Idegen szavak marxista magyarázatokkal (1948)

idegenszavakmarxistamagyarazatokkalPár hete kukáztam ezt a remek, 1948-as kiadású idegen szavak szótárát. Ahogy a bevezető végén írja a szerkesztő,

szerény munkája e nemben — a dialektikus materializmus alkalmazását tekintve — az első magyarnyelvű kísérlet.

Vannak benne meredek, de ma (számomra) inkább vicces dolgok. November hetedike alkalmából szemezgetek belőlük, mégpedig úgy, hogy amikor véletlenül felütöttem a könyvet következő helyeken és érdekességeket találtam (sajnos oldalanként gyakran többet is), azokból szemezgettem. (Éppen ezért marad ki innen a burzsoázia, mert azt direkt néztem meg még az utcán :D)

De elsőképp jöjjön egy rövid idézet a bevezető elejéről:

Ez a könyv nem csupán szótára az idegen szavaknak. Az esetek többségében ugyan egyszerűen a szavak magyar jelentésének rövid közlésére szorítkozik. Az esetek kisebb, de fontosabb részében azonban: a világnézeti vonatkozású — idegen szóval megjelölt — fogalmaknál és műkifejezéseknél (a társadalomtudomány, közgazdaságtan, történelem, filozófia, irodalom, művészet stb. köréből), nem csupán a magyar fordítást találja meg az olvasó, hanem a könyv ezen túlmenően részletes fogalmi meghatározással vagy magyarázattal is szolgál. Szükségesnek tartja a természettudományok forradalmi átalakulása következtében gyakran előforduló egyes idegen szavak magyarázatának közlését is.

E magyarázatok, fogalmi meghatározások alapja a dialektikus materializmus világnézete. A szerkesztő arra törekedett, hogy mennél kevesebb címszót határozzon meg a maga egyéni megfogalmazásában: ahol erre módja volt, a fogalmak meghatározása céljából igyekezett a marxizmus—irodalmának klasszikusait idézni.
(…)

A helyesíráson, megfogalmazáson, kiemeléseken sehol nem változtattam, hiszen, mint később a bevezetőben (ami teljes terjedelmében itt olvasható) írja a szerkesztő,

A nemzetközi műkifejezésekkel kapcsolatban (különösen a marxizmus—leninizmus és a természettudományok terén) semmiképpen nem rendezkedhetünk be nyelvi önellátásra. Ez fogalmakat megcsonkító, eltorzító sovinizmus lenne.

Szóval, következzék néhány véletlenszerűen kiragadott meghatározás (betűrendben):

bürokratizmus : szűkkeblű, kicsinyes formaságokba kapaszkodó, az élettől idegen hivatalnoki szellem; a hivatalnoki kaszt uralmának túltengése az államban

fétisizálódás : a tökés társadalomban az árut, a pénzt és a tőkét, mint anyagi tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházzák fel (pl. a kicserélhetőség s a tőkés számára a haszonszerzés tulajdonságával), amelyek a valóságban nem természetes tulajdonságaik, hanem a tőkés termelési viszonyok kifejeződései. Így áll elő az áru fétis jellege. A kapitalizmusban az ember és ember közötti viszonylatok (a társadalom s a termelés személyi viszonylatai) eldologiasodva, elembertelenedve, mint varázserővel bíró tárgyak (áruk: fétisek) egymáshoz való viszonylatai jelennek meg “a személyek viszonya… a dolgok viszonyának tűnik fel” (Engels). A szocialista államban a fétis-jelleg eltűnik.

(ugyanezen az oldalon található a feudalizmus szócikk, ott egyenesen Sztálintól idéz a szerző, mégis inkább a fentit osztom meg)

jezsuitizmus : képmutatás; a “cél szentesíti az eszközt” elvének alkalmazása

junker : (“úrfi”, “úrficska”). eredetileg a lovagnak készülő nemesifjak neve; katonaiskolai növendék (a cári Oroszországban); keletporosz földbirtokos középnemes, minden haladásnak ellenszegülő, osztálykiváltságaihoz mereven ragaszkodó militarista porosz agrárius

legális marxisták : azok a burzsoá intellektuellek, akik a mult század 90-es éveiben az Oroszországban egyre jobban terjedő marxizmust arra próbálták kihasználni, hogy a munkásmozgalmat a polgári társadalom képére formálják, a burzsoázia érdekeinek alávessék. Marx tanaiból kidobták a legfontosabbat: a proletárforradalomról szóló tanítást. Cikkeiket a legális újságokban és folyóiratokban jelentették meg. A legális marxizmus Lenin jellemzése szerint: “a marxizmus visszatükröződése a burzsoá irodalomban”.

likvidátor : a nemzetközi munkásmozgalomban a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének tanulságai alapján azokat hívják likvidátoroknak, akik a forradalom időleges visszavonulásának, a mozgalom apályának idején elvesztik hitüket a forradalom újabb fellendülésének lehetőségében. Szégyenletesen megtagadják a párt programjának forradalmi követeléseit és a párt forradalmi jelszavait. A proletariátus illegális forradalmi pártjának megszüntetésére, likvidálására törekszenek

