E-könyv vs. papírkönyv

Na, akkor beszállok én is az elektronikuskönyv – papírkönyv vitába. Ez a bejegyzés azért született, hogy a gyakran késhegyre menő és szintén gyakran igen abszurd vitába behozzak néhány praktikus érvet is.
Lássuk, miket:

Az ekönyvek elterjedésével kapcsolatos egyik legnagyobb probléma, hogy amikor végre összeomlik a civilizáció, akkor lehet, hogy menekülés-vándorlás közben viheted magaddal a teljes könyvtáradat, hogy nyugodtabb pillanatokban ne unatkozz, de ha nem lesz hol, hogyan és mivel feltölteni az olvasódat akkor baszhatod. Persze be lehet már most szerezni napelemes töltőberendezést, de a nukleáris tél idején nem sokat fog segíteni. Létezik tekerős változat is, de ha nincs mit enned, nem erre fogod az energiád pazarolni. De nem hinném sokat vándorolnánk.

Mellesleg a papírkönyv kiváló anyag tűzgyújtáshoz is (igyekezzünk ehhez nem színes kartonra nyomott művészeti albumokat használni, különben a papírköny-ekönyv vitákban valamiért gyakran előkerülő “könyv szaga” érv új értelmet nyer), és, ha van egy kindle-nyi papírkönyved, akkor akár hőszigetelésre is felhasználható, más anyag híján.
Befeketésnek valószínűleg kevésbé, tartok tőle, hogy nem lesz ki megvenné az első kiadású Kierkegaard-kötetedet, a frissen lefőzött pálinkáddal ellentétben. Tipp: elegendő tűzifa híján könyekkel vagy a Nők Lapja bekötött, 1979-85-ös évfolyamaival is fenntartható a lepárló üzemi hőmérséklete.

Elegendő mennyiségű élelem híján a cellulózalapú papírkönyvek, ha nem is kiváló, de megfelelő… hogy is mondjam, pépesítőnek…? térfogatnövelőnek…? állományjavítónak…? (hogy hívják ezt olcsómájkrémül?) szolgálhatnak például a fűrészpor mellett vagy annak kiváltására az ellátórendszer összeomlása után várható éhínységek idején.
A papírban számos alapanyag található, megfelelő elkészítéssel ezekkel megelőzhetjük bizonyos hiánybetegségek kialakulását! Jobb, mint az azbeszt!

Ha kifosztható könyvtár közelében vertünk tanyát, az alagsorban hátha találunk még higiéniai célra is kiválóan hasznosítható köteteketm, mint például a Szovjetunió Kommunista Pártja valahanyadik kongresszusa sorozat darabjai sok-sok felhasználható lapot jelentenek.
Nem beszélve arról, hogy ezek már kiváló rögtönzött hajítófegyverként is használhatóak. Én például nem szeretnék fejendobva lenni a Lenin összes valamelyik keményfedeles kötetével.

És akkor még nem tárgyaltuk a Kindle-re kiadott túlélőkönyvek kérdését…

Horatius és az arany középszer: én speciel egyszerre vagyok ekönyvfogyasztó, és papírkönyv vásárló (ennél a fogyasztó szót, az előzőek fényében nem merem használni), meg általában betűfüggő, aki nagyon szereti a Kindle-jét és a világ összes boltja közül egyedül könyvesboltban szokott impulzusvásárolni.
Ezt az értelmetlen vitát meg a fene sem érti, minek gerjeszteni.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.