletlenszerűen kiragadott meghatározás (betűrendben):

bürokratizmus : szűkkeblű, kicsinyes formaságokba kapaszkodó, az élettől idegen hivatalnoki szellem; a hivatalnoki kaszt uralmának túltengése az államban

fétisizálódás : a tökés társadalomban az árut, a pénzt és a tőkét, mint anyagi tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházzák fel (pl. a kicserélhetőség s a tőkés számára a haszonszerzés tulajdonságával), amelyek a valóságban nem természetes tulajdonságaik, hanem a tőkés termelési viszonyok kifejeződései. Így áll elő az áru fétis jellege. A kapitalizmusban az ember és ember közötti viszonylatok (a társadalom s a termelés személyi viszonylatai) eldologiasodva, elembertelenedve, mint varázserővel bíró tárgyak (áruk: fétisek) egymáshoz való viszonylatai jelennek meg “a személyek viszonya… a dolgok viszonyának tűnik fel” (Engels). A szocialista államban a fétis-jelleg eltűnik.

(ugyanezen az oldalon található a feudalizmus szócikk, ott egyenesen Sztálintól idéz a szerző, mégis inkább a fentit osztom meg)

jezsuitizmus : képmutatás; a “cél szentesíti az eszközt” elvének alkalmazása

junker : (“úrfi”, “úrficska”). eredetileg a lovagnak készülő nemesifjak neve; katonaiskolai növendék (a cári Oroszországban); keletporosz földbirtokos középnemes, minden haladásnak ellenszegülő, osztálykiváltságaihoz mereven ragaszkodó militarista porosz agrárius

legális marxisták : azok a burzsoá intellektuellek, akik a mult század 90-es éveiben az Oroszországban egyre jobban terjedő marxizmust arra próbálták kihasználni, hogy a munkásmozgalmat a polgári társadalom képére formálják, a burzsoázia érdekeinek alávessék. Marx tanaiból kidobták a legfontosabbat: a proletárforradalomról szóló tanítást. Cikkeiket a legális újságokban és folyóiratokban jelentették meg. A legális marxizmus Lenin jellemzése szerint: “a marxizmus visszatükröződése a burzsoá irodalomban”.

likvidátor : a nemzetközi munkásmozgalomban a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének tanulságai alapján azokat hívják likvidátoroknak, akik a forradalom időleges visszavonulásának, a mozgalom apályának idején elvesztik hitüket a forradalom újabb fellendülésének lehetőségében. Szégyenletesen megtagadják a párt programjának forradalmi követeléseit és a párt forradalmi jelszavait. A proletariátus illegális forradalmi pártjának megszüntetésére, likvidálására törekszenek

Northcliffe-sajtó : Lord Northcliffe alapította brit újságtröszt, mely a legkíméletlenebb brit imperializmus szócsöve

pániszlamizmus : utópikus-reakciós áramlat a mohamedán lakosságú államokban, melynek célja ez országok politikai vallási jelszavak ürügyén való haladásellenes összefogása más népek ellen

továbbá:

pánszlávizmus : imperialista törekvéseket leplező jelszó az orosz cárizmus idején

(egyébként tele van a könyv politikai és egyéb -izmusokkal)