Northcliffe-sajtó : Lord Northcliffe alapította brit újságtröszt, mely a legkíméletlenebb brit imperializmus szócsöve

pániszlamizmus : utópikus-reakciós áramlat a mohamedán lakosságú államokban, melynek célja ez országok politikai vallási jelszavak ürügyén való haladásellenes összefogása más népek ellen

továbbá:

pánszlávizmus : imperialista törekvéseket leplező jelszó az orosz cárizmus idején

(egyébként tele van a könyv politikai és egyéb -izmusokkal)

pjatiletka : ötéves terv; a Szovjetunió első ötéves tervének (1928 — 1932) főfeladata Sztálin meghatározása szerint a következő volt: 1. az országot annak elmaradt, helyenként középkori technikájáról az új, modern technika vágányaira vigye át; 2. a Szovjetuniót gyönge, a kapitalista országok szeszélyeitől függő agrárországból erős, teljesen önellátó és a világkapitalizmus szeszélyeitől független ipari országgá tegye; 3. a Szovjetuniót ipari országgá téve, végleg kiszorítsa a kapitalista elemeket, kiszélesítse a gazdaság szocialista formáinak frontját és gazdasági bázist teremtsen arra, hogy a Szovjetunióban megsemmisítsék az osztályokat, felépítsék a szocialista társadalmat; 4. az országban olyan ipart teremtsen, amely képes nemcsak az egész ipart, hanem a közlekedést és a mezőgazdaságot is — a szocializmus alapján átszerelni és átszervezni; 5. a kisüzemű és szétdarabolt mezőgazdaságot a nagyüzemű kollektív gazdaság vágányaira vigye át, ezzel a szocializmus gazdasági bázisát a falun biztosítsa s ilymódon a kapitalizmus visszaállításának lehetőségét a Szovjetunióban megsemmisítse; 6. megteremtse az országban a szükséges technikai és gazdasági előfeltételeket az ország véderejének maximális emelésére és ezzel megadja a lehetőséget arra, hogy eredményesen visszaverje minden kívülről jövő támadás kísérletét. — A második ötéves terv 1933—17-ben került teljes sikerrel végrehajtásra, a harmadik terv végrehajtását (1938—40 munkája után) félbeszakította a Nagy Honvédő Háború, a negyedik ötéves terv munkáját 1946—50-re tűzték ki. Az ötéves tervek sikeres végrehajtása azt is bebizonyította, hogy a kapitalista gazdaságokkal szemben válságmentes, egyre fejlődő és a nép érdekét szolgáló gazdálkodás csupán a szocialista társadalomban lehetséges

racionalizál : ésszerűvé tesz; a célszerűség és nagyobb gazdaságosság elvét fokozatosan keresztülviszi a termelés, elosztás és igazgatás folyamatában, üzemeknél, vállalatoknál, hivataloknál a munkafolyamatok ésszerűsítésével, a munkaerő teljesebb kihasználásával az igazgatás egyszerűsítésével — ennek következménye a költségek (termelési, elosztási, igazgatási) csökkentése s az illető üzem, vállalat, hivatal működési hatásfokának, rentabilitásának növekedése. A kapitalista racionalizálásnál, ahol e rendszabályok célja a profit növelése, mindez a piacokon való fokozott versenyképességet, a racionalizálással lépést tartani nem tudó üzemek bezárását, a munkások és alkalmazottak létszámcsökkentését, a tömeges munkanélküliséget és a termelésben megmaradtak fokozott kizsákmányolását, gyorsabb kimerülését eredményezi. Ezzel szemben a szocialista racionalizálás nyomán a munkaidő megrövidülése, a társadalmi termelés növekedése, a munkások számának emelkedése, az iparosodás gyorsulása, egyszóval a dolgozók helyzetének általános javulása következik be

spiritizmus : világfelfogás, mely hisz a lelkek létezésében, a halál után való továbbélésében és abban, hogy az élők “elhaltak lelkeivel” bizonyos kapcsolatokat is fenntarthatnak. A spiritizmus egyik főjellemvonása a lélekhit materializálása, mely szerint a halottak érzékelhető bizonyságait szolgáltatják létezésüknek: kopogó hangokat adnak, lefényképezhetők, alakot öltenek, fényjelet adnak stb. E jelenségek azonban sem a világosságot, sem a tudományos bírálatot nem állják. A spiritizmus csupán egyik ága a titokzatos túlbecsüléséből élő áltudománynak, az okkultizmusnak smint ilyen a fölbomló s a tudománytól újra a babonához és miszticizmushoz forduló polgárság reakciós szemlélete

itt valamiért elmaradt az ideológiai útmutatás, csak ezért idézem be:

struggle for life : küzdelem a létért

szürrealizmus : irodalmi és művészeti irány, mely a tudatos, de főként a tudattalan lelki elemeket tartja a “többrétű” valóság leglényegesebb és legjellemzőbb vonásainak és ezek kifejezését tartja a többrétű valósághoz igazán hű művészetek igazi feladatának. A szürrealizmus a hanyatló és széteső, irracionalizmusba hajló polgári világ tanácstalanságának és a terméketlen “absztrakt forradalmiságnak” egyik kifejezője a szocialista realizmussal szemben

végül is igaz:

verbéna : egy virág neve

Tudatos kereséssel még további erős definíciókat is lehet találni. Szinte az egész könyvet beidézném. Kéréseket szívesen teljesítek :)

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.