Apr 032014
 

A diósgyőri vár folyamatban lévő felújítása kapcsán meghirdetésre kerültek úgynevezett várépítő túrák, amik a programleírás alapján úgy néztek volna ki,

hogy az előzetesen regisztrált látogatók a jelenleg lezárt építési területre, a felső várba is ellátogathatnak Nagy Lajos király, a királyné és udvarhölgyei kíséretében, hogy betekintést nyerhessenek a munkálatok kulisszatitkaiba. Dr. Lovász Emese régész ismerteti a helyszínen a tervek szerint visszaépülő régi-új épületrészeket, a 380 négyzetméteres, gótikus motívumokkal díszített, hárompilléres, kéthajós emeleti lovagtermet, a keleti szárnyban elhelyezkedő kétszintes kápolnát és a déli palotaszárny termeit.

Ez sajnos nem felelt meg a valóságnak, a hétvégén ugyanis egy “sima” vártúrát kaptunk,  ami majdnem ugyanaz, mint korábban évekig a vártúra, annyi különbséggel, hogy a felső várban (ami ugye építési terület) volt pár szó arról, mi lesz visszaépítve, és a kiállítás egy része a várral szemben a volt óvódában volt megtekinthető.  Nem a feltárást vezető Lovász Emese, de még csak nem is műemlékvédelmi, vagy bármilyen szakember tartotta a túrát, és nem volt szó pont arról, amiért többen mentünk: maga a felújítás, vagy visszaépítés hogyan zajlik, miért ez-és-ez épül, milyen kutatás, feltárás előzte meg a visszaépítés alapjául szolgáló, kiírásban említett tervek elkészítését, hogyan állapították meg, milyen lehetett a visszaállítani szándékozott eredeti állapot, milyen (korabeli) módszereket, anyagokat alkalmaznak a visszaépítés során stb. Pedig ezen érdekes információk megosztásán túl remek pozitív üzenetet is közvetíthettek volna mindezzel. Például a régi öntött beton helyett faragott kövek használata.

Éppen ezért a felújításról nem fogok írni (a fent hiányolt információkat megtudtam máshonnan), így csak simán magyarázat, leírás nélkül rakok be közepesen érdekes képeket két panorámával:

IMG_4694_scaledIMG_4699_scaled

Egyébként akit érdekel a vár, menjen el! Ugyan mi nem egészen azt kaptuk, amire számítottunk, de aki ezt olvassa már tudja mire számíthat. A felújítás meg egyébként is érdekes. Sima várbelépővel, de előzetes regisztrációval lehet ezen részt venni, várhatóan április utolsó vasárnapján lesz a következő.

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Mar 262014
 

Tegnap jött szembe twitteren az első ilyen kép, az inuyamai várkastélyt ábrázolja cseresznyevirágzáskor (ugyebár annak most van a szezonja, a sakura.weathermap.jp oldalon ott az isohana* térkép-előrejelzés). Úgy néz ki, a szépen dizájnolt csatornafedelek eléggé mennek Japánban. Meg valószínűleg hamarosan az interneten, mert közben máshol is beléjük botlottam. Mondjuk szerintem is kifejezetten menők.

BjnYvahIQAEBj7O

Általában növényi minták, aranyos állatok és egyéb figurák és tájképek dominálnak, beleértve helyi nevezetességeket is. Amikbe bizony gőzmozdony, rádiótávcső-tányér és modern szélerőmű vagy helyi sport- és egyéb események is beleférnek. (Hatsune Miku egyelőre nincs.) Vannak sima és színezett öntvények is.

Mivel nálunk nincsenek ilyen dizájnos fedelek, én általában akkor szoktam ilyet (és egyéb fedelet) fotózni, ha valami régről ittmaradt mementóról van szó. Például a Magy. Kir. Távbeszélő-hálózat.

Alább néhány kép egy bizonyos “MRSY” Flickr-oldaláról. A bejegyzés írásának idején 637 különböző csatornafedélről volt fenn fotója. Az itteni képekre kattintva a fotók eredeti képoldalára lehet jutni, ahol a csatornafedél fellelési helye is szerepel.

12868515434_298d9045799269655069_46aaaea9ba8309384893_d7467056ec7461029964_82c6ae9f668303270458_9cc51340c44712812472_78804a2e6e3979196021_f051e788a63654351816_1e286eb9568209977269_c782f5ec987555421700_9d0e7dfe348463302892_8f4af6ca50

Még egyszer, az első kivételével (link rajta a forráshoz) a képek innen vannak, melegen ajánlott végignézni mindet, mert nagyon jók.

