Oct 262014
 


Idén október 23-án, szakadó esőben, ködben. Nem sok szín volt, talán pont ezért látványos másképp, mint szokott (a harmadik, a tavat ábrázoló kép nyári megfelelője pölö ilyen, télen, szép időben ilyen). Pont emiatt a bámulatos színtelenség miatt mutatom meg (nem manipulált képek, se felvételkor, se utómunkában).

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Sep 292014
 

hatarozat_censored

A fenti számú ügyben 2014. március 02. napon 10 óra 50 perc körüli időben a Budapest XIII. kerület, Rokolya utca 1-13. szám alatt található ALDI bevásárlóközpontban R█████ Z█████ a bébiételes pulthoz lépett, majd onnan összesen 15 db “Kecskeméti” bébiételt vett le, melyeket elhajigált az üzletben tartózkodó vásárlók közé. A cselekményével okozott kár 4485 Ft.
A helyszínre érkező rendőrök R█████ úrral szemben ruházatátvizsgálást foganatosítottak, mely során a ruházatában találták egy ████████ sorozatszámú, █████████████ névre kiállított személyazonosító igazolványt, amellyel kapcsolatban R█████ úr úgy nyilatkozott, hogy azt hónapokkal korábban találta.
R█████ Z█████tól a fentiek alapján lefoglalásra került a ████████ számú Személyazonosító igazolvány.

A határozat tárgyát képező okiratot a tulajdonosa (nem én) két éve hagyta el, korábban BKV-bliccelésnél is már használták (mások). A bejelentés már két éve megtörtént, ezért az okiratot átküldték az azt kiállító hatóságnak.

Mivel a továbbiakban nem indokolt a ████████ számú Személyazonosító igazolvány lefoglalása, így a megszüntetéséről és kiadásáról a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

(egyébként van fellebbezési lehetőség a határozattal szemben :)

A jelenet, a nevek (az is amit kivágtam), minden tökéletes, ha még egy meztelen nő ésvagy ló átszalad a színen, kész egy Jancsó-féle jelenet.

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
 Tagged with:
Sep 222014
 

bubi-batyi-1200

“Az Autómentes Hétvége első napján, 2014. szeptember 20-án, szombaton megdőlt a MOL Bubi eddigi bérlési csúcsa: csaknem hatezerszer ültek fel a zöld bringákra.”
(forrás: molbubi.bkk.hu)

– ebből jónéhány bérlés az én kontómra ment: a hétvégén extenzíven, csoportosan teszteltük a rendszert. Most pedig megírom.

Első benyomások

De kezdjük az elején, ugyanis már az első héten kipróbáltam (nyilvános üzem első hete, bétatesztelni nem akartam), akkor még regisztráció nélkül. A körülmények ideálisak voltak első tesztre abból a szempontból, hogy a vihar és szakadó eső miatt  biciklis, se gyalogos alig volt az úton.
Mind a fizetés, mind a bicikli kivétel simán ment, nem volt probléma. Kicsit nehezítette a dolgot, hogy a kerékpár hátulján a fogódzó vagy a kijelzőt, vagy a billentyűzetet takarta. De sikeresen vettem eme akadályt, és pár pillanat múlva már a vizet söpörtem ki a félreállított bicikli nyergének a mélyedéséből. Ennek végeztével elindultam, majd pár méter után rögtön meg is kellett állnom, mert elfelejtettem felemelni az alacsonyan lévő ülést. Onnantól már tényleg simán ment minden.

Első tapasztalatok, kábé negyedórás tekerés után: rendben van ez, a célnak tökéletesen megfelel. Igen, tényleg nehéz a gép (egyébként tíz-tizenegy kilós biciklivel járok minden nap), de szerintem nem vészes a tömege. Sőt, éppenséggel szeretném, ha lenne nagyobb áttétel a meglévők mellé. Erről majd később. A bankszámlámon lefoglalt kaució is pár munkanap után feloldásra került.