pjatiletka : ötéves terv; a Szovjetunió első ötéves tervének (1928 — 1932) főfeladata Sztálin meghatározása szerint a következő volt: 1. az országot annak elmaradt, helyenként középkori technikájáról az új, modern technika vágányaira vigye át; 2. a Szovjetuniót gyönge, a kapitalista országok szeszélyeitől függő agrárországból erős, teljesen önellátó és a világkapitalizmus szeszélyeitől független ipari országgá tegye; 3. a Szovjetuniót ipari országgá téve, végleg kiszorítsa a kapitalista elemeket, kiszélesítse a gazdaság szocialista formáinak frontját és gazdasági bázist teremtsen arra, hogy a Szovjetunióban megsemmisítsék az osztályokat, felépítsék a szocialista társadalmat; 4. az országban olyan ipart teremtsen, amely képes nemcsak az egész ipart, hanem a közlekedést és a mezőgazdaságot is — a szocializmus alapján átszerelni és átszervezni; 5. a kisüzemű és szétdarabolt mezőgazdaságot a nagyüzemű kollektív gazdaság vágányaira vigye át, ezzel a szocializmus gazdasági bázisát a falun biztosítsa s ilymódon a kapitalizmus visszaállításának lehetőségét a Szovjetunióban megsemmisítse; 6. megteremtse az országban a szükséges technikai és gazdasági előfeltételeket az ország véderejének maximális emelésére és ezzel megadja a lehetőséget arra, hogy eredményesen visszaverje minden kívülről jövő támadás kísérletét. — A második ötéves terv 1933—17-ben került teljes sikerrel végrehajtásra, a harmadik terv végrehajtását (1938—40 munkája után) félbeszakította a Nagy Honvédő Háború, a negyedik ötéves terv munkáját 1946—50-re tűzték ki. Az ötéves tervek sikeres végrehajtása azt is bebizonyította, hogy a kapitalista gazdaságokkal szemben válságmentes, egyre fejlődő és a nép érdekét szolgáló gazdálkodás csupán a szocialista társadalomban lehetséges

racionalizál : ésszerűvé tesz; a célszerűség és nagyobb gazdaságosság elvét fokozatosan keresztülviszi a termelés, elosztás és igazgatás folyamatában, üzemeknél, vállalatoknál, hivataloknál a munkafolyamatok ésszerűsítésével, a munkaerő teljesebb kihasználásával az igazgatás egyszerűsítésével — ennek következménye a költségek (termelési, elosztási, igazgatási) csökkentése s az illető üzem, vállalat, hivatal működési hatásfokának, rentabilitásának növekedése. A kapitalista racionalizálásnál, ahol e rendszabályok célja a profit növelése, mindez a piacokon való fokozott versenyképességet, a racionalizálással lépést tartani nem tudó üzemek bezárását, a munkások és alkalmazottak létszámcsökkentését, a tömeges munkanélküliséget és a termelésben megmaradtak fokozott kizsákmányolását, gyorsabb kimerülését eredményezi. Ezzel szemben a szocialista racionalizálás nyomán a munkaidő megrövidülése, a társadalmi termelés növekedése, a munkások számának emelkedése, az iparosodás gyorsulása, egyszóval a dolgozók helyzetének általános javulása következik be

spiritizmus : világfelfogás, mely hisz a lelkek létezésében, a halál után való továbbélésében és abban, hogy az élők “elhaltak lelkeivel” bizonyos kapcsolatokat is fenntarthatnak. A spiritizmus egyik főjellemvonása a lélekhit materializálása, mely szerint a halottak érzékelhető bizonyságait szolgáltatják létezésüknek: kopogó hangokat adnak, lefényképezhetők, alakot öltenek, fényjelet adnak stb. E jelenségek azonban sem a világosságot, sem a tudományos bírálatot nem állják. A spiritizmus csupán egyik ága a titokzatos túlbecsüléséből élő áltudománynak, az okkultizmusnak smint ilyen a fölbomló s a tudománytól újra a babonához és miszticizmushoz forduló polgárság reakciós szemlélete

itt valamiért elmaradt az ideológiai útmutatás, csak ezért idézem be:

struggle for life : küzdelem a létért

szürrealizmus : irodalmi és művészeti irány, mely a tudatos, de főként a tudattalan lelki elemeket tartja a “többrétű” valóság leglényegesebb és legjellemzőbb vonásainak és ezek kifejezését tartja a többrétű valósághoz igazán hű művészetek igazi feladatának. A szürrealizmus a hanyatló és széteső, irracionalizmusba hajló polgári világ tanácstalanságának és a terméketlen “absztrakt forradalmiságnak” egyik kifejezője a szocialista realizmussal szemben

végül is igaz:

verbéna : egy virág neve

Tudatos kereséssel még további erős definíciókat is lehet találni. Szinte az egész könyvet beidézném. Kéréseket szívesen teljesítek :)

 

A Bükk (beköszöntő), 1932.