Álljon itt végezetül a korábban dícsért Tsushimamire Manhole című száma, ami ugyan pont nem a csatornafedélről, hanem arról szól ami a fedélen túl van, az albumborító engrish-e szerint “I think that three is a lake where bones of died man gather and sink, name of the lake is Shikotsu-ko(dead-bone-lake). Manhole may continue to the lake“.

De nem hagyhattam ki.

*(ezt a kifejezést most alkottam, a virágzás “frontvonalait” jelölő vonalakra)

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Mar 252014
 

Pajzsos rohamrendőrökkel, panorámás-tolórácsos csapatszállítóval, és persze rabomobillal. A készlet sorszáma 3314.

3314-1

Az 1998-as futball-világbajnokságra megjelentetett speciális fodballos készletek között is kakukktojás volt ez, a korabeli Town készletek között meg pláne.

Négy legóembert tartalmaz, egy kiválóan eltalált, rosszarcú huligánt, bőrdzsekiben, félrecsapott sapekkal a fején és kendővel a nyaka körül, amivel eltakarhatja a rossz arcát, amennyiben akadályozni szeretné az azonosítását az intézkedést foganasító hatósági személyek által. Akik közt van egy hagyományos rendős, valamint két pajzsos rohamrendőr, bár a képen csak egy pajzs látható. Ha csak az operatív állományt nézzük, a karhatalom akkor is kétszeres túlerőben van. Igaz, kényszerítőeszközük a Lego akkori politikája szerint egyiknek sincs, de azóta megjelent készletekből (akár csak ha a gyűjthető figeket nézzük) könnyen pótolható. Ahogy a huligánnak is adhatunk már bézbólütőt is a kezébe esélykiegyenlítés céljából.

Amivel a készlet másik igazi érdekességéhez érkeztünk (az egyik az volt, hogy létezik): az egyik rohamrendőr-figura nő. A Legót évek óta ekézik a minifigeknél tapasztalható ordas aránytalanságért a készletekben található minifugurák nemi megoszlásában, valamint az itt tapasztalható foglalkozásbeli egyenlőtlenségek miatt, amin az utóbbi években tudatosan és látványosan próbál javítani a cég. Erre itt egy sisakos női rohamrendőr 1998-ból. Kiváló!

A bukolikus jeleneteket idéző, kiválóan megkomponált dobozképen azt látjuk, amint a huligánunkkal szemben éppen intézkedést foganatosítanak (írhatnám, hogy pajkos mosollyal az arcukon vidáman kergetőznek a zöld réten, vagy, az elmosódott háttér alapján: a stadionban a pálya szélén), miközben a laza napszemüveges támogató állomány ( = a sofőr) a járműje ablakán jókedvvel bíztatja, feltehetően a kollégáit, miközben a meseautó hátsó ajtaja nyitva áll, hogy azonnal rabosítani tudják az elkövetőt. A ketrec padlózata is rácsos, feltételezhetően az exkrementum és egyéb testnedvek gyors elvezetése céljából. A háttérben látható a remek csapatszállító (panorámaablakok!), aminek a hátuljára lehet akasztani a rádiót és megafont, az elejére pedig egy hatalmas rácsot szereltek, amivel tömegoszlatójárműnek is kiválóan alkalmazható.

Az a helyzet, hogy nekem nagyon tetszik a készlet és szeretnék is egy példányt.

(kép: brickset)

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
 Tagged with:
Mar 142014
 

Alpesi izzás

Marconnay Tibor szonettje

Ó, alkony: fekete márvány. Én most im
hajnalra gondolok, hirtelen tündöklésre.
A nap megreszkető rózsáit szirtbe véste:
izzott a jegeszöld Alpesek csucsain.

Még föl se kelt a nap s már büvölt a szüzi fénye.
Még nem buggyant a vers s már pitymallott a rim.
A kanca messze volt s már nyeritett a him.
Itt még nem járt a harc s már bimbós volt a béke.

Aztán szinte halvány lejtőn futott a hü
kutya, a pásztorlány. Kolomp szólt, csengetyü.
Mily tiszta volt a lég. Vigan szökkent a kecske.