A regisztrációról

De persze nem csak ennyit használtam a rendszert. Múlt héten úgy döntöttem, hogy a hétvégére családot és másokat megutaztatni jó lenne a Bubi, amire pont megfelel a kiváló érzékkel létrehozott start bérlet (év végéig érvényes, egy tízes békávé gyűjtőjegy áráért – bubi kapudrognak hívom a hétvége óta). Ehhez sokféle személyes adatot meg kell adni, melyeket nagyon helyesen előzetesen is be lehet vinni a rendszerbe, így ez a lépés nem az ügyfélszolgálaton veszi el az időt. Ja, mert személyes ügyintézésre is szükség van. De egyelőre ott még nem tartunk.

Tehát, már a honlapon navigálásakor gyanús volt, miért forgalmaz a molbubi.bkk.hu a nextbike szerverei felé is adatot. (Részben a Nextbike készítette a Bubi rendszerét.) Aztán regisztrációs próbálkozáskor egyrészt kiderült, hogy a telefonszámod (az az egyedi felhasználói azonosítód – remélem mindenki számhordoz), ha egyszer már “látta” a rendszer, megjegyzi. Hiába nem regisztráltál, mint például én. A nagyobb baj az volt, ha be akartam jelentkezni, az adataim elküldendő, akkor mindig egy iframe-ben a Nextbike nyitóoldalát töltötte be. A hibabejelentés menüpont alatt is.

Megoldás: 3rd party cookie engedélyezése (jajnekem). Ezután be tudtam jelentkezni, kitölteni az adatlapot, és időpontot foglalni valamelyik BKK ügyfélszolgálati irodába, mert, ahogy írtam, szükség van befáradni oda.

Időpont megvan, irány a BKK! Itt, a hivatalos okmányaid ellenőrzése után aláírod a “rendelkezésre bocsátási szerződés” elnevezésű dokumentumot és az adatkezelési nyilatkozatot, mielőtt elkészítik a bubi kártyádat. Ez egyébként flottul, gyorsan ment, én fizetni a bérletért is inkább itt fizettem. A teljes folyamat kétlépcsős, de pár perc alatt megvan. Az adatkezelési nyilatkozat esetén a reklámcélú felhasználás résznél csak olyan doboz van, amivel engedélyezed a megkereséseket. Ezért, ha azt nem jelölöd be (ki akarná, hogy spammeljék?), jó odaírni külön, hogy bizony te nem járulsz a marketing célú felhasználáshoz, nehogy később véletlenül be legyen mégis ikszelve!

Mivel van dokkolóállomás minden iroda előtt/környékén, akár bubiciklivel is lehet távozni, a kártya elvileg azonnal aktiválva van. Én saját géppel érkeztem, így ezzel a lehetőséggel ott és akkor nem éltem.

Néhány szó bekezdés a kerékpárokról és kerékpározásról.

Kell nagyobb áttétel. A Nexus 3 (úgy tudom, ilyen váltó van a biciklikben) rendes haladásra nem elég.

Én gyakorlatilag egysebességes bringaként használtam. “Magasabb” helyeken, ahová emelkedőn kéne feltekerni amúgy nincs dokkoló (ilyen például a várnegyed, vagy a munkahelyem), így erre nem is vittem a gépet. Ahogy látható a dokkolóállomások térképén is, elsősorban síkvidékre terveztek a rendszer kialakítói. Ahhoz jó is a bringa, pedig tényleg nehéz, de még mindig kevés az áttétel. A legkomolyabb emelkedő szerintem, ahol használtam az a Duna – Margit-híd teteje. Ott sem kellett visszaváltanom, pedig itt volt az egyetlen alkalom is, hogy más biciklistát előztem. Más Bubisokat.

Az tény, hogy a bubizók mindig meg fogják fogni a forgalmat. Én is azt tettem.

Ennél a pontnál majdnem azt írtam, hogy “a bubival méltóságteljes a haladás”, de nem, simán lassú. Semmi méltóságteljes nincs abban, hogy még egy decens, de lassú tempóhoz is eszementen kell kalimpálni a lábaddal. Igaz, én kergettem is vele nosztalgiavillamost a Kossuth téren, vicces látvány lehettem.

Apropó, váltó. Természetesen minden bicajnál, amit kivettem, végigpörgettem a váltót kíváncsiságból. Nos, nem mindig akart működni. Volt, hogy hármasból le akartam rakni kettesbe, de csak elkezdett kattogni. Onnan továbbhúztam a kart egyesbe, de csak tovább kattogott. Egyes állásból kettesbe felváltva végre leváltott hármasból kettesbe.

Mellesleg sajnos gondok már akadtak a járművel a váltón kívül is. Volt, ahol az első sárvédő és a kosár összeért, ami nehezítette a kormányzást, és ilyenkor rossz hangja is volt. Volt, ahol a hátsó keréken a burkolat már szabadon lebegett a szélben, vagy a kormányon lévő tábla hiányzott (ez utóbbi egyértelmű vandalizmus). Az első kerék felett/kormány előtt lévő kosár egyébként nem a kormányra, hanem a vázra van erősítve, ami a kanyarodás közbeni egyensúlyt segíti, ez jó, csak szokatlan, hogy nem fordul a kormánnyal. Amikor pedig ferdén rögzítették, kifejezetten zavaró. A beépített gumipókok meg már most kezdenek elhasználódni. Az elsőként használt bicikli csengőjét sehogy sem sikerült működésre bírnom, cserébe a második bicikli csengőjét sehogy sem sikerült elhallgattatnom: a legapróbb úthibára is megszólalt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy folyamatos csilingeléssel közlekedtem. A többi járművel nem volt ilyen gondom.

A fék nem tűnik túl erősnek, de őszintén szólva a kocabringás által diktált tempóval túl nagy szükség nincs is igazán izmos fékre.

A dokkolás és kivétel (bérlés) általában simán ment, kivéve, amikor nem. Például az egyik állomáson több bicikli is eljátszotta, hogy a kártya hozzáérintése után sokáig kiírta, hogy “várjon”, majd jött a “nem elérhető” üzenet. Egy alkalommal minden dokkoló tele volt az állomáson, így kénytelenek voltunk a beépített lakattal lezárni a gépet. Ebben az esetben meglehetősen furán működik a szoftver. Részletesen, szépen le van írva, mit, hogyan kell csinálni, és ennek folyományaként mi, hogyan működik. Gyakorlatban nem igazán ment a dolog. Kinyitni a lakatot simán ki tudtuk, kisebb zsonglőrködés után rögzítés is ment, majd jött a bénázás, ellentmondó üzenetek a kijelzőn, miafaszvan érzés a felhasználóban. Végül kiírta, hogy “leadva”, remélem tényleg így történt.

Amiket egyébként nem értek:

  • “kivételnél” (bérlésnél) nem egyértelmű, miért villog a “bérelhető” zöld led, amikor a jármű valójában nem bérelhető (kábé fél perc “várjon” után “a kerékpár nem elérhető” jelenik meg a kijelzőn). Az érthetetlenséget növeli, hogy gyakran egyszerre villan fel a “bérelhető” és a “nem bérelhető” led is. Sőt, miután kivettük a bringát, menet közben is villog, vagy folyamatos fénnyel ég a bérelhető zöld ledje. Nappal kevésbé látszik, de csinálja.
  • a kerékpár hátulján szép nagy prizmás lámpatest van, mégis alatta árválkodva világít egy darab piros led. Ami így, prizmás rásegítés nélkül, önmagában nem szór túl sok fényt. Kinek áll ez érdekében?
  • ha már a lámpáról van szó, az első lámpát én inkább a bal oldalra raktam volna (a kosártól a kerék felett nem fért el), láthatóság szempontjából biztonságosabbnak tartom.
  • a gép visszarakása/visszaadása (a nevezéktan még szintén nincs kőbe vésve) sem egyértelmű: oké, miután betolom a dokkolóba, az csippant-villant egyet, de forgalmas helyen és erős napfényben nehéz ezeket érzékelni. Pláne, hogy hallottam – látszólag? – random csipogni is a dokkolót. Jó lenne a bringán egy “leadva” státusüzenet is, mint ami a lakatoláskor jelent meg. Így nem egyértelmű, sikerült-e a művelet, mi találkoztunk rosszul lerakott biciklikkel is (bedokkoltuk). Az, hogy a bérelhető led villog, mint fentebb láttuk, nem jelent semmit. Az alapján sem győződhetünk meg arról, hogy véget ért-e a mi bérlésünk.

Az eggyel korábbi hétvégén egyébként egy másik közbringarendszert bemutató előadáson voltam Miskolcon. Kicsit más rendszerről volt szó, a bemutató cég többek között pedelecben utazik. Ez az elektromos rásegítésű kerékpár külföldi neve. A lényege, hogy van egy elektromotor beépítve (általában a kerékagyba). Amikor szükség van a segítségére, például emelkedőn, vagy lustaságból, akkor ez a motor bekapcsolható, és besegít a hajtásba. Fontos, hogy ez nem elektromos bicikli, a motor önállóan nem hajt, pusztán a felhasználó dolgát könnyíti meg, megerőltetés nélkül, jó tempóban lehet vele emelkedőket megmászni.

Vissza az előadáshoz (az előadásdiák pdf-ben megtekinthetők). Oké, hogy ez elsősorban céges kortesbeszéd volt, de igencsak jól hangzott, amit mondtak. Sajnos sokkal jobban – még az árak is –, mint a bubi. Részben saját fejlesztésű és gyártású pedelec-eket használnak (szépek és, rövid tesztem alapján jók is), ami flottát tengelyhajtásos-vázbarejtettakkumulátoros gépekkel fognak bővíteni (mindkettőt kipróbáltuk, utóbbi különösen bejött több okból is), jobb a dokkolási technikájuk, az állomásaik fedettek és szinte önfenntartóak (napelemes technológia). Miskolcra a sok szintkülönbség miatt speciel pont ilyen rendszer lenne az ideális.

Összességében egyébként továbbra is úgy vélem, hogy szükség van közbringarendszerre, és a Bubi és kerékpárjai a hibái, problémái mellett a célnak megfelel, jó. Örülük, hogy végre van ilyen, a korábbi rosszmájúskodásom sem ennek a ténynek szólt. Bízom benne, hogy, tényleg bővülni fog a rendszer (sajtónyilatkozat már van…), Budán a Margit-hídtól északra jól jött volna pár állomás vasárnap (Komjádi uszoda – Kolosy tér – Flórián tér hármas adná magát helyszínekre). Egyébként valójában ma lenne az autómentes nap, de nem igazán tűnt fel.

Egy mondatban összefoglalva: bubizni jó móka!

Ja, viszont a nyereg befogta fekete színnel a nadrágom.

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Sep 162014
 

Két hete újra megnyitották a látogatók előtt a részben újraépített várat Diósgyőrben. Ugyan a felújítás még nem teljesen kész, folyamatosan dolgoznak rajta, meg az eső is szakadt, de elmentünk vasárnap szétnézni. Sajnos néhol már javítani is kell (van, ahol beázik az ablak), néhol nem túl jó megoldásokat használtak, valamint az információs kioszkok is csak részben vannak feltöltve információval (lorem ipsum és egyéb placeholderek sokasága), mégis megérte* már most is szétnézni, az összkép határozottan pozitív. Magyarul, jó lett! Ami nem nehéz a kézzel faragott és felépített gótikus kőboltozatok és szépen kivitelezett berendezési tárgyak (a fabútorok és igen jól sikerült mennyezeti függesztékek) láttán. A romantikusan füstölgő hegyek pedig kiváló hátteret adtak az egészhez. Sőt, a lovagteremben holtidőben, mikor nem járt ott idegenvezetés vagy harci bemutató igen jókat jammeltek a középkorias zenészek! (Ez utóbbi feltételezhetően csak a drágajegyes napokon lesz). Az eső miatt szerencsére nem is voltak sokan.