Igen szép óda a Bükkhöz, annak ellenére, hogy néha nem sikerült egyeztetni mondatalkatrészeket. Forrása az 1932-ben kiadott Bükk útikalauz.
Kiemelések, helyesírás, mint az eredetiben.

Bükk (geológiai metszet)A BÜKK.

(BEKÖSZÖNTŐ)

Csonka hazánk hegységei között a Bükk a legmagasabb, noha két legmagasabb hegyünket a Mátrában találjuk. A Mátrának azonban csak e két csúcsa, a Galyatető (965 m) és a Kékes (1014 m) szárnyalja túl a Bükk tetőző ormát (Istallóskő erőse * 959 m). A Mátra egésze – alacsonyabb.

Legmagasabb hegységünké a Bükköt közel 20 km hosszú és 5-6 km széles fennsíkja avatja, mely egy tömegben 800-900 m magasságban terpeszkedik. Ekkora magasságokat egy darabban már csak a Kárpátokban találunk.

S a Bükk mégsem magasságai miatt vonzó. A fennsíkon járva nem látunk magas hegyeket, széléről pedig más hegyeinkhez hasonló (500-600 m) mélységekbe pillanthatunk.

A Bükk vadregényes. Vadregényes a szó valódi értelmében, mert tájképeinek változatos mását kicsi, szűk hazánkban sehol sem talaljuk.

A Bükk a Kárpátok itt rekedt darabja. Nemcsak magassága, hanem – a tudományos fejezetek egész sora igazolja – természete miatt. Hasonló geológiai felépítést csak Dobsina kornyékén találunk, ekkora hidegek csak a Kárpátok tövén járnak, ilyen bővizű
patakokat csak havasok tövén találunk. Szédítő sziklafal csak csonka határainkon túl van annyi, mint itt. Szálas bükkös, virágos rét is.

S mind e különös szép a Bükk helyzetéből adódik.

A Keszthelytől elinduló magyar Középhegységnek legvégső, legészakibb tagja. Fölötte a Sajó széles völgyén túl már a Kárpátok ereszkedői, délnek az Alföld végeláthatatlan sikja. Nyugaton sincs hegyszomszédja. A Mátra messze. Lábánál csak dombhátak hullámzanak. Keleten is szabad.  Köröskörül magánosan mered fel a magasba, hogy őrt álljon, védelmet nyujtson az Alföld sajó-hernádi főkapujánál.

Magános sziklabástyáját a Kárpátok vihara éri. Ezért oly zord. Ezért hosszabb, havasabb a tele. Szélvédett déli verőin azonban hamar fakaszt virágmezőt a tavasz, érlel mézédes gyümölcsöt a nyár és tüzes bort a kései ősz. Fenn a fennsíkon a korai ősz verőfénye aranyerdőt érlel. Száz színű halódó erdőt, hulló lombok millióival.

A Bükk mindig szép. Télen soká fehér, tavasszal hamar zöld, nyáron hűs, ősszel enyhe, szinpompás. Virága mindig van. Bükköseinek lombkoronája mindig ád enyhet a tűző nap ellen, hatalmas tisztásain, napverte szikláin meg sütkérezhetünk. A Bükkben mindig és mindenütt akad egy-egy zug, hol az évszakok szélsőségei ellen megbújhatunk.

Hegy-völgyei es sziklái is mások. Vadregényesek, mert különbek szűk hazánk egyéb hegységeinél. Teteje nyesett, mintha csak óriások ollója nyírta volna meg. De, a hegység fennsík-koronáját szédítő sziklaszirtek fogják közre. A bükki híres “Kövek”. A kő-koszorú csomójában a Bél-kő szirt-taraja, mögötte az Őr-, Hegyes-, Pes-, Vörös- és Síma-kő, majd a délnek néző szirtfal legtetején a kövek őre, a Tar-kő meg a Három-kő. Északon tagoltabb a szirtfüzér, de változatosabb. A legszebb bükki völgyet őrzi az Istállós-kő, a legszebb kilátást nyújtja a Bálvány- és az Örvény-kő. De van Kő egyebütt is a Bükkben elég. Fehérlő falú szédítő szirtek, melyek vén bükkösök bodorodó lombozatából villannak ki. A szirtek homloka körül keringő sasok, tövükben sötéten ásító barlangok.

Hegyei szelídek. Kerekre kopott, domborodva magasodó tetők, meg bércek, köztük könnyen járható kurta nyergek. Élesebb vonalat csak a Kövek szirtjei lopnak bele a tájba, de azt is enyhíti a szirtek tövébe nyomuló bükkös rengeteg.

Völgyeiben több a változatosság. A fennsík sziklatestébe hasító völgyek mélyek. Oldaluk meredek. Talpuk szűk, szirtje sok. Innen még a szelíd hegyek is magasabbnak látszanak s a patakok csörgedezése harsogva zúg. Levegőjük hűsebb, fáinak árnyéka is komorabb.

Fenn a tetőn ennek ellenkezője. A völgyek sekélyek, tágasak. Gyér forrásaik csobogó vize eltűnik a töbrök mélyén, a kanyargós ér helyett töbrök sora kisér. A nap tűz, de nem hevít, az erdő hűs, de nem oly komor, mint odalenn.

A sok töbör, e vízoldta sziklatölcsérek miatt a Bükkben a tájékozódás is más. Nehéz a teméntelen töbör között rendet találni és e rend nyomán eligazodni. Itt a Bükk tetején nincsenek olyan völgyek, mint egyebütt. Itt a sok kurta hegyhát, a sok sekély
nyereg és ezernyi töbör között csak kellő gyakorlat után tudunk tájékozódni. Még jó térképolvasókkal is megesik, hogy eltévednek. Már ezért is, no meg, hogy “tilosba” ne lépjünk, ajánlatos a jelzett turistaútakhoz ragaszkodni. Annál is inkább, mert, amióta a kincstári területen is elkészültek az új útjelzések, a turistaútak a Bükk minden nevezetesebb helyéhez elvezetnek. Kalauzunk és az új térkép mondja meg, merre vannak e helyek.

A Bükk kilátóhelyei is változatosak. Változatos, vadregényes előtereket láthatunk a mély völgyek fölött meredő sziklaszirtekről (Szent István, Fehér-kő, Molnár-szikla, Zsófia-torony, heteméri Látó-kő, Gerenna-vár stb.), tág hátteret, messzi vidéket a fennsík peremét övező Kövekről. A Bélkő, Tarkő és társai dél felé tárnak elénk nagy távlatokat, a Bálvány meg az Örvénykő északnak néző ormai pedig a Kárpátok hosszú láncolatát láttatják. Tátrát látni verőfényes ősszel, kései nyáron nemcsak az Örvénykőről lehet. Ha kedvező az idő, látunk Tátrát a Bükk északi oldalán minden akkora magas hegyről, amelyik a szomszédos csereháti dombok fölé emelkedik.

S ma a Bükkbe jutni oly konnyű, napokig, hetekig barangolni benne oly kényelmes. Az autóbusz 700 m magasra röpít, ott szállhatunk le a fennsík sziklaszirtje tövében (Haromkő, Bánya-hegy), vagy a hegyalji völgyek fejénél a hegyek tövén. Benn a hegységben immár három menedekház (bánkuti, várkúti és bélkői), tövében három fürdő (Lillafüred, Tapolca és Kács) és számos hegyalji község biztosít szállást és ellátást télen-nyáron.

A Bükk szép és vadregényes. Azzá varázsolja istenadta természete, melyben kő és víz, klima meg növényzet oly változatos harmoniában forr össze. Az elveszett Kárpátok e meqmaradt emlékét, hacsak ízelítőnek is, tekintse meg minden magyar!

Dr. Strömpl Gábor.

* A bécsi eredetű térképek a Bükk legmagasabb hegyének a Peskő melletti Magastetőt (“965” m) vették, de ez – a magyar mérések nyomán – sajtóhibának minősült (“965” helyett csak 905). A közhit a Bálványt (956) tartotta legmagasabbnak, míglen az új magyar felmérések (1928) ezt a tévedést is helyesbítették.

Persze elég nyilvánvaló a szövegből, hogy akkoriban a Bükköt &em;különösen Diósgyőr-Lillafüred vidékét&em; próbálták az új “a hegyinyaralóhelynek” pozicionálni a Tátra helyett. Ezért nem is lehet véletlen maga a könyv megjelenésének időpontja sem, hiszen akkoriban/azelőtt számos komoly fejlesztés folyt a térségben, ami máig meghatározza a Bükk turizmusát-közlekedését. Nem sokkal korábban nyílt meg a Hór-völgyit kiváltó, a bükki kövek alatt kanyargó új országút ami Felsőtárkányon és a Lök-völgyön keresztül Egerrel kötötte össze Miskolcot, Lillafüreden és Diósgyőrön keresztül. Lillafüredet komoly hegyi-üdülőnek kezdték átalakítani, aminek csúcspontjakánt 1929-ben elkészült a Palotaszálló.

Kedvencem egyébként a “más hegyeinkhez hasonló mélységekbe” beszólás.

A szövegben említett “új térkép”: az angyalos térkép.
És a tátralátás máig népsportnak számít errefelé.

A világ legkeményebb embere

de Wiart Kairóban 1943-ban

Sir Adrian Paul Ghislain Carton de Wiart volt.

Valahol láttam belinkelve belinkelve a róla szóló wikipédia-bejegyzést, ahonnan az első bekezdést lefordítottam alátámasztandó a fenti állítást:

Sir Adrian Paul Ghislain Carton de Wiart (…) a búr háborúkban, az első világháborúban, a második világháborúban szolgált; arcon, fejbe, hasba, bokán, lábon, csípőn és fülön lőtték; túlélt egy repülőgép-szerencsétlenséget; megszökött a hadifogoly-táborból; és leharapta a saját ujjait, amikor az orvos nem volt hajlandó amputálni őket. Később az első világháborús szolgálatáról azt írta, hogy “őszintén szólva, én élveztem a háborút”.

Érdemes a teljes írást elolvasni az életéről.

(fotó: wikipedia.org)

Felvétel a Napról – éjszaka

Az alábbi felvétel a Napot ábrázolja. Igen, kicsit pixeles, de csak mert éjszaka készítették. Amikor ugye az egész Föld útban van.

Tehát ahhoz, hogy éjjel lefényképezzük a Napot, természetesen nem felfelé, hanem lefelé kell fotózni, az egész bolygón keresztül. Mind a majd’ 12000 kilométer kőzet és egyeben keresztül.
Nem is fotonokat használtak az elkészítéséhez, hanem neutrínókat. Hiszen azok olyan gyengén hatnak kölcsön, hogy akadály nélkül áthatolnak kb mindig mindenen. De az óriás neutrínó detektorok időnként el-elkapnak belőlük (ez pl szupernóva-érzékelésre is használható, a robbanáskor megnövekedett neutrínómennyiség alapján).
A felvételt japán Super-Kamiokande detektorral/ban készítették.

Boszorkánykör

Boszorkánygyűrű: bazídiumos gombákból álló gombakör; úgy jön létre, hogy az egy közp.-ból kiinduló gombafonalak sugarasan helyezkednek el.
(Egyetemes lexikon)

Ma két boszorkánykörrel is találkoztam a Gulicska csúcsa közelében, őzlábgombák alkották őket. Egyiket kiléptem (remélem nem ér balszerencse), kb 10 méter átmérőjű volt. Ekkorával még nem találkoztam.

A boszorkánykör (vagy boszorkánygyűrű) neve onnan ered, hogy a néphagyomány szerint ahol boszorkányok vagy tündérek éjszakánként táncot járnak, ott keletkeznek. Ilyenkor nem tanácsos arra járni, mert aki belép a körbe, azt elragadhatják. Igaz, a néphit szerint egyébként is jobb távolságot tartani tőlük

Angolul fairy ring, azaz tündérgyűrű, német nevének jelentése ugyanaz, mint magyarul. A tündérekkel, druidákkal népes ír mitológia tele van táncoló tündérekkel, akik általában holdfényes éjszakákon táncolnak, és a gyűrű másnap reggel jelenik meg. Megjegyezném, hogy pár napja telihold volt.
A másik kör valamivel kisebb volt, és a mészégetők romjai közelében volt. Másik legenda szerint a tündérgyűrű átjáróként szolgál a tündérvilágba. Biztos azon át járnak a mészégető romjain üldögélni :)

sajnos kevés fény volt, így több képet nem töltök fel…

Ismeretlen (és vicces) fejezet a Lázbérci-víztároló történelméből

Mi ez és hol van és miért?
Csak röviden, mert most nem ez a lényeg:
A Lázbérci-víztároló egy mesterséges tó az Upponyi-hegység szélén. Az Upponyi-szoros és Dédestapolcsány között található. A Bán-patak felduzzasztásával létesítették 1968-ban a környékbeli települések vízellátásának biztosítására (ez később fontos lesz!). Meglehetősen gyönyörű helyen és környéken van, érdemes megnézni.

Na, de következzen a sztori, ami egy volt vízműves dolgozótól származik.

Szóval, megépült a víztároló, volt öröm é bódóttá.

Csakhogy az építés után a víz elkezdett nagyon algásodni. Ennek tetejébe a duzzasztás során a víz alá került és elhalt felszíni, azaz szárazföldi növényzet stb rothadásától még jó kis mocsárgáz is fejlődött. Ez utóbbi egészségügyileg akkor is aggályos, ha nem ivóvízbázisról beszélünk, de mivel arról, ezért mindkét jelenség problémás.

Megoldás: busákat kell telepíteni, mert azok megtisztítják a vizet. Busák betelepítve, víz tisztult, volt öröm é bódóttá.

Csakhogy észrevették, hogy jelentősen megnövekedett a foszfortartalma a víznek. Ivóvíznél ez ugye szintén aggasztó. Kiderült, hogy a busáknak annyira jó dolguk volt új élőhelyükön, hogy óriásira megnőttek, továbbá vígan szaporodtak, és már annyit szartak, hogy az emelte meg a foszforszintet, de nagyon. Halguanó.

Megoldás: ritkítani kell az állományt.

Csakhogy a busák már akkorák voltak, hogy nem tudták őket lehalászni. Próbálták.

Megoldás: le kell lőni őket! Búvárok érkeztek szigonypuskával vízalatti vadászatra.

Csakhogy állatvédők nem hagyták, hogy lemészárolják a halakat.

Patthelyzet!

Végül csak megegyezett minden érintett fél (kivéve a halakat, akiket sikeresen megritkítottak), és kialakult a status quo, hiszen az ivóvízbázis védelmével nem lehet játszadozni. A busák máig tisztán tartják a vizet, kontrollált létszámú állományban.
A horgászok meg békák pedig vígan lazulnak a tóparton, öröm é bódottá.

Nexus One Zero

A Google ma minden bizonnyal a legnagyobb World Wide Web-es cég, de jelenleg mindenképp a legnagyobb hatású. Bemutattak egy készüléket Nexus One néven. Jöjjön egy kis web történelem a fentiek kapcsán!

A világ első webböngészője (ami egyben a világ első webszerkesztője – azaz pontosan html editora – volt, és rögtön wysiwyg volt!) a World Wide Web fejlesztésével párhuzamosan készült és vele egy időben lett kiadva. Mindkettőt Tim Berners-Lee készítette a CERN-nél. Mindkettő NeXT platformon készült és futott (ezt most nem a NeXT-fixációm miatt emelem ki). A világ első böngészője eleinte a WorldWideWeb nevet viselte, rögtön grafikus volt (többek között ezért is kellett a NeXT), megjelenítette a beillesztett képeket, videókat(!) és egyéb multimédiás tartalmakat, kezelt stíluslapokat, betűtípusokat stb, és része volt a beépített grafikus (klikkelj-és-megcsinálja, wysiwyg stb) html szerkesztője is. A kor technikai színvonalán egyedül a NeXT-en volt lehetséges mindez, ahogy Berner-Lee nyilatkozta később, a cucc “bármit a hatalmas NeXT standard repertoárból” képes volt megjeleníteni. Ez azt jelenti, hogy ami filetipust a NeXTStep ismert, azt a böngésző is (beleértve pl a PostScriptet is és hasonló nyalánkságokat).
Hamar megjelentek Unix-os böngészők is, de egyik sem volt képes a tartalom grafikus reprezentációjára, tehát azokkal használva a WWW nem sokban különbözött mondjuk egy gophertől, sima parancssoros témázás volt; a népek ( ==amerikai műegyetemek geekjei ;) nagy része nem is tulajdonított a webnek sokáig nagy jelentőséget, mivel egyedül NeXT-en voltak képesek azt úgy látni és használni, mint ahogy ma ismerjük. (Persze kezdetlegesebben, mint most, a HTML5 és CSS3 hajnalán). A Mosaic (későbbi nevén Netscape) és vele pc-re a web csak később jött (Mac-re már a CERN-ben csináltak böngészőt korábban)

Az Berners-Lee böngészőjének neve persze kicsit nehézkes, ráadásul neve alapján a WorldWideWeb program könnyen összekeverhető a World Wide Web fogalommal (ami, mint Douglas Adams is megírta, a világ egyetlen olyan kifejezése, aminek a belőle képzett betűszavát hosszabb kimondani, mint magát a kifejezést).
Ezért Berners-Lee átkeresztelte Nexus-ra. Meg is van az első webhez köthető Nexus. Vagy Nexus Zero ha úgy tetszik, bár eljutott a program a 2-es verzióig (nekem 2.02 a legfrissebb, az már Nexus.app), megnéztem, Wikipedia itt bizony téved a 0.18-as verziószámmal.

Itt kapcsolódik össze a világ jelenleg legmeghatározóbb webes cége a világ első alkalmazásával amivel a webet használni lehetett….

Persze sok egyéb mellett a Nexus a Blade Runner filmben a replikánsok egyik sorozata, amiből a hatos verziósok lázadnak, gyilkolnak és szivárognak be a Földre :) Kíváncsi vagyok, milyen lesz a Google telefon 6-os verziója, mert minden bizonnyal innen, és nem a fentebbi szép történetből kapta a nevét a készülék.
Feltűnt másnak is, mennyire érdekes, hogy az új piacra betörni hivatott forradalminak szánt készüléket olyan dologról nevezték el, ami 1) nevében is mutatja, hogy másolat (replicant), ami nem túl hízelgő egy “forradalmiújdonságnak” 2) a filmben gyilkolnak, lehet megsüti ez a telefon is az ember agyát minden minden egyes mobilfon? (összeeskövéselmélet-hívők szevasztok!) :DDD, de ami fogyasztói szemmel leggyanúsabb 3) beépített rövid élettartammal rendelkeznek ami lejártával megszűnnek működni?

Érdekességképp említem (és ez már az én NeXT fixációm), hogy NeXus volt a neve japán NeXT júzerek szervezetének, a NeXT User Society-nek :)