A bak meg a gidák. A tehén megmeredt.
A hegyről álmodott, hol friss füvet ehet —
mig csobbant a sajtár felé a szüz tejecske.

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Feb 252014
 

A kölnivíz, azaz helyesebben Kölni Víz, alias Kölnisch Wasser, fhansziásan Eau de Cologne, amit az olasz származású kölni lakos, Giovanni Maria (alias Johann Maria, alias Jean Marie) Farina talált fel nem csak fogalom, hanem a köznevesült márkaneveink egyike. Bár ennél ma már kicsit bonyolultabb a kép. Például a ma talán leghíresebb kölnivíz márka, a 4711-es az ”eredeti” – Echt –  előnevet viseli: Echt Kölnisch Wassernek nevezik. Ennek a jelzőnek ellenére a termék jópár évvel Farina találmánya után, de még mindig a XVIII. században jelent meg.

A 4711-es név eredete: a 4711-es kölni ház volt az első városi házszámozás alapján. A legenda szerint eredetileg ott kezdték gyártani, ma mintabolt és múzeum.

Véletlenül úgy esett, hogy a minap pont arra jártam.* Egyrészt, az operával átellenben lévő ház rohadt jól néz ki (bár lakni nem laknék mellette: közel van egy forgalmas út, az opera, és baromi hangos a ház harangjátéka is), de a kirakaton át nézve a földszinti mintabolt is kifejezetten étvágygerjesztőre sikerült. Sajnos túlérzékeny az orrom az illatszerekre, de a dizájn még nekem is meghozta a kedvem a kiállítás bejárására. De egyrészt nem is értem rá, mellesleg zárva is volt. Egyébként az eredeti eredeti kölnivizes palack kétszáz éve ugyanolyan, büszkék is rá. Persze ez nem jelenti azt, hogy másképp nem csomagolják.

Na, szóval a 4711-es ház. Ott fotóztam ezt a kirakaton át. Micsoda modern kiszerelés! Már erősen alkonyodott, ezért ilyen gyenge minőségű a kép:

echkolnischsecco

Ez bizony kölnis(?) habzóbor, sörösdobozba palackozva, felhasználása: belsőleg. Így már nem is olyan abszurd a valamelyik Futurama epizódban szereplő sixpack dobozos pezsgő…

* A véletlenül arra járás a házra vonatkozik. A városba természetesen szándékosan mentem.

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Feb 182014
 

A történet úgy kezdődik, hogy december közepén kaptam egy telefonhívást apámtól, hogy jött itt egy levél az egyetemtől, hogy valami tartozásom van, beszkennelte, elküldi, nézzek rá. Ja igen, és aznap van a határidő befizetni. A levél már legalább egy hete megérkezett, csak elfelejtett szólni. (A levél a szüleim címére ment, mert egyetemista koromban az volt a bejelentett lakcímem. Azóta már nem ott élek, és más is a bejelentett lakcímem. Dolgokat bonyolítandó, épp egy harmadik helyen élek, szóval ott sem találtak volna meg :)

Tehát már itt komplikálódtak valamelyest a dolgok, és most nem a lakcímekre gondolok. Mindenesetre szeretnék két dolgot leszögezni: Egyrészt eszem ágában sem volt fizetni nekik, mert nem tartozhattam semmivel nekik , másrészt péntek délután aznapi határidővel nem is tudtam volna időben, mert nem egyszerű. Ezeket rögtön bővebben kifejtem.

Magát a tartozás tényét miért is nem ismertem el? Egyszerűen azért, mert maga az egyetem igazolta ezt még évekkel ezelőtt. Az én időmben csak úgy lehetett abszolutóriumot szerezni, majd államvizsgán megjelenni, majd magát az oklevelet megkapni, ha igazolhatóan nincs tartozásom az egyetem felé. Ami igazolást úgy lehetett megszerezni, hogy az egyszeri végzős diáknak fel kellett személyesen keresni egy kis sajtpapírral a kiskacsójában az egyetem különböző szervezeti egységeit, ahol ellenőrzés után az illetékes személy aláírásával és hiteles pecsétjével igazolta, hogy nincs tartozásom azon szervezeti egység felé. Például a Bolyai Kollégiumok igazgatóságán is mindenkinek meg kellett jelenni, még ha sosem voltak egymással jogviszonyban. Mint valami pontgyűjtő akció, csak nem akciós étkészletért. Mikor sikerült összegyűjteni az összes Pokémont aláírást-pecsétet, le kellett adni a TO-n, iktatták, satöbbi.
Feltételezem, ma sem különbözik sok mindenben a rendszer a fentiektől.