Néhány kép illusztrálandó, mi vár a vendégre:

Gömpanoráma az udvarról, sikerült az eső miatt turisták nélkül:
(ha nem jelenne meg: katt ide)

Gömbpanoráma a lovagteremből, az említett zenészekkel és turistákkal:

(ha nem jelenne meg: katt ide)

Lásd még: “Várépítő” túra a diósgyőri várban

*nem csak azért, mert ingyen mehettünk be (húsztizennégy szeptember hava és miskolci lakcímkártya együttállása kell ehhez a mutatványhoz)

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Aug 282014
 

kiraly-hegy

A hegyi levegő illatában ilyenkor nyárutón bátran keveredik a bomló avar- és a talaj jellegzetes aromája a kései vadvirágok könnyedebb illatával. A friss, üde szélfuvallatok minden irányban változatosságot hoznak, amely mozgalmas élményt ad, valamint motivációs hatással van a kirándulóra. Eső után jellemzően a nehezebb föld-aromák dominálnak a levegőben, ilyenkor ajánlott csúcssörként egy testesebb barnasört választani mellé. Hosszabb száraz idő után a pázsit- és fűfélék szárazabb illata, míg télen a csíramentes, tiszta hószag határozza meg a hegyi levegő karakterét, ami minden évszakban legjobban hollókárogással és madárdallal fogyasztható!

Neuromancer, hegyilevegő-sommelier

(lásd még: Tudátok, hogy van ilyen, hogy víz-sommelier?)

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Aug 262014
 

IMG_0219És minden bizonnyal, ha tanfolyam is van, a tananyag nagyobb részét az teszi ki, hogyan írjanak ilyen veretes bullshiteket:

A szénsavas <termékneve> ízvilága erőteljesnek tűnik. Szénsavtartalma intenzív, amely egy felerősített és mozgalmas ízélményt ad. Remek társ a napi munkához, íze motivál és magabiztossá tesz. Kiválóan illik fiatal fehérborokhoz, amelyek karakterét felerősíti.

Név, víz-sommelier

Minden elismerésem!

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Jul 172014
 

@Komavary twitterjén jött szembe egy igen remek japán, (elsősorban japán) tipográfiával foglalkozó tumbler oldal, a 一日一字.

Rögtön az első oldalon ezzel a zseniális kép/felirattal, a tonkatsu, azaz とんかつ alakú malaccal:

tumblr_inline_n8fhpwKw7H1sql5r5

Annyira tetszik, hogy kénytelen voltam megosztani, de a blogot ezen felül is érdemes böngészni.

A disznófej-to (と) mondjuk kevésbé egyértelmű, de ennek ellenére és ezzel együtt az egész nagyon ötletes. Kár, hogy csavaros malacfarok nem megoldható itt.

(A kép azt hiszem, egy gyorsétteremlánc logója, a tonkatsu pedig egyféle rántotthús. Például disznóból.)

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Jul 112014
 

Az index.hu-n jelent meg tegnap egy cikk a “biciklis halálkereszteződésekről” (Hol gyilkolhat bicikliseket Budapesten?), ahol jó nagyban kiemelve erre a konklúzióra jutnak már a cikk legelején:

A kereszteződések működését figyelve egyetlen fontos előrelépés történt: az autósok figyelmesebbek lettek.

A listán (aminek szereplőit félelmetesen gyakran látogatom én is, többet onnan minden nap) természetesen szerepel a budai rakparti kerékpárút-Halász utca méltán híres kereszteződése. Erről az alábbit írják(, a 444 pedig Isten hozta a világ legaljasabb közúti kereszteződésében! címmel emlékezett meg róla):

2014-es helyszíni szemlénk szerint a kereszteződés ugyanúgy néz ki, csak a közlekedők attitűdje változott. Az autósok megadják az elsőbbséget, volt olyan, aki addig nem mozdult, amíg a bátortalan kerékpáros át nem ment a kereszteződésen.

Szóval, ma délután az óriási felhőszakadás után éppen egy idős biciklitúrázó pár mögött beszorulva csorgok békésen a kereszteződés felé, amin simán át tudtunk haladni, megkaptuk az előírt elsőbbségünket meg minden, mire a férfi, hangjában csodálkozással vegyes hitetlenkedéssel mondja a nőnek:

Pár év alatt mekkorát változott a világ! Régen simán elütöttek itt, ha át akartál menni.
…és még rád is dudáltak, miután áthajtottak rajtad.

Alakul ez…

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email