A ritkás nyitvatartási-ügyfélfogadási időket, hallgatók létszámát, egyetemváros nagy kiterjedését számba véve remélem mondanom sem kell, hogy ez nem egynapos projekt volt így, államvizsga előtt.

Ezért volt érdekes, hogy sok-sok évvel azután, hogy igazolták nekem, hogy nem tartozok nekik, majd sikeresen szereztem két abszolutóriumot, majd ennek folyományaként letettem két államvizsgát és kaptam két oklevelet az intézménytől, mégis mi a poros lófaszt akarnak tőlem??

Ezer forintot, mert nem jelentem meg vizsgán. Más kérdés, hogy ha ilyen tétel volt a neptunban, a rendezéséig nem engedett ugyanabból a tantárgyból új vizsgaalkalomra jelentkezni. Én meg valahogy mégis levizsgáztam (majd absz.,dipl,stb), lehet mégis megjelentem?
Kéznél lévő leckekönyv híján nem tudok biztosat mondani, de a logika azt mondja, igen.

Ez volt december közepén. Annyit tudtam csinálni, hogy este sikeresen előtúrtam a neptun kódomat, néhány próbálkozás után sikeresen eltaláltam a jelszavam, sikeresen bejelentkeztem, sikeresen megnéztem mi is ez a tartozás, megpróbáltam a tételt sikertelenül törölni, majd sikeresen kijelentkeztem.

Akkor ennyiben is maradt részemről a dolog.

A különböző díjak befizetése egyébként úgy működik (talán még most is) az egyetemen, hogy először utalunk pénzt az egyetem közös gyűjtőszámlájára, közleményben azonosítva magunkat meg neptunkódunkat. Régen ugye pár nap átfutása volt csak a pénzátutalásnak is. Miután megérkezett a pénz az egyetemhez, vuduvarázslatok történnek, és megjelenik a felhasználható összegünk a neptunban, ahonnan be lehet fizetgetni dolgokat. Ha nem sikerül az azonosítás, akkor a pénzed számodra végleg elveszett. Nagyon kíváncsi vagyok, ezekkel az összegekkel mi történik.

Vissza a levélre, volt benne mindenféle burkolt és kevésbé burkolt fenyegetés is jogi osztállyal, végrehajtással határideig nem teljesítés esetén. Gondoltam majd felhívom őket, hogy bizony töröljék csak a tételt, csak aztán komoly hajtás volt melóban, utána meg, őszintén szólva, szartam bele.

Aztán vagy két hete apám megemlíti, hogy ja igen, “már nincs tartozásod az egyetem felé”. Hogymimerre? Kiderült, hogy közben (januárban) jött egy következő felszólító levél tőlük, és, mivel a fentieket karácsonykor a szüleimnek is elmeséltem, ő úgy döntött, felhívja őket. Szeret időnként fafejű hivatalnokokat helyrerakni nyugodt hangnemben, de könyörtelen logika alkalmazásával.

Dióhéjában (ez egy különös ragadozómadár) kábé ez zajlott le közte és az ügyintéző között:

Apám elmondta a szitut, mire a válasz, hogy “jajnefoglalkozzunk vele”, rendszerhiba volt, minden háromezer forint alatti tartozást tárgytalannak lehet tekinteni a dékánúr döntése szerint. Erre apám megemlítette a dolgot, hogy akkor hogy is lehet nekem onnan két diplomám is, ha tartozok, és mi történt az igazolásokkal. Mert nem az a probléma, hogy háromezer alatt. Hanem maga a tény, hogy valamit be akarnak hajtani, amit nem kéne, mert nem létezik.

Természetesen rendszerhiba. Egy másik.

Persze, ennél többet nem tudott mondani ezekről a rendszerhibákról.

Valahol még végső menedékként az ügyintéző elkezdett üzengetni is, hogy nekem kéne törölnöm a tételt a rendszerből, amire, mint fentebb mondtam, nekem nincs (és hasonlókra korábban sem volt) jogosultságom.

Ja, és apám miért nem szólt (időben) a második levélről (sem)? Mert nem tartotta fontosnak :)

De a lényeg, hogy akkor mégsincs tartozásom az egyetem felé.

Elméletileg.

[Frissítés] …ééés, több mint egy hónappal a felvázolt események, valamint egy nappal a poszt publikálása után jött az üzenet, hogy <em>”befizetési kötelezettsége törölve lett a rendszerben”</em>. Véletlen?

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Jan 312014
 

つしまみれIgazán fantasztikus és őrült zenét ajánlok. Vidám, vicces, pörgős, élettel teli: ez a Tsushimamire (つしまみれ).

Legrövidebben úgy tudnám összefoglalni, hogy olyan, mint a Primus japán csajpunkváltozatban. Még kicsit hasonlít is a zenéjük, továbbá mindkét banda vicces, pörgős zenét nyomat, zömmel idióta ésvagy bizarr szövegekkel. Gyakran kajákról. És nem mellesleg kurva jók, minden tekintetben. Sokféle zenei stílusból képesek építkezni, például van példa ugyanazon a dalon belül ska-ra és metálos hörgésre. Van súlyos, doom metal-szerű riffekből (közben vékonyhangú lányének) felépülő daluk is, mely riffeket (már megint) primusos ökörködések szakítanak meg. Vagy a véradó-dal a bluesrockja. A messiást már be sem merem linkelni, az a szám tisztára Monty Python.

つしまみれまみれ

Oké, a fentiek alapján alapján zeneileg nem mindig punk, de attitűdben igen :) Persze-persze, a szövegekből nem sokat értek, de interjúkból meg amerikaiturnés koncertfelvételeken hallható felkonferálásokból szintén sokat meg lehet tudni. Például az egyik kedvencem, az “Agyam gyümölcstorta” című szám zeneileg pl meglehetősen emlékeztet egy bizonyos Primus-dalra, de itt a dalszöveg a “gyümölcstorta” (értsd: a saját agya) elfogyasztására szólít fel. (a lenti első koncertvideóban 14:20-nál kezdődik, jó kis zúzós szám). Ja igen, van egy PowerPuff Girls EP-jük is. Véletlenül  úgy alakult, hogy csináltak zenét a sorozathoz.

A nagyon hülye hangzású neve a zenekarnak egyébként úgy született, hogy random összedobáltak betűket (ojrópaiértelemben: szótagokat) a zenekar tagjainak a neveiből. De további össze-vissza csapongás helyett inkább itt van néhány videó, elsőnek pár koncertfelvétel, melyeket nézni is érdemes, ahogy zúznak. Főleg a ritmusszekció pörög fel nagyon, és nem mondom meg, melyik videóban indítja az énekesnő az egyik dalt úgy, hogy a közönséghergelés után hanyattfekvős-stagediving közben kezd el játszani a gitárján. Mondom, hogy punk!

Ezeket a fentieket most kábé véletlenszerűen dobáltam ide, mert a zenekar annyira jó, hogy akár mindent meg lehetne osztani. Ajánlom továbbá mindenki figyelmébe a zenekar énekesnőjének youtube csatornáját, benne  hivatalos videoklipekkel és koncertfelvételekkel. Érdemes megnézni.

És akkor most, hogy ilyen szépet írtam a zenéjükről és dalszövegeik témáiról, a végére öniróniától nem teljesen mentesen berakom a J-POP c. számot (de előtte küldeném az SNS c. dalt minden facebook-függőnek… ha online megtalálható lenne, haha :)

Vigyorogva bólogatós zenehallgatást kívánok.

(a képek a zenekar hivatalos ottlapjáról meg a lastfm.jp-ről vannak)

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
Dec 232013
 

Igen szép óda a Bükkhöz, annak ellenére, hogy néha nem sikerült egyeztetni mondatalkatrészeket. Forrása az 1932-ben kiadott Bükk útikalauz.
Kiemelések, helyesírás, mint az eredetiben.

Bükk (geológiai metszet)A BÜKK.

(BEKÖSZÖNTŐ)

Csonka hazánk hegységei között a Bükk a legmagasabb, noha két legmagasabb hegyünket a Mátrában találjuk. A Mátrának azonban csak e két csúcsa, a Galyatető (965 m) és a Kékes (1014 m) szárnyalja túl a Bükk tetőző ormát (Istallóskő erőse * 959 m). A Mátra egésze – alacsonyabb.

Legmagasabb hegységünké a Bükköt közel 20 km hosszú és 5-6 km széles fennsíkja avatja, mely egy tömegben 800-900 m magasságban terpeszkedik. Ekkora magasságokat egy darabban már csak a Kárpátokban találunk.

S a Bükk mégsem magasságai miatt vonzó. A fennsíkon járva nem látunk magas hegyeket, széléről pedig más hegyeinkhez hasonló (500-600 m) mélységekbe pillanthatunk.

A Bükk vadregényes. Vadregényes a szó valódi értelmében, mert tájképeinek változatos mását kicsi, szűk hazánkban sehol sem talaljuk.

A Bükk a Kárpátok itt rekedt darabja. Nemcsak magassága, hanem – a tudományos fejezetek egész sora igazolja – természete miatt. Hasonló geológiai felépítést csak Dobsina kornyékén találunk, ekkora hidegek csak a Kárpátok tövén járnak, ilyen bővizű
patakokat csak havasok tövén találunk. Szédítő sziklafal csak csonka határainkon túl van annyi, mint itt. Szálas bükkös, virágos rét is.

S mind e különös szép a Bükk helyzetéből adódik.

A Keszthelytől elinduló magyar Középhegységnek legvégső, legészakibb tagja. Fölötte a Sajó széles völgyén túl már a Kárpátok ereszkedői, délnek az Alföld végeláthatatlan sikja. Nyugaton sincs hegyszomszédja. A Mátra messze. Lábánál csak dombhátak hullámzanak. Keleten is szabad.  Köröskörül magánosan mered fel a magasba, hogy őrt álljon, védelmet nyujtson az Alföld sajó-hernádi főkapujánál.

Magános sziklabástyáját a Kárpátok vihara éri. Ezért oly zord. Ezért hosszabb, havasabb a tele. Szélvédett déli verőin azonban hamar fakaszt virágmezőt a tavasz, érlel mézédes gyümölcsöt a nyár és tüzes bort a kései ősz. Fenn a fennsíkon a korai ősz verőfénye aranyerdőt érlel. Száz színű halódó erdőt, hulló lombok millióival.

A Bükk mindig szép. Télen soká fehér, tavasszal hamar zöld, nyáron hűs, ősszel enyhe, szinpompás. Virága mindig van. Bükköseinek lombkoronája mindig ád enyhet a tűző nap ellen, hatalmas tisztásain, napverte szikláin meg sütkérezhetünk. A Bükkben mindig és mindenütt akad egy-egy zug, hol az évszakok szélsőségei ellen megbújhatunk.

Hegy-völgyei es sziklái is mások. Vadregényesek, mert különbek szűk hazánk egyéb hegységeinél. Teteje nyesett, mintha csak óriások ollója nyírta volna meg. De, a hegység fennsík-koronáját szédítő sziklaszirtek fogják közre. A bükki híres “Kövek”. A kő-koszorú csomójában a Bél-kő szirt-taraja, mögötte az Őr-, Hegyes-, Pes-, Vörös- és Síma-kő, majd a délnek néző szirtfal legtetején a kövek őre, a Tar-kő meg a Három-kő. Északon tagoltabb a szirtfüzér, de változatosabb. A legszebb bükki völgyet őrzi az Istállós-kő, a legszebb kilátást nyújtja a Bálvány- és az Örvény-kő. De van Kő egyebütt is a Bükkben elég. Fehérlő falú szédítő szirtek, melyek vén bükkösök bodorodó lombozatából villannak ki. A szirtek homloka körül keringő sasok, tövükben sötéten ásító barlangok.

Hegyei szelídek. Kerekre kopott, domborodva magasodó tetők, meg bércek, köztük könnyen járható kurta nyergek. Élesebb vonalat csak a Kövek szirtjei lopnak bele a tájba, de azt is enyhíti a szirtek tövébe nyomuló bükkös rengeteg.

Völgyeiben több a változatosság. A fennsík sziklatestébe hasító völgyek mélyek. Oldaluk meredek. Talpuk szűk, szirtje sok. Innen még a szelíd hegyek is magasabbnak látszanak s a patakok csörgedezése harsogva zúg. Levegőjük hűsebb, fáinak árnyéka is komorabb.

Fenn a tetőn ennek ellenkezője. A völgyek sekélyek, tágasak. Gyér forrásaik csobogó vize eltűnik a töbrök mélyén, a kanyargós ér helyett töbrök sora kisér. A nap tűz, de nem hevít, az erdő hűs, de nem oly komor, mint odalenn.

A sok töbör, e vízoldta sziklatölcsérek miatt a Bükkben a tájékozódás is más. Nehéz a teméntelen töbör között rendet találni és e rend nyomán eligazodni. Itt a Bükk tetején nincsenek olyan völgyek, mint egyebütt. Itt a sok kurta hegyhát, a sok sekély
nyereg és ezernyi töbör között csak kellő gyakorlat után tudunk tájékozódni. Még jó térképolvasókkal is megesik, hogy eltévednek. Már ezért is, no meg, hogy “tilosba” ne lépjünk, ajánlatos a jelzett turistaútakhoz ragaszkodni. Annál is inkább, mert, amióta a kincstári területen is elkészültek az új útjelzések, a turistaútak a Bükk minden nevezetesebb helyéhez elvezetnek. Kalauzunk és az új térkép mondja meg, merre vannak e helyek.

A Bükk kilátóhelyei is változatosak. Változatos, vadregényes előtereket láthatunk a mély völgyek fölött meredő sziklaszirtekről (Szent István, Fehér-kő, Molnár-szikla, Zsófia-torony, heteméri Látó-kő, Gerenna-vár stb.), tág hátteret, messzi vidéket a fennsík peremét övező Kövekről. A Bélkő, Tarkő és társai dél felé tárnak elénk nagy távlatokat, a Bálvány meg az Örvénykő északnak néző ormai pedig a Kárpátok hosszú láncolatát láttatják. Tátrát látni verőfényes ősszel, kései nyáron nemcsak az Örvénykőről lehet. Ha kedvező az idő, látunk Tátrát a Bükk északi oldalán minden akkora magas hegyről, amelyik a szomszédos csereháti dombok fölé emelkedik.

S ma a Bükkbe jutni oly konnyű, napokig, hetekig barangolni benne oly kényelmes. Az autóbusz 700 m magasra röpít, ott szállhatunk le a fennsík sziklaszirtje tövében (Haromkő, Bánya-hegy), vagy a hegyalji völgyek fejénél a hegyek tövén. Benn a hegységben immár három menedekház (bánkuti, várkúti és bélkői), tövében három fürdő (Lillafüred, Tapolca és Kács) és számos hegyalji község biztosít szállást és ellátást télen-nyáron.

A Bükk szép és vadregényes. Azzá varázsolja istenadta természete, melyben kő és víz, klima meg növényzet oly változatos harmoniában forr össze. Az elveszett Kárpátok e meqmaradt emlékét, hacsak ízelítőnek is, tekintse meg minden magyar!

Dr. Strömpl Gábor.

* A bécsi eredetű térképek a Bükk legmagasabb hegyének a Peskő melletti Magastetőt (“965″ m) vették, de ez – a magyar mérések nyomán – sajtóhibának minősült (“965″ helyett csak 905). A közhit a Bálványt (956) tartotta legmagasabbnak, míglen az új magyar felmérések (1928) ezt a tévedést is helyesbítették.

Persze elég nyilvánvaló a szövegből, hogy akkoriban a Bükköt &em;különösen Diósgyőr-Lillafüred vidékét&em; próbálták az új “a hegyinyaralóhelynek” pozicionálni a Tátra helyett. Ezért nem is lehet véletlen maga a könyv megjelenésének időpontja sem, hiszen akkoriban/azelőtt számos komoly fejlesztés folyt a térségben, ami máig meghatározza a Bükk turizmusát-közlekedését. Nem sokkal korábban nyílt meg a Hór-völgyit kiváltó, a bükki kövek alatt kanyargó új országút ami Felsőtárkányon és a Lök-völgyön keresztül Egerrel kötötte össze Miskolcot, Lillafüreden és Diósgyőrön keresztül. Lillafüredet komoly hegyi-üdülőnek kezdték átalakítani, aminek csúcspontjakánt 1929-ben elkészült a Palotaszálló.

Kedvencem egyébként a “más hegyeinkhez hasonló mélységekbe” beszólás.

A szövegben említett “új térkép”: az angyalos térkép.
És a tátralátás máig népsportnak számít errefelé.

  • Facebook
  • Tumblr
  • Twitter
  • Google Plus
  • LinkedIn
  • Email
 Tagged